Budapesten hokiztak a székely gyerekek

Összesen 15 csapat nevezett be a vetélkedőre, köztük a Székelyföldi Jégkorong Akadémia (SZJA) kötelékébe tartozó gyergyószentmiklósi, felcsíki, csíkszeredai, alcsíki, illetve a háromszéki csapatok.

Szlovéniát a Celje képviselte, míg Magyarországról az utánpótlás krémjét képező alakulatok vettek részt. A székelyföldi együttesek közül a Felcsík SK menetelt a legjobban. Az A-csoportban minden meccsét megnyerve jutott be az elődöntőbe. Itt simán verték a Budapesti KSI-t, majd a fináléban azzal a MAC Budapesttel találkoztak, akiket a csoportkörben legyőztek.

A döntőben viszont fordult a kocka és a Geréd András által felkészített felcsíkiak alulmaradtak, így a 2. helyen végeztek. Gyergyószentmiklós csapata a hetedik, Háromszéké (Kézdivásárhely és Sepsiszentgyörgy közös csapata) a 10., Alcsíké a 13., míg Csíkszeredáé a 15. helyen végzett. Az edzők egyöntetű véleménye, hogy bár jegyzik az eredményeket – ebben a korosztályban a lényeg a játékon volt, azon, hogy a gyerekek megtapasztalják, milyen szinten állnak a magyarországi csapatokhoz képest.

Edzők véleménye a tornáról

Geréd András, Felcsík SK: „A torna mind szervezésileg, mind színvonalban magas szinten volt. Minden aprólékosan ki volt dolgozva. A csoportbeosztások alapján mi, illetve Csíkszereda az erősebb csoportba kerültünk, mint a másik ág, így utólag talán három értékcsoportot is lehetett volna csinálni. Összességében elmondhatom, hogy a csapatjátékunk jól működött, és végül a döntőben a nagyobb tapasztalat döntött a MAC javára. Ilyen színvonalas tornákra volna szükség a fejlődés érdekében.”

Antal Zsolt, Gyergyószentmiklós: „Csak pozitívumokat tudok mondani a tornáról annak ellenére, hogy ennek a korosztálynak fárasztó ilyen megerőltetett tempóban játszani. Két nap alatt hét meccset játszottunk. Ilyen tornákból sokkal több kellene.”

Kertész Zoltán, Háromszék: „Kuriózum számba ment nálunk a torna, hiszen nem sokszor adatik meg számunkra ez a lehetőség. De csak így lehet előrelépni. A fárasztó program ellenére a gyerekeknek tetszett, ilyenkor jön meg a kedvük arra, hogy érdemes folytatni ezt a sportágat. Még akkor is, ha néha a honvágy utolérte őket.”

Jakab Károly, Alcsík: „Visszatérő vendégek vagyunk, miután tavaly is részt vettünk a tornán. Azóta barátságok is kötődtek, amelyek szintén fontosak ebben a korban. A gyerekek végig jól érezték magukat, újabb tapasztalattal gazdagodtak. Ebből a szempontból is hasznos volt.”

Geréb István, Csíkszereda: „A fárasztó út után sok meccset játszottak a gyerekek, amely ebben a korosztályban nagyon fontos, miután számukra nincs bajnokság. Rossz hír viszont Csíkszeredának, hogy ebben a korosztályban mindössze 16 jégkorongozónk van, akiknek zöme ebben a szezonban kezdett el jégkorongozni. Nagy a lemaradásunk a többihez viszonyítva, így nagyon sok munka vár ránk.”