2009. november 18., szerda

A városban százával jelentek meg Basecu választási pannói. Kevéssel utána újabbak is felkerültek, ezeken már Vásárhely városúra is ott tetszeleg. Oly erőltetnek, mesterkéltnek, üresnek és főleg hazugnak, félrevezetőnek tűnik ez az egész választás előtti felhajtás, hogy önkéntelenül is felvetődik bennünk a gondolat, hogy mi, a választók semmit sem számítunk már? Jobban megvizsgálva a felülről minket fixírozó elnöki tekintetet, hirtelen eszünkbe ötlik, mintha figyelnének minket. A nagy testvér dorgáló tekintete függ állandóan rajtunk. Ebbe a tekintetbe világosan bele van írva: meglássátok, ismét megcsinálom. És hiába is vitatnánk, tehetünk bármit, még azt is, hogy még azért sem megyünk majd el, mert érezzük, tudjuk, hogy itt van, nemsokára kinyílhat számunkra az újabb cellaajtó. Nyeregben is érezheti magát, mert vele az átmentett struktúrák! Bizony mi nem számítunk, számára az a cél, hogy minél kevesebben menjünk el szavazni, a többit elintézik majd nélkülünk is. Ne tegyünk kedvére!

JFK

Vásárhelyi új tévéstúdióban egy új verseskötet ismertetése kapcsán készült interjú Nagy Attila költővel. A műsor vége felé felkérték, hogy olvasson fel néhányat kedvenc verseiből, a költő pedig teljes átéléssel belelendült a költeménye olvasásába. Valaminek kell lennie a magyar költészetben, hogy képes ekkora hatást gyakorolni az emberekre, hogy ennyire meg tud változtatni minket. És van úgy, hogy sebezhetetlennek érezzük magunk általa. Tegyük fel, mi van akkor, ha nemsokára külföldi tudósok kiderítik nekünk, hogy a magyar költemény nemcsak képes minden egyes alkalommal életre lehelni, magasba emelni, tündöklővé tenni minket, de ugyanakkor megvan az a képessége, hogy az embereket megszépíti. Kérdem én, mi lesz Funárral, Vadimmal, Paunescuval, Pardalian Bacarannal, a többi hivatásos gyűlölködővel, ha ezt lányaik megtudják majd?  Ezek a hölgyek megbocsátják-e valaha szüleiknek, hogy őket azok ily hátrányos helyzetbe kergették? Ennyit az igazi tökéletességről, a magyar költészet lélek-, szellem- és arcélnemesítő erejéről. És ilyenkor még egy szót sem ejtettünk, a magyar verseknek és a magyar irodalmi alkotásoknak az örök ifjúság elérésében játszott rendkívüli meghatározó szerepéről!

Múzsa, gyógyszere helyett!

Nyomtatásban megjelent a Vásárhelyi Hírlap 2009. november 18-ai számában.

Véleményét elküldheti SMS-ben, a +40-0745-116.615-es telefonszámra vagy e-mail-en a hirlap@vasarhelyi-hirlap.ro címre.

Azo­kat az SMS-eket je­len­tet­jük meg, esetenként rövidítve, ame­lyek kö­zöl­he­tő nyel­ven íród­tak, sze­mé­lyi­sé­gi jo­go­kat nem sér­te­nek, a köz fi­gyel­mé­re ér­de­me­sek. Szer­kesz­tősé­günk nem vál­lal fe­le­lős­sé­get az üzenetek tar­tal­má­ért, a kül­dők te­le­fon­szá­mát nem je­gyez­zük.