Tíz napos alkotási szabadság a Pulzus művésztelepen

Immár ötödik éve pezseg a művészet a csütörtökig tartó Pulzus alkotótáborban, amelyet a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum szervez meg minden évben. A tábor céljai közé tartozik visszakapcsolni Székelyudvarhelyt az erdélyi, illetve a nemzetközi művészeti élet lüktetésébe, teret adva a művészek ismerkedésének, illetve olyan kortárs alkotások születésének, amelyek nemcsak egy kiállítás, hanem a múzeum gyűjteményének is részévé válnak – magyarázta Miklós Zoltán, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum igazgatója.

A kezdetektől fontos volt a helyi alkotók felkarolása, így az udvarhelyi művészeket előnyben részesítettük, hogy olyan csapatba kerüljenek, amely serkenti a kreativitásukat – tette hozzá Berze Imre, a művésztelep művészeti vezetője. Idén Gál Boglárka és Fülöp György székelyudvarhelyi pályakezdő alkotóknak szavaztak bizalmat a részvételi lehetőség felajánlásával, de tapasztaltabb alkotók is „táboroznak” a Spanyár-házban. Ezúttal is különböző városokból érkeztek a művészek, Csíkszeredából Csillag István és Mezey Ildikó, Budapestről Daradics Árpád, Munkácsy-díjas művész, illetve Fabricius Anna, Kalotaszegről Horváth Levente, Szentegyházáról Lőrincz Imre Levente, Marosvásárhelyről pedig Szabó Anna-Mária.

Az oklevél és a végzettség, valamint a szakmában megszerzett tapasztalat garancia arra, hogy valaki jó művész – magyarázta Berze arról, miért fontos, hogy felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkező, hivatásos alkotók legyenek a résztvevők. Az alkotótábor egyben szakmai fórum is, ahol bemutatják és értékelik egymás munkáit a művészek. Az alkotások megtekintésére viszont nem csak a szakmabelieknek van lehetősége, bárkit szívesen fogadnak a Spanyár-hár udvarán az alkotók.

Idén a művészek mellett Ungvári Zrínyi Kata, marosvásárhelyi műkritikus is jelen van a Pulzuson, végigköveti a táborban alkotó művészek munkáját és „lefordítja” a vizuális műfajt a látogatók számára. „A kortárs művészet sokszor távol áll a hétköznapi embertől, mert a laikus nincs beavatva a művészet fejlődésének az értelmezésébe. Most egyre inkább arra eszmélnek az emberek, hogy ez nagyon is szükséges. Én megfigyelőként veszek részt az alkotás folyamatában, tapasztalataim alapján értelmezem a végeredményt” – magyarázta a műkritikus. Szerinte a székelyudvarhelyi alkotótábor sokszínűsége a különböző környezetből érkezett művészeknek, de eltérő koruknak is köszönhető.
Minden Pulzus művésztelep más, mint az előző, a változatosság pedig a múzeum által biztosított erős tábor-szerkezetnek köszönhető, hiszen az teret ad a szabad alkotásnak. A Pulzus viszont a tábor lejárta után is él a művészekben, a művészeti vezető szerint a korábbi résztvevők is gyakran visszatérnek újra belekóstolni a hangulatába.

„Egy művésztelep nagyon meghatározza a munka folyamatát, hiszen alapvetően magányos tevékenység a festészet. Az alkotótábor alatt új, külső hatások jönnek, illetve a kommunikáció is nagy mértékben befolyásolja az alkotást” – magyarázta Horváth Levente, Kalotaszegről érkezett festőművész. „Mivel a Pulzuson nincs meghatározott tematika, így mindenki magát adhatja. A legfontosabb az alkotási folyamat fenntartása, ebben a közös beszélgetések sokat segítenek. Korábban voltak műtermek, ahova újságírók, költők és más művészek is bejártak, éhezték az alkotás állapotát, ami a műteremben jelen volt. Ám manapság mindenki annyira elfoglalt, hogy a hasonló lehetőségek elmaradnak, csak a művésztelepekkor történhet meg ez az interakció” – véli a festőművész.

A Pulzuson született alkotások az idei Termés kiállítás anyagát váltják fel a Haáz Rezső Múzeum képtárában, a művésztelep táborzáró kiállítását csütörtökön délután hatkor Ungvári Zrínyi Kata műkritikus nyitja meg, aki a művésztelepen szerzett impressziók szerint értelmezi majd a műveket.