– Ragyog a mindenség címmel erdélyi gyermekvers-antológiát jelentetett meg a Gutenberg Kiadó. Egy antológia összeállítása nem könnyű feladat, mivel egy korszak keresztmetszetét kell tükröznie. Hogyan válogatták össze ezeket a verseket?

– Bár szerepéhez, fontosságához nem fér kétség, kizárólag műfaji értelemben véve antológiát kiadni nem ördöngösség: adott területen, például egy idősíkon egy kritériumrendszert és szerkesztői elvet érvényesítve létrejön egy gyűjteményes válogatás. A Ragyog a mindenség esetében a kritériumrendszer az erdélyi költők gyermekeknek szóló utóbbi két évtizedben született lírai alkotásaira vonatkozott, a szerkesztői elv az volt, hogy ne csak szintézist teremtsünk, hanem egyfajta „beszélő teret” hozzunk létre, amelyben dialógus alakulhat ki három költőgeneráció versei, a különböző stílusok, gondolatok, formai megoldások között. 24 erdélyi költőtől válogattunk füzérbe és csoportosítottunk témák szerint több mint 200 verset, és ennek megvan a maga irodalomtörténeti, pedagógiai szerepe is. Ugyanakkor a cél az volt, hogy ezzel a gyűjteményes gyermekverskötettel jelzést verjünk le, amely világosan mutatja a Gutenberg Kiadó arra vonatkozó elképzelését, hogy milyen módon kell egy antológia közvetítse az erdélyi gyermekirodalom értékeit.

– Nemcsak a költeményekkel, hanem megzenésített versekkel és színes illusztrációkkal is a szépirodalom berkeibe szeretnék vezetni a gyermekeket. Miért gondolkodtak egy összművészeti kiadványban?

– Pontosan azért, mert a Ragyog a mindenség hangsúlyosan több, mint versantológia: rendhagyó módon arra vállalkozik, hogy egyszerre adjon teret a vers, a rajz és a zene találkozásának. Játékosság nélkül nem lehet megtalálni a gyermekkönyvek – sem az azokat olvasók – lelkét. Igaz, a jó gyermekirodalmi kötet megszületéséhez vezető „játék” egy percre sem lehet öncélú vagy felületes. Az antológiában a gyermeki világ meghatározó motívumait követik a versciklusok, amelyek mindegyikét más-más – összesen tizennégy – Erdélyben alkotó grafikusművész illusztrálta – ez kelti életre a kötetet, a stílusok, technikák, színek és formák sajátos ritmusú váltakozása mozgalmas, káprázatos vizuális elemekből építkező teret eredményez.

A gondolat és a folt, a rím és vonal képzeletbeli összefonódását végül pompásan egészíti ki a muzsika: az antológiát a nemzetközi hírű Kaláka együttes legújabb albuma teszi teljessé, amelyen a kötet szerzőitől választott egy-egy vers szólal meg. A Kaláka „versnagykövet szerepe” közismert, és mindkét részről igazán örvendetes, élményszerű volt a közös gondolkodás, együttműködés. Ehhez a „forgataghoz” viszont hozzá kellett rendelni a megfelelő formát: a Gutenberg Kiadó és Nyomda teljes csapata nagy gonddal vigyázta a könyv születését. A rendkívül igényes kivitel és az értékes tartalom találkozása pedig sikeres volt: az olvasótábor leggyakoribb visszajelzése az, hogy ez a könyv ráragyog az olvasóira, lapozása valós élményt nyújt számukra.

– A kiadványt a Marosvásárhelyen novemberben szervezett könyvvásáron mutatták be először. Azóta milyen utat futott be? Milyen volt a fogadtatása?

– Az olvasók részéről a fogadtatást örömtelinek mondhatjuk, megjelenése óta élénk az érdeklődés a Ragyog a mindenség iránt, máris nagyon sok erdélyi és magyarországi gyermekszoba polcára felkerült a kötet. De most egy másik, legalább ennyire fontos dolgot említenék. Pontosan a beszélgetésünket megelőzően váltottam szót egy vidéken tanító pedagógussal a könyvről: jelezte, ő eddig is ismerte és közvetítette a gyermekeknek a versek egy részét, de rácsodálkozott, hogy a vers, az illusztráció és a muzsika egységes jelenléte mennyi újdonságot és izgalmat tartogat. Azt mondta, a kicsik számára ablakot-ajtót nyitott ez a könyv. A kiadó számára ez az egyik legértékesebb visszajelzés.