Péterfy Gizella tárlata Kézdivásárhelyen

Péterfy Gizella Két nő őszi tájban című alkotása

Az elmúlt évtizedek magyar képzőművészetében jelentős hely illeti a Marosvásárhelyen született, és még gyerekkorában az anyaországba került Péterfy Gizella életművét.

Péterfy Gizella 1968-ban diplomázott a budapesti Képzőművészeti Főiskolán, ahol Bernáth Aurél volt a mestere, az a festő, aki szoros kötődésekkel fűződött a nagybányai festőkolóniához, valamint a posztimpresszionista hagyományokon élő Gresham-körhöz. Ebből a mesteri ösztönzésből és alkotói egységből merített a tanítvány, aki az 1970-es évektől lírai, posztnagybányai hangulatot idéző képeket festett, „léleklátó” portrékat családtagjairól, barátairól vagy olyan múltbéli személyekről, akik az ő gondolatiságát, kifejezőképességét, látásmódját befolyásolták.

Az 1980-as évektől a vászonfelületen létrehozott portrék mellett a festett plasztikák kifejezési módját is behozta művészetébe, ahol szintén nyugodt, érzékeny portrékat találunk. Korunk neoavangárd irányultságainak légkörében mindvégig megmaradt a hiteles emberkép ábrázolása mellett. Önvallomásában írja: „Az ember szeretete, az ember és természet szépségének, csodáinak áhítata kell hogy vezesse a kezünket.” (ajánlja a kiállítást Sántha Imre Géza művészettörténész).

A művésznő jelenleg kétlaki: a magyarországi Balatonkenesén, valamint Parajdon él. Egyéni tárlata február 20-ig lesz látható a kézdivásárhelyi Vigadó Művelődési Ház kistermében.