Megyei szüreti bál Csíkszeredában

A szüret a különböző történelmi korokban mindig többet jelentett egyszerű betakarítási munkánál. Míg a 17. századig a szüret szót, csak a szőlő szedésre vonatkoztatták a későbbekben kiterjesztették más gyümölcsfajtákra és terményekre is. A szőlőszüret nem egy egyszerű mezőgazdasági munkának, hanem egy nagy népi ünnepnek számított, hiszen a szüretelők egy egész évi munka gyümölcsével szembesültek. Nem véletlen, hogy a 16. és 17. században a szüreti mulatságra még a hadviselő vitézek is hazatérhettek, sőt egyes városok statútumai alapján, ilyenkor a törvénykezés is szünetelt.

A szüreti bál hagyománya a 20. században olyan településeken is elterjedt, ahol nem termesztettek szőlőt. Székelyföldön napjainkban az egyik legfontosabb élő néphagyománynak számít. A szokások mai formájukban szinte kizárólag a szüreti felvonuláshoz, menethez és a bálhoz vagy mulatsághoz kötődnek. A bált általában a felnőttkor küszöbére lépő fiatalok rendezik. Ők alakítják a szüreti szerepköröket (bíró, bíróné, csőszlányok, csőszlegények, kisbíró, táncmesterek). A bíró és bírónét ügyességi vetélkedőkön választják ki a csőszlányok, csőszlegények közül. Van ahol a bíró kíséretéhez tartozik két pandúr, két kisbíró és két cigány is. Az utóbbi kettő feladata, hogy mókázzanak, szórakoztassák és bevonják a szemlélődőket. A felvonulás után, mely a bálra toborozza az érdeklődőket kezdődhet a közös mulatság, amikor is megtörténik a már említett bíró és bíróné választás. A bál fénypontját pedig a csőszök tánca képezi.

A Hargita Megyei Ifjúsági Igazgatóság három éve kezdeményezte az első megyei szüreti bál szervezését, melyet a megyei tanács is támogatott, szakmai tanácsadónak pedig az András Alapítványt vonták be. A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes alapítványa a 17. alkalommal megszervezésre kerülő Csürdöngölőt, három évvel ezelőtt összekötötték az Ifjúsági Igazgatóság kezdeményezésével, a megyei szüretibállal.

András Mihály igazgató szerint ők csak a minőséget szavatolják, az esemény műsorát Csíki Diáktanácsok Egyesülete, valamint a résztvevő csapatok állítják össze. Csíkszeredában is a szüreti bálok mintájára alakították ki a forgatókönyvet. A résztvevők 17 órára érkeznek a művelődési házhoz, ahonnan népviseletbe öltözve fáklyával a kézben a Petőfi utcára vonulnak (toborzás). A közös tánc után visszatérnek a művelődési házba, a csapatok először bemutatkoznak (csőszök tánca), majd megkezdődhet a szüreti bál. A táncos mulatság keretében ügyességi próbákon dől el, hogy az egyes települések bírói és bírónői közül ki legyen a megyei bírót és bírónő (bíróválasztás). . Idén kézműves foglalkozások is tarkítják a műsort. Az Összetartozunk program keretében a szervezők két erdélyi magyar szórványmegye tánccsoportját is vendégül látják a Temes megyei Bokréta tánccsoportot és a Beszterce-Naszód megyei Árvalányhaj táncegyüttest.