Csíkszék
Gyergyószék
Háromszék
Marosszék
Udvarhelyszék

Arisztokraták honfoglalása – dokumentumregényben az erdélyi nemesi családok

Bíró Blanka 2016. november 15., 16:24 utolsó módosítás: 2016. november 15., 16:26

Megjelent Csinta Samu újságíró Arisztokraták honfoglalása című dokumentumregénye, az Erdélyi újranemesítői kötet folytatása.

Fotó: Veres Nándor

A szerző portálunk megkeresésére elmondta: az olvasói érdeklődés is motiválta a folytatás megírására, hiszen az első kiadás néhány hónap alatt elfogyott, ugyanakkor az is szempont volt, hogy még sok olyan erdélyi nemesi család van, amelynek aktív leszármazottja visszaigényelte, részben vagy teljesen vissza is kapta a hajdani családi vagyont, és ezzel életvitelszerűen kezdett gazdálkodni, „nem adták el lábon, és nem nyaralták el Balin”.

Már az első könyv megírásakor összeállt egy 10- 12 családos lista, a hatalmas mezőny, és a kiadói szempontok is azt sugallták, hogy ezt nem kell belezsúfolni egy kötetbe, idézte fel az író az Arisztokraták honfoglalása előéletét, melynek az alcíme Erdély újranemesítői II. is jelzi a folytonosságot.

Míg az első kötetben hat család története elevenedik meg a kitelepítés, a visszaszolgáltatás, az utána következő évek küzdelme, az új könyvben négy arisztokrata  család vonul fel, és ebből kettő Csinta szerint, „igazi nagyágyú”, a sztárcsaládok a Bánffyk és a Kemények. Mellettük a Barcsay és a Csávossy családok történetével, múltjával, jelenével, létező vagy nem létező perspektíváival is megismerkedhet az olvasó. Az író elmondása szerint, sok órányi beszélgetést dolgozott fel, igyekezett olvasmányosan elővezetni, úgy regényesíteni az oral history kategóriába tartozó történeteket, hogy gondosan ragaszkodott a tényszerűséghez. „A beszélgetések során az első számú segítőm az első kötet volt, mert azok a szempontok, és megjelenítések, melyek abban megmutatkoztak, elhitették az arisztokrácia tagjaival, hogy az én érdeklődésem hiteles, alapos, nemcsak a pocsolya tetejét akarom csapdosni. Ezért nem volt semmi ellenkezés, mindenki a maga habitusának megfelelően szélesebbre tárt karral, vagy kissé gyanakodva fogadott, de mindenkinél eljutottunk az értelmes, alapos, kibeszélős beszélgetésekig” – fogalmazta meg Csinta Samu.

Rámutatott, a két kötet megjelenése közötti időszakban jelentősen megváltozott az aktuálpolitikai környezet, a második kötetben szereplő báró Bánffy Farkas mondta el, hogy a visszatérő arisztokratákat a román hatalom nem vette komolyan, így nem is gördített különösebb akadályokat a visszaszolgáltatás útjába, ez azonban megváltozott, most már a legegyszerűbb dokumentumokat is gyakran bíróságon kell kikényszeríteniük. „A román hatalom tudatosította, hogy az arisztokrácia potenciális veszélyt jelenthet a közösségi vezető képzésben. Ám ezek a családok nem tágítanak, és minden eszközzel azon vannak, hogy érvényesítsék a jogaikat. ez nem csak az érdekük, hanem az erdélyi magyar közösség érdeke is” – mondta el a szerző.

A könyvet november 16-án, szerdán 18 órakor Kolozsváron a Magyar opera aulájában mutatják be, majd november 17-én csütörtökön 18 órakor Sepsiszentgyörgyön a Bod Péter könyvtár Gábor Áron termében.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS