Közösség és diákélet

– Mit jelent számodra a közösség?

– Kicsit közhelyes, de valami olyant, amihez tartozni kötelesség. Közösséget formálhat a hely, a szokás, és az közös tenni akarás vágya. Számomra egy tényező, ami arra motivál, hogy tegyek valamit: ha közösség nem lenne, akkor a fent felsoroltakat nem lenne amiért csináljam. Kapcsolatokat is jelent. Többnyire olyan közösségben érzem jól magam, ahol az embereknek van közös céljuk és nincs fal annak tagjai közt.

– Mi a véleményed a székelyudvarhelyi közösségekről, a diákéletről?

– Úgy látom, hogy csak egy nagyon kis hányada akar igazán tenni valamit. Szerintem sokan nem kíváncsiak a minket körülvevő munkára, néha úgy látom, hogy be is vagyunk tokosodva. Meglátásom szerint – lehet, hogy nem így van – , az a rész, akikkel bármilyen közösségi tevékenységet folytatok, rengeteget akarnak tenni, beleértve a másik rész felébresztését is. Udvarhelyen két véglet van jelen: a nagyon aktívak és a nagyon passzívak. Természetesen most csak a diákokról beszélek.

– Mit tennél másképp a változásokért?

– Vagy felnyitnám az emberek szemét, de megtörténhet, hogy a helyieket az rázná fel leginkább, ha egy jó darabig nem lenne semmiféle rendezvény a városban. Vagy nem érdekli őket, vagy a programok ismétlődése miatt érdektelenné válnak, pedig az a város sok lehetőséget rejt. Azt figyeltem meg, hogy az iskolák közt van egy fal. Ha a diákszervezetek komolyabban vennék a munkájukat, akkor hatékonyabbá válna az együttműködés, jóval jobb lehetne a diákélet. Azt próbáljuk a Városi Diáktanáccsal tenni, hogy összetoboroztuk a legaktívabb diákokat, feltérképezzük az intézményekben a problémákat, és megoldásokat keresünk rá.

– Mik a terveid?

– Mivel végzős leszek, most egyértelműen a funkcióim átadása lesz. Egyrészt megkönnyebbülés is lesz, de az a periódus nem lesz könnyű, amikor kilépek ebből az életből, mert szeretem csinálni. Könnyebb lesz, ha olyan embereket látok jelentkezni, akikre szívesen bízom rá.

– A Székelyudvarhelyi Közösségi Alapítványról mi a véleményed?

– Tetszenek a módszereik, ahogyan a közösséget megpróbálják „megfogni” és kapcsolatokat ápolni velük. Egyaránt megszólítják a fiatalokat (pl. YouthBank), és a felnőtteket annak érdekében, hogy egy életképes közösség működjön a lakosság körében. Mióta tevékenykednek jó irányba változott a város, vegyük például csak a közösségi kártyás projektjüket. Az emberek észrevették, hogy vannak olyan szervezetek, amelyek értük működnek: az SzKA-nak eléggé közvetlen módszereik vannak arra, hogy a lakosokat ráébresszék erre.