Három, a siker receptjének valamennyi hozzávalóját magukban hordozó tehetséges fiatal, számos nagyszerű ötlet és mesteri kivitelezés – röviden így jellemezhető a Candelabra zenekar, amely a szokásos diákegyüttesektől eltérően, abszolút jellegzetes hangzásvilággal egyre szélesebb közönséget mozgat meg. Az indulásról, „kulisszatitkokról”, elért sikerekről és további tervekről Duda Boglárka és André Ferenc mesélt.
2011. szeptember 15., 07:522011. szeptember 15., 07:52
– Mikor és hogyan verbuválódott össze a csapat?
Bogi: – Még kisleány koromban, 2009 végén, úgy novemberben zenéltünk együtt először Ferivel. Mi ketten már nagyon hosszú ideje jó barátok voltunk, de egyikünk sem gondolt arra, hogy akár közösen is zenélhetnénk.
Feri: – Tesóm szervezett 2009-ben egy Drogprevenciós Karavánt, s felkért, hogy nem zörögnék-e egy kicsit a gálaműsoron. Egyedül szégyelltem kiállni, s ekkor eszembe jutott, mi lenne, ha felkérném Bogit, hogy együtt égjünk le. Viszont már az első próbán (a háromból) rá kellett jönnöm, hogy ebből nem lesz leégés. Tudtam, hogy a leánykának jó hangja van, de mikor tényleg kieresztette, még én is tátott szájjal maradtam – meg a fellépés után a közönség is.
Bogi: – Ööö... ja. Feri már mindent elmondott. Végül is, a pozitív visszajelzések hatására úgy döntöttünk, hogy ezt érdemes folytatni.
Feri: – Na ja. És cseppet se bántuk meg.
Bogi: – Nem bizony. Ja, igen, Laci... Ő valamikor 2010 májusában került be, igazából attól kezdődött az igazi Candelabra.
Feri: – A RockStage fesztiválon ismerkedtünk meg, zenélgettünk közösen, nagyon talált a hang, úgy beszédben, mint zenélésben, s mivel úgyis szükségünk volt még egy gitárosra, ezért felkértük, csatlakozzon hozzánk. Azóta is szerves tagja a zenekarnak.
– Miért éppen Candelabra? Meséljetek a névválasztásról és annak történetéről.
Feri: – Ennek nagyon komoly, mély filozófiai jellegű története van. Röviden annyit mondhatnék: netes szótár.
Bogi: – Hosszabban: szükségünk volt egy névre egy fellépéshez. Sok keresgélés után rájöttünk, hogy mennyire királyul hangzik az angol a „candle” szó, meg milyen érdekes motívum, majd némi keresgélés után rátaláltunk a „candelabra” szóra, aminek megtetszett mind a hangzása, mind a jelentése, így lettünk mi a „híres-neves” Candelabra. Karos gyertyatartó, nem kanos!
Feri: – Jaj, egyszer egy interjúban Bogi véletlenül „karos” helyett „kanost” mondott, ez azóta is ránkragadt, első zenekari poén. Azóta már voltunk Kambodzsa, Kendalábra, Coca-cola, CaLeNdabra, Candelbara, Cadelabra és Candelablast is. Ezeknek fele hivatalos közegben fordult elő, úgy látszik bonyolult a név fonetikája.
– Mennyire tapasztalt zenészekként vágtatok bele az együttesalapításba?
Feri: – Hát profik nem voltunk, most se vagyunk, s talán nem is leszünk, de nem is akkor kezdtük a zenetanulást. Bogit hét évet oktatták zenesuliban, Laci is három éve volt szerves tagja a gyergyói Hot Snow Stormnak, jómagam pedig jelenleg hetedik esztendeje, hogy gitározok. Szóval már voltak konkrét elképzeléseink a muzsikálást illetően.
– Mik azok a dolgok és kik azok az emberek, akik inspirálnak?
Bogi: – Mindhárman nagyon különbözőek vagyunk, eltérő zenei ízléssel, de ettől lesz igazán színes a zenekar. Szóval tényleg sokminden befolyásol, pop meg funky zenétől kezdve a dubstepen át a death metalig minden.
Feri: – Igyekszünk minél egyedibbek lenni, még erződnek nagyon a külső befolyások, sokat halljuk, hogy totál Paramore vagyunk, ez valószínűleg Bogi hangja miatt, mert zeneileg nem igazán hasonlítunk rájuk. Igyekszünk minél progresszívebbek lenni, de mégse átlépni a túlzott, magamutogató technikásságba, elveszítve a zene lényegét. Azt szeretnénk elérni, hogy bárki, bárhol meghallja egy dalunkat, azonnal felismerje, hogy ez Candelabra, semmi egyéb.
Bogi: – A szövegekre is nagy hangsúlyt fektetünk, hogy ne csak annyi legyen: „sájlájhejj, béjbi”, hanem legyen mondanivaló, késztesse gondolkodásra a hallgatót. A szövegek nagy részét Feri írja, de van, amit közösen hoztunk össze.
– Feldolgozások vagy saját szerzemények jellemzőek inkább rátok?
Feri: – Körülbelül egyenlő arányban játszunk saját dalokat és feldolgozásokat is, bár igyekszünk minél több saját dallal tölteni ki a repertoárt. Viszont, úgy gondolom, ha lenne elég saját dalunk egy teljes koncertre, akkor is becsúsztatnánk egy-két feldolgozást, az mindig nagyon feldobja a hangulatot.
Bogi: – A feldolgozásokat szeretjük „átcandelabrásítani”, így mi is jobban át tudjuk élni, a sajátunkká tudjuk tenni a dalt. Az, hogy miket zenélünk, nagyjából közös megegyezés alapján dől el, bár olykor alkut kell kössünk.
Feri: – Na igen, volt már rá példa, hogy két napom volt megtanulni a fellépésre hat dalt, de hát nálunk az ilyesmi sohasem akadály. Úgyis szeretünk improvizálni.
Bogi: – Mind zeneileg, mind szövegileg, bár ez élőben viccesen is elsülhet.
Feri: – A saját dalok általában úgy születnek, hogy én vagy Laci hozunk egy gitárriffet, összedobjuk, kiegészítjuk, Bogi ír rá egy dallamot, amelyre legutoljára kerül a szöveg. Bár volt arra is példa, hogy a szöveg volt meg legelőször, de a végeredmény nagyjából ugyanaz. Végül is az esetek kilencven százalékában mindenki a saját dallamát/riffjét zenéli, nem igazán szoktunk beleszólni egymás dolgába, hisz szinte mindig meg vagyunk elégedve azzal, amit a másik alkot. Ezért is van, hogy mi hárman vagyunk a Candelabra, mindhármunk kreativitása erősen megmutatkozik a dalokban, egyenlő arányban.
– Általában hol vannak fellépéseitek és hogyan népszerűsítitek a bandát? Szerepeltetek-e tehetségkutatókon, illetve terveztek-e a jövőben ilyen jellegű megmérettetésen való részvételt?
Bogi: – A környező városokban többször is jártunk már, és a jövőben se fogunk ülni a fenekünkön. Tavaly a RockStage fesztivál tehetségkutatóján – saját meglepetésünkre is – első helyezést értünk el, aminek a fődíja az volt, hogy részt vehettünk a Local Heroes nemzetközi tehetségkutató versenyen, ez 2010-ben Pécsett volt megszervezve. Romániát képviselve negyedik helyezést értünk ott el.
Feri: – Idén részt vettünk a Háromszéki Diákegyüttesek Találkozóján, ott harmadik helyezést értünk el, ami szintén egész jó arány egy akusztikus zenekarnak. Tervezünk menni jövőben is. Részt vettünk a Live-Art zenei táborban is, ahol fantasztikusan éreztük magunkat. És van Facebook profilunk, keressetek ránk, van weboldalunk is, meg Youtube felhasználónk.
– A közelmúltban érettségiztek is közületek – ez hogyan fogja befolyásolni az együttes jövőjét? Egyáltalán lehet-e a Candelabra a jövőbeli megélhetést is biztosító zenei „projekt”? Hol látjátok az együttest – és magatokat – mondjuk egy évtized múlva?
Bogi: – Hát befolyásolni mindenképp fogja, de nem feltétlenül negatívan. Eddig is jól kezeltük a távolságot, hiszen Laci gyergyói, nem volt eddig se hetente próbánk. Meg ami volt, azt is sokszor áthülyéskedtük, átzabáltuk, de amikor oda kellett állni, akkor megvolt a kellő hozzáállás.
Feri: – Én Kolozsvárra megyek egyetemre, de ezt úgy fogjuk fel, hogy lehetőség kapcsolatokat teremteni, koncertlehetőségeket, zenészeket. Mert igen, szeretnénk kibővülni, nagyzenekari felállásra, hogy helyet kapjunk nagyszínpadon is. Úgy hisszük, hogy elektromos gitárokkal, meg egy jó dobossal jó kis bulikat tudnánk összehozni, így akár egy évtized múlva, nem tartom elképzelhetetlennek, hogy Candelabra pólóban vagánykodjanak a fiatalok.
Bogi: – Egy évtized múlva egy közös házban fog lakni az egész banda, együtt bulizunk, partizunk, zenélünk és egyéb ínyencségek.
szóljon hozzá!