Gyermekáldás a Kárpát-medencében

•  Fotó: Iochom Zsolt

Fotó: Iochom Zsolt

Szerdán délután a Születés Hete keretében Bernád Ilona Gyermekáldás, bábaság a Kárpát-medencében című előadásában beszélt a születésre, szülésre, bábaságra, egészségmegőrzésre, gyógyításra vonatkozó népi tudáskincsről, amit gyűjtései során megtapasztalt.

Iochom Zsolt

2011. május 05., 11:242011. május 05., 11:24

2011. május 06., 11:412011. május 06., 11:41

Bernád Ilona Amerikában, Kanadában, Ausztráliában, Indiában, Kínában is járt már tanulmányúton

Bernád Ilona 1963-ban született a Maros megyei Makfalván. Marosvásárhelyen érettségizett, egészségügyi líceumot, majd egészségügyi főiskolát végzett. „Nem elég a fizikai testet gyógyítani, a lelki és szellemi gyógyításra is szükség van” – vallja.

„Néphagyományunk fontos része a születésre, szülésre, bábaságra, egészségmegőrzésre, gyógyításra vonatkozó tudás. A Kárpát-medencében és Moldvában ezt édesanyáink, nagymamáink, idős bábáink őrzik. Ezt az örökséget gyűjtöm, gyakorolom, kiadványokban újítom, mint szülésznő, természet- és népi gyógyász” – fogalmazott Bernád Ilona.

Az előadásokon a csíki anyák mellett több szülésznő is részt vett

„Aki gyermeket vár, az a Felvidéken és Erdélyben áldott vagy boldog állapotban van, Háromszéken várandós, Moldvában viselős, a Mezőségen állapotos. Napjainkban kismama vagy terhes. A terhesség megnevezést a múlt század közepén kapta e csodálatos és természetes állapot. Talán többek közt ez a negatív megnevezés s a megváltozott szemlélet az egyik oka a nemzetfogyatkozásnak” – fogalmazott Bernád Ilona. Előadásában kitért a Kárpát-medencei termékenységi szokásokra: májusfákat állítanak a Kis-Küküllő vidékén, a gyimesi csángóknál az életfa szerelmi szimbólum. A húsvéti locsolkodás is termékenységi rítus, s a víz tisztító, megtermékenyítő, új életet adó eszköz. Piros tojást adnak a fiatalok egymásnak, ami szintén termékenységszimbólum.

A népi gyógyász azt is hangsúlyozta, hogy „a szerelem, a házasság első gyümölcse a gyermek”. Régen az volt a megszokott, hogy egy évre az új párnak gyermeke születik.

Bernád Ilona számos kötet és tanulmány szerzője

A bábasággal kapcsolatosan megjegyezte az előadó, hogy az egyidős az emberiséggel. A régi időkben falun nagy szerepet játszott az anyák életében a bába. Moldvában a régmúlt időben, de még most is van példa rá, hogy a várandós anyát parasztbába gondozza, időnként vizsgálja, ellátja tanácsokkal. Erdélyben a másállapot idején megkeresték, s a szülésre fogadták fel.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei