Fotó: Balázs Katalin
Egy férfi nem egyedül kell eltartsa a családot, viszont ő az, aki megmentheti a házasságot. A magazinok azért írják, hogy jobb elválni, mert ki kell elégítsék az önigazolásra váró vásárlóikat, és az olvasók többsége elvált – hallhattuk Bedő Imre könyvbemutatóval egybekötött előadásán, Gyergyószentmiklóson.
2016. november 07., 18:592016. november 07., 18:59
2016. november 08., 19:392016. november 08., 19:39
A Szent István plébánia terme szűkösnek bizonyult a Belső iránytű új évadjának első, könyvbemutatóval egybekötött előadásán. A meghívott a csíkszeredai származású, Budapesten élő Bedő Imre, a Férfiak klubja alapítója volt, aki Hogyan ne váljunk el? – címmel foglalta össze gondolatait, mely során többször, többen is bólogatva nyugtázták, egyetértenek mindazzal, amit hallanak.
A férfi nem kell eltartsa a családját, ez egy modern-kori szülemény – mutatott rá az előadó. Régen a rengeteg munka közben fel sem merült, hogy ki tartja el a családot. Két ember együttműködése volt. Az iparosodás során kiemelték a férfiakat, és elvitték városokba, gyárakba. Kellett a munkaerő az iparban, így a család városba költözött. Egyedül a férfi járt dolgozni, aki ha hazaért, pihennie kellett. Ám kevés ideig tartotta el a férfi a családot, mert hamar beszippantotta a nőket is a munkaerőpiac. A költségek emelkedtek, kétkeresős kényszerben vagyunk a rendszer miatt. A férfiak pedig bűntudattal élnek, hogy nem tudják eltartani a családjukat, túlórázást vállalnak inkább, de az otthoni hiányuk sokkal nagyobb rombolást okoz családjaikban – hangzott el.
A boldogság eleve nem lehet cél, az egy melléktermék Bedő Imre szerint. „Ha úgy élem az életem, hogy amit tettem, este átmegy a lelkiismeretem szűrőjén, akkor a boldogságot megkapom melléktermékként. Ha mindenféle kételyem van, mert nem a dolgomat végzem, és sosem érek rá semmire, a boldogságot nem fogom megtalálni.” Hozzátette azt is, hogy akik majdnem elválnak, de valamilyen módon mégis megmentik a házasságukat, azok boldogságindexe sokkal nagyobb.
A házasságok, együttélések 60 százaléka válással végződik, zöme a gyermekek kisiskolás korában – mondta statisztikai adatokra hivatkozva. Az okokról így fogalmazott: a többség az első akadályt nem ugorja meg. Mikor 3 éves az első gyerek, és nagyon rossz minden, akkor vállalnak egy második gyereket, ilyenkor kellemetlen kilépni, így elkísérik egy darabig, de amikor az első gyerek 7–8 éves lesz, összeomlik a házasság. Ebben az időszakban mindkettőnek azért változik meg az élete, mert addig egy bizonyos elképzelés szerint éltek. Akkorra összeáll a kép, amit gyerekkorban elterveztek. Ez egy program, ami véget ér a férfiaknak akkor, amikor megszületnek a gyerekek. A gyerekszületés után a férfi rádöbben, hogy kóvályog, űr keletkezik, mert sose gondolta tovább az életét. Vége a ciklusnak. A nő amikor 3–4 éves, önjáró lesz a legkisebb gyerek, akkor emeli ki fejét a habokból. Az életünk első felének végén elfáradunk, a másikra hárítunk, pedig a fáradtság, nem a másik szörnyű hatása. Ilyenkor életünk második ciklusát kellene indítani, tervekkel. Felnevelni a gyerekeket, elengedni őket, hogy majd amikor gyereket szülnek, partnerként visszatérjenek. De ebben a fáradságban, sokan lecserélik a bázist. Nem egy másik ciklust indítanak el, hanem egy katyvaszt, mert az a valami este a lelkiismeretük szűrőjén nem megy át soha.
Erre az időszakra esik a férfiaknál az életközepi válság is, ami mostanság a nőkre is érvényes lett. Ez egy modern folyamat. Férfiaknál arról szól, lévén, hogy ők az anyaghoz kötődnek, hogy fáradtan visszatekintenek, mit tettek le az asztalra, és el kell dönteniük, még mibe vágják a fejszéjüket. Ilyenkor sajnos anyagi létféltéstől vezérelve be akarják pótolni, amiről lemaradtak, és még van lehetőségük rá. Az anyag kategóriába tartozik a nő is. Tetézi a problémát, hogy újabban a nőknek is életközepi válságuk van. Ez akkor következik be, mikor kiemelik a fejüket a habokból, és lévén, hogy érzelmi létféltésük van, érzelmeik táplálására lenne szükség, így amíg még csinosak, szétnéznek a piacon.
Amikor a férfi életközépi válságban van, hogy megáll-e vagy elbukik, abban a nő neki nem fog segíteni. A nő a gyerekével van elfoglalva. „Mindenhol azt olvasni ma, hogy azért hagyja a férfi el a nőt, mert annak a figyelme a gyermekre irányul, verseng gyerekével a nő kegyeiért, de ez egy gyermeteg dolog. A férfi nem ilyen. A családalapítás a férfiból indul ki, ő akarja. Ő a család végső támasza. Segítséget kérhet férfitársaitól, ha keresi a kapaszkodót, és meg akar maradni. A nő később kerül válságba, de ennek megoldásában is a férfi csak magára számíthat. Meg kell hódítania ismét” – javasolta az előadó.
István pap népe, vagyis a gyergyóalfalvi keresztalja csütörtökön reggel indul neki a Csíksomlyóra vezető útnak. A zarándokok vezetője Balázs József festőművész szerint senki sem teszi meg az utat csak úgy véletlenül: érzik Mária hívását.
Több mint kétszáz diák és tanáraik, hivatali alkalmazottak és önkéntesek vettek részt a Gyergyóalfaluból kivezető utak mentén a takarítási akcióban. Kétszázötven zsák szeméttől szabadították meg az árkokat, útszegélyeket.
Másfél kilométernyi vezeték lefektetését kell elvégeznie a kivitelezőnek a gyergyószentmiklósi Bucsin lakónegyedben. A HVCSK vezetője bízik abban, hogy ebben az évben ezt be is fejezik, ennek érdekében további munkacsoportok bevetését szorgalmazza.
Több mint 8 millió lej értékű támogatást kapott a gyergyószentmiklósi kórház új orvosi eszközök beszerzésére. A fejlesztések mellett viszont az orvoshiány továbbra is problémát jelent.
Tizenhárom tonnás súlykorlátozás lép érvénybe hétfőtől a 12C jelzésű országút Békás-szoros és Gyilkostó közötti szakaszán – közölte az országos útügyi igazgatóság Iași megyei kirendeltsége.
Gyergyószentmiklóson az idei gyereknapi programsorozatot szombaton tartják. A legtöbb esemény tervezett helyszíne a szabadidőpark, de rossz idő esetén sem maradnak el az események.
Elektronikai hulladékgyűjtést szerveznek Gyergyószentmiklóson május 31-én, szombaton – adja hírül a helyi polgármesteri hivatal Facebook-oldalán.
Évek óta nem kaptak ilyen jó hírt a gyergyószentmiklósiak: kormányzati támogatások és megyei visszaosztások révén több mint 16 millió lej pluszforrással gazdálkodhatnak.
A Tarisznyás Márton Múzeum tudományos ismeretterjesztő előadássorozata, a Tarisznyás-estek következő alkalmán, csütörtökön Gál Levente muzeológus tart előadást „Fényképészek, fotográfiák, történetek – Egy fotótörténeti kutatás kezdetei” címmel.
A Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban május 22-én, csütörtökön 18 órától Garda Dezső történész-politológus „Romániának az Európai Unióba való felvételének a megszavazása és Székelyföld területi autonómiája” címmel tart előadást.
szóljon hozzá!