A kutyaszánhajtás egy életforma

A kutyaszánhajtás olyan sport, amit nem lehet abbahagyni, aki csak egy szánhúzó kutyát is vesz, örök szerelmese lesz ennek a téli sportnak – vallják a sepsiszentgyörgyi hajtók. Abban is egyetértenek, hogy a szánhúzó kutyákat nem szabad dísznek tenyészteni.

Bús Ildikó

2012. január 12., 10:562012. január 12., 10:56

2012. január 12., 13:342012. január 12., 13:34

Kovács Attila alaszkai malamutokkal fut kettes fogatban, Zágoni Zsolt szintén malamutokkal, de négyes fogatban, míg Szabó József a kutyaszánhúzó versenyek bírája és szakértője, és mindannyian egyetértenek abban, hogy a kutyaszánhoz hasonló élményt semmi nem nyújthat.

Hogyan kezdődött?

A kutyák szépségük mellett erősek és gyorsak is, ez a sport pedig évszázadokra nyúlik vissza. Nálunk a szánhúzó kutyákat inkább szépségük miatt tartják, de vannak olyan országok, ahol a kutyaszán a mindennapok részét képezi, és az erre a célra kitenyésztett kutyák is kemény munkát végeznek, segítve gazdájuk közlekedését. Egyes ázsiai és észak-amerikai népek eleinte vadászatra használták a félig-meddig háziasított farkast, később viszont rájöttek, hogy a kutyát teherhordásra is használhatják. Eleinte a kutyák oldalára erősítették a csomagokat, innen azonban már csak egy lépés volt, hogy a kutya egy szán elé kerüljön. Már az időszámításunk utáni 10. századból hírt adtak arab kereskedők a jeges vidékeken használt kutyaszánokról – mesélik a szakértők.

De milyenek is az igazi szánhúzó kutyák?

Világszerte hivatalosan négy szánhúzó kutyafajtát ismernek el: a samoyedet, az alaszkai malamutot, a szibériai huskyt és a grönlandi kutyát. E négy fajta már több száz éve bebizonyította, hogy képes életben maradni és dolgozni akár mínusz 30–40 Celsius-fokban, társai és segítői voltak az embernek a tundrákon, az alaszkai aranyláz idején, a sarkkutatások során, sőt még a II. világháborúban is. Manapság pedig elsősorban sportkutyákként dolgoznak, versenyeken vesznek részt.

A sepsiszentgyörgyi kutyaszánhajtók malamutokkal dolgoznak, aktív résztvevői az országos bajnokságnak, és tagjai a balánbányai kutyaegyesületnek is. Kovács Attila 2008-tól foglalkozik kutyáival, míg Zágoni Zsolt már egy évvel korábban beszerezte első kutyáját, majd sorban a többit is. Azóta járnak versenyezni, második és harmadik díjat sikerült nyerniük, de elmondásuk szerint nehezebb helyzetben vannak, mint a szomszédos Hargita megye versenyzői, hiszen ott több hó hull egy tél során.

Hogyan zajlik a verseny?

Szabó József kérésünkre a versenyek szabályzatát és menetét ismertette, ezek alatt a legjobb időt mérik, és a fogatok különböző kategóriákban indulnak. A kettes fogatoknak 4 km-es távot kell megtenniük a legjobb idő alatt, a négyes fogatoknak 8 km-t, míg a hatos fogatok 12 kilométeren szaladnak. József azt is elmondta, az északi országokban ötvenkutyás fogatok is vannak, egy olyan hajtáshoz azonban sokkal nagyobb erő és felkészülés szükséges. A pályák nehézségi fokozata is változó, vannak egyszerű, sík pályák, de olyanok is, ahol hegyre fel és le száguldanak, illetve befagyott tavon csúsznak a versenyzők.

Ugyanakkor minden kutyának meghatározott feladata van a fogatban: az élen a vezérkutya áll. Övé a legnagyobb feladat, hiszen ő irányít, vezeti, igazítja a többieket. A versenyek egy másik fontos szabálya az is, hogy a célba ugyanannyi kutyával kell beérkezni, mint amennyivel indult a versenyző. Ha valamelyikük elfárad vagy megsérül, a szánon kell továbbvinni.

A kutya és gazdája összetartozik

A kutyatartók elmondták, a hajtó edzettsége, felkészültsége mellett a kutyákat is felkészítik, állandó edzésben vannak, és nagyon sokat esznek. Nyáron sem tétlenkednek, kis szekérhez hasonló szerkezetet húznak, így készülnek a téli hónapokra. Zágoni Zsolt szerint ez egy külön világ, a kutya és gazdája élete szorosan összetartozik, de sok pénzt is igényel a felkészülés, hiszen egy szán több ezer euróba is kerülhet. Az alaszkai malamutokat tartó versenyző elmondta, ezek a kutyák erőt és magabiztosságot sugároznak, és hihetetlen dolgokra képesek: hatalmas súlyokat mozgatnak meg, hosszan és kitartóan vontatnak, testsúlyuknak akár kétharmadát is elbírják a hátukon. Míg a husky kutyák gyorsak, a malamutok erősek, ezért is szervezik külön kategóriában a versenyt, hiszen nem lehet összetenni őket.

Kovács Attilának jelenleg három kutyusa van, Nox, Ozi és Wolfi, a vezérkutya pedig Nox, aki 48 kilogramm, és igen erős, olykor agresszív társaival szemben. Zsoltnak négy kutyája van: Lord – ő a vezérkutya, Eros – aki az énekes Ramazotti után kapta nevét, illetve Shadow és Naigo. A háromszéki versenyzőknek és kutyáiknak életelemük a szánozás, de egyelőre nem tudnak itt futamot szervezni anyagi és egyéb hiányosságok miatt. Így más megyékbe járnak versenyezni, de úgy vélik, kevesebb eséllyel, hiszen a borszéki vagy balánbányai versenyzők felkészültebbek, mivel ott több hó hull a téli hónapokban.

Érdekességként azt is elmesélték, hogy történt már olyan, amikor egy futam elmaradt, nem hó hiányában, hanem a hó miatt, hiszen olyan sok hullott, hogy a kutyák nem tudtak elindulni. A háromszéki versenyzők felkészültek az idei télre is, reményeik szerint nem maradnak el hó hiányában a futamok. Ha mégis, akkor a környéken keresnek havas helyeket, ahol legalább gyakorolni lehet. A kutyaszánhajtást sportszerűen űzni nem könnyű feladat, hiszen rengeteg pénzt, edzést és időt igényel, de ha valaki egyszer kipróbálta, nem tudja majd abbahagyni – mondták ki egyöntetű véleményüket a versenyzők.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei