
Bács Béla János. Negyedik kiadványa látott napvilágot
Fotó: Forrás: Bács Béla János
Ölelj át! címmel jelent meg Bács Béla János legújabb kötete, amelybe az elmúlt négy évben írt verseit, rövidprózáit, és a szintén ebben az időszakban készült fotóit válogatta. A vallomás-kötetről, amelynek anyaga a szerelem köré épül, a szerzővel, valamint a fülszöveget jegyző Elekes Andrással beszélgettünk.
2020. március 25., 17:182020. március 25., 17:18
2020. március 25., 19:102020. március 25., 19:10
Szépszerelmemnek – így szól a kötet ajánlója, és egy teljes ciklust foglal magába azon írásokból, amelyek a 2016–2019-es időszakban születtek. A csíkszeredai szerző által készített fotók pedig valamilyenképpen rezonálnak a szövegekre, ugyanakkor önmagukban is értelmezhetőek.
„Egy hangulatot, vágyakozást, magányt, félelmet, utazást közvetít egy-egy fotó is, és reményeim szerint úgy egészítik ki az írásokat, hogy a fotográfia nyelvezetén is elmondanak valamit. Már a korábbi köteteimben cím nélkül jelentek meg a fotóim. Idősebb, tapasztaltabb fotós barátaim javaslatára döntöttem így annak idején, és maradt ez így ez alkalommal is. Azt mondták, a cím már egy bizonyos értelmezési irányba mozdítja, kényszeríti a szemlélőt. Most viszont továbbléptem, és arra gondoltam, a verseknek, prózának se legyen címe, hiszen itt is érvényes, hogy az én látószögem befolyásolja az olvasót. Így hát megpróbáltam címek nélkül, lássuk, hogyan fogadja ezt majd az olvasó” – mutatott rá Bács Béla János.
Fotó és szöveg rezonál egymásra, de önmagukban is értelmezhetőek
Fotó: Péter Beáta
A szövegek születése kapcsán elmondta, a versek esetében általában azonnal, villanásszerűen fogalmazódik meg benne egy sor, és az hozza maga után a többit. A rövidprózánál pedig egy hangulat születik meg előbb, és ahhoz keres szereplőket, hogy megszülessen az a fajta feszültség, amely képes visszaadni azt a hangulatot, amelyet meg szeretne írni.
„Mindenik kiadványa az írás és a kép ötvözete. Nagyon fontosnak tartom, hogy mindig nagymértékben érvényesült nála a környezetnek, a minket körbevevő világnak a nagyon pontos megfigyelése, azokból az emberi tényezőknek a kiemelése, az, hogy sok minden mennyire az emberi tényezőkön múlik. A régebbi prózai szövegei mind erre vonatkoznak. Ugyanakkor pedig, mindenik írása, beleértve a legutóbbi szabadabb verseket is, egyre inkább haladnak a vallomásos írások felé. Annak idején Babits Szent Ágoston vallomásairól elmélkedve, hiányolta a magyar irodalomból a vallomásos írásokat. Lehet, hogy abban a pillanatban, az 1930-as években igaza volt, viszont minden egyes írás valamilyen formában rámutat az írójára, akár akarja az író, akár nem, de vallomás az önmagáról” – fejtette ki Elekes András. Úgy véli, ezt Bács Béla mindig is szinte tudatosan vállalta. Az írásai mögött mindig az ember állt. „Egyrészt az emberi jelenség maga, másrészt az az ember, aki ezeket a jelenségeket megfigyeli és okulásunk céljából ezt próbálja lejegyezni. A jelenlegi kiadványa is méginkább a vallomásos írásoknak megfelelő, ugyanakkor hatalmas bátorság is részéről, hogy mindezt tudja vállalni.”
Hozzátette, ezekben a szövegekben Bács Béla szinte egész élete benne van. Az, ahogy a világhoz, a nőkhöz, az emberi kapcsolatokhoz viszonyul. S az az olvasó is felismerheti ezt, aki csak úgy ismeri Bács Bélát, mint aki nyugodt lépésekkel, elmélkedve baktat végig a városon.
Bács Béla János vallomás-kötete
Fotó: Péter Beáta
Az új kötet megjelenéséről a szerző kifejtette: olyan, mint amikor egy gyümölcsöskosarat valakinek felajánl. „Én amikor már szedegettem, megismertem ezeket a gyümölcsöket, és a kötetben útjára engedem, felajánlom másoknak, érdeklődőknek, olvasóknak. Tudatában vagyok ennyi idő után, hogy saját életet kezd élni a kötet, a szövegek. Korábbi visszajelzésekből tudom, hogy másokban egészen másként rezonálnak, mint amit én éreztem. De remélem, hogy az olvasóimnak is ugyanolyan örömet szereznek, mint amilyent nekem is akkor, amikor megszülettek, amikor csokorba gyűjtöttem őket.”
A könyvet a Gutenberg könyvesbolt-hálózat fogja forgalmazni. A sors vagy a véletlen úgy hozta, hogy a kötet éppen olyan időszakban jelenik meg, amikor a címben szereplő Ölelj át! felhívástól megriadhatnak az emberek – mutatott rá Bács Béla. „Ez az ölelés – reményeim szerint – nem jelent veszélyt, hacsak nem annak a veszélyét, hogy szabaddá tesz, megélhetjük érzelmeinket, miközben sebezhetővé válunk. Ezeknek a „sebeknek” azonban boldog percek, napok, évek lehetnek a következményei” – zárta a beszélgetést a szerző.
A zene, a vers szeretete hozta őket össze, s noha volt idő, hogy nem zenéltek együtt, évek múltán is elő tudtak húzni egy-egy dalt a „bőröndből”. A Bőröndös zenekar tagjaival, Bíró Hunorral, Székely Norberttel és Moldován Balázzsal beszélgettünk.
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
szóljon hozzá!