
Daczó Katalin
Fotó: Daczó Dénes
Olyan kiemelkedő életutakat mutat be Daczó Katalin a többkötetesre tervezett Jeles alcsíkiak című sorozatban, amelyekre az utókornak is emlékeznie érdemes. A tavaly megjelent életrajzi adattár első kötete, az A-tól D-betűig terjedő vezetéknevű jeles alcsíkiakat mutatja be, a nemrégiben napvilágot látott második kötet az E-től a G betűig.
2022. február 23., 18:022022. február 23., 18:02
2022. február 24., 12:132022. február 24., 12:13
Huszonhét alcsíki személyiség életpályáját mutatja be alfabetikus sorrendben E-től G-ig Daczó Katalin a Jeles alcsíkiak kiadványsorozat második kötetében. A könyv az Alcsík Kistérségi Fejlesztési Társulás megbízásából az Alcsík Könyvek sorozatban jelent meg, és az elsőhöz hasonlóan ezúttal is főként 19-20. századi, lezárt életutakat sorakoztat fel.
„Fontosnak tartjuk most a huszonnegyedik órában begyűjteni mindazon információkat, amelyek által egy-egy jeles személyiség kiemelhető a történelem süllyesztőjéből” – írja a kötet előszavában Gergely András, az Alcsík Kistérség Fejlesztési Társulás elnöke.
Daczó Katalin elmondta, évtizedek óta gyarapítja az adatbázisát, amely mára már mintegy háromezer csíki nevet tartalmaz. Ebből válogatta ki az alcsíki személyeket, közülük is a legfontosabbakat, különlegeseket. Például az adott személyiség nem csak tanár volt egy faluban vagy igazgató, hanem ezen túlmenően is kiemelkedett a közösségből. Tehát valamilyen szempontból többet tett annál a közösségért, mint amiért annak idején fizetést kaphatott.
Hadirokkantak és családjaik. Állnak: Dr. Ferencz Ignácné, Részegh Viktor újságíró (az első világháborúban fél lábát veszítette el), Ferencz Ignác nevelt lánya, Ilike, Ferencz Ignác. Ülnek Részegh Anikó, Gyönös Gyula. (néhai Részegh Domokos tulajdona)
Fotó: Forrás: Daczó Katalin
A szerző megőrizte a korábban kialakult munkamódszert és felépítést a második kötet szócikkeinek megírása során. Levéltári és könyvtári kutatásokat végzett, több száz órán keresztül böngészett internetes adatbázisokat, archív újságokat, és amennyiben lehetséges volt, felkutatta a jeles személyiségek leszármazottait. A szócikkeket pedig igyekezett egységes formába önteni.
„A második kötetben 27 személynek az életútját próbáltam összefoglalni. Ezúttal két, Csík történelmében szerepet játszó régi székely nemesi családnak a tagjai is szerepelnek a könyvben: az Endesek és az Élthesek. Mindkét családból többen is szerepelnek a kötetben, különlegesnek tartom, hogy három Endes-testvér is benne van. Ugyanakkor jelen kötetben arányaiban több az ügyvéd, a jogász – szám szerint nyolc –, mint az előző kötetben, amikor főleg az egyházi méltóságok és tanárok voltak túlsúlyban. Most mindössze két római katolikus pap szerepel a könyvben (dr. Éltes Károly kolozs-dobokai főesperes és Ferenczi Károly főesperes). Persze mindegyik jogász egyébbel is foglalkozott, például Élthes Jakab Csíkszereda polgármestere, Élthes Gyula jogtudományi szakíró, szerkesztő, egyetemi tanár volt. A másik, ami meglepett, hogy a huszonhét személy közül tizennégynek tudtommal nem volt gyermeke. Ez egy igen nagy szám. Valahogy így hozta a sorsuk…” – magyarázta a szerző.
„Azt gondolnánk, hogy róla már mindent megírtak, és nyilván én sem tudok egy hadtörténésznél teljesebbet írni. De össze lehet foglalni az életét és az utóéletét. Hogy mit neveztek el róla: iskolát, utcát, szobrokat állítottak, és az utóéletéhez kapcsolódik az édesapja házának költöztetése is. Tehát volt, amit összefoglalni róla, és egyben láttatni az életét. Ugyanakkor szeretek megbizonyosodni arról, amennyiben lehetséges, hogy az, amit valahol leírtak, másik kislexikonban közöltek, megfelel-e a valóságnak. Gál Sándornál a születésnapjában is mutatkozott eltérés. Az anyakönyvben 1817. szept. 23-a és nem a köztudott szept. 21-e szerepel. Ez esetben elképzelhető, hogy a keresztelés dátumát vezették be az anyakönyvbe. Tudni kell, hogy gyakran a római katolikus anyakönyvekbe bejegyezték külön a keresztelés és külön a születés napját, de az adott évben Csíkszentgyörgyön nem tüntették fel külön ezeket a dátumokat. Ezt is be kell mutatnunk.”
Endes Gábor berepülő pilóta, a MKH Légierő tisztje (Fábián András repülőmérnök hagyatékából © Skylight Creative)
Fotó: Forrás: Daczó Katalin
Daczó Katalin különlegességképpen kiemelte: ebbe a kötetbe két vak személy is bekerült. Mindketten az első világháborús események következtében veszítették el a látásukat. „Egyikük dr. Ferencz Ignác, ő rendkívüli személy lehetett. A világháború után vakon végezte el a középiskolát és az egyetemet. Jogot végzett, 1931-ben doktorált. Amúgy telefonközpont-kezelőként dolgozott szinte élete végéig, de már a kortársak elismerték rendkívüli teljesítményét. Az első ember volt Magyarországon, aki vakon szerzett jogi doktorátust. Általa ezt a teljesítményt, ezt a példaértékű akaraterőt szerettük volna bemutatni, ezért nem maradhatott ki ebből a kötetből.”
Elérkeztünk a sorozat második részéhez
Fotó: Péter Beáta
Ferencz Ignác sorstársa, a csíkcsekefalvi Gábossy József szintén az első világháborúban vakult meg. De már a harctéren, látóként naplót vezetett, nagyon jó íráskészséggel rendelkezett. „A háború után jelent meg egy önálló kötete, ezen kívül folyton jelen volt a Világtalan írók antológiáiban, különben dohánykereskedő volt egy ideig.
Nem biztos, hogy nekünk sikerült mindezekre kitérni, de próbálkozunk. Az első kötet után is többen megkerestek, javasoltak személyeket, hogy vegyem fel az adatbázisomba, felhívták a figyelmem ismerőseikre, tehát nyitottak vagyunk arra is, hogy esetleg más személyek is bekerülhessenek. De annak is tudatában vagyunk, hogy nem teljes ez a válogatás.”
Dr. Élthes Gyula 1922-ben (Dr. Élthes Gyula és neje repatriálása. RNL HMH, F 7 Csík vármegye levéltára – Alispáni iratok 4. számú leltár, 1355/1922-es iratcsomó)
Fotó: Forrás: Daczó Katalin
Az életrajzi kiadványsorozat az Alutus Kiadó gondozásában, az Alcsík Kistérség Fejlesztési Társulás megbízásából, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárság – Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., valamint a Hargita Megye Tanácsa – Hargita Megyei Kulturális Központ támogatásával jelenik meg. A kötetek könyvesboltokban nem kaphatók, a könyvbemutatókon és az Alcsík Kistérség Fejlesztési Társulás irodájában vásárolhatóak meg Csíkszentmártonon.
Közönségtalálkozók Csíkszeredában és Alcsíkon
A csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében 2022. február 24-én, csütörtökön délután 17 órai kezdettel Kőrössy Erika és Gergely András mutatják be a kötetet és beszélgetnek a szerzővel. Március 3-án Nagytusnádon, március 10-én pedig Csíkszentmártonon tartanak közönségtalálkozót, mindkét helyszínen 18 órától.
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
A költségvetési nehézségek ellenére idén is megrendezik a Csíki Jazz Nemzetközi Jazzfesztivált. A fesztivál világszínvonalú fellépőkkel, sokszínű programmal és a közösség összefogásával bizonyítja: a jazznek Csíkszeredában is otthona van.
Újra az operáé lesz a főszerep Szeptember 30. és október 4-e között Csíkszeredában. A Kolozsvári Magyar Opera olyan klasszikusokkal érkezik Székelyföldre, mint a Nabucco, a Mária főhadnagy, valamint a Valahol Európában.
Ez a hűsítő kovászosuborka-leves a nyári napok legfrissítőbb meglepetése, amit mindössze pár perc alatt, főzés nélkül dobhatsz össze.
szóljon hozzá!