
Nyirő Erika az életét gyökeresen felforgató történések előtt. Nem a szerencsének tulajdonítja gyógyulását
Fotó: Veres Nándor
Nők tabukról pozitívan – ezzel a címmel indította el projektjét Prohászka-Rád Borókával közösen Nyirő Erika, aki a női betegségek övezte tabukat szeretné döntögetni, hogy segítsen székelyföldi sorstársain. Igen, sorstársain, ugyanis a csíkszeredai édesanyát az év elején mellrákkal diagnosztizálták. Betegségéről és terveiről mesélt portálunknak – nyíltan, tabuk nélkül.
2020. október 22., 18:432020. október 22., 18:43
2020. október 22., 18:542020. október 22., 18:54
A Liget olvasói 2019 elején ismerhették meg a csíkszeredai Nyirő Erikát, akivel akkor egy portréinterjút közöltünk. Azóta sok minden változott: az életéért kellett harcolnia. A kétgyermekes édesanya 41 évesen, idén januárban fedezett fel egy csomót a mellében. Nem várt arra, hogy hátha elmúlik, hanem azonnal orvoshoz fordult. A vizsgálatok, szövetmintavétel után két héttel már kezében volt a diagnózis. Április elején sikeres műtéten esett át, ám ezt követően kezdett tudatosulni benne, hogy élete fenekestől felborult, mint mesélte, napokig csak sírt, aztán leküzdve félelmeit elindult az úton – magáért, a gyermekeiért, a párjáért.
Jöttek a gyógyszeres és terápiás kezelések. „Nagyon nehéz volt ez az időszak, éppen ezért hálás vagyok a páromnak a feltétel nélküli odaadásért, az orvosaimnak a kezelésekért, a családomnak a vigasztalásért, a barátaimnak a bátorításért, hogy a legsötétebb napokon levették a vállamról a terhet, gondoskodtak rólam és a gyermekeimről. Nem utolsó sorban pedig hálás vagyok a sorstársaknak a rengeteg fontos információért, és hogy éreztem, nem vagyok egyedül ezen az úton. Ezáltal jobban bíztam a gyógyulásban, mert tudtam, hogy mikor mi fog történni.”
Térségünk patriarchális jellege miatt hangsúlyosan tabusítja a női testet, főképpen pedig a betegséggel küzdő női testet
Fotó: Pixabay.com
„Térségünk társadalma erősen tabusító. Patriarchális jellege miatt hangsúlyosan tabusítja a női testet, főképpen pedig a betegséggel küzdő női testet”
– véli.
A Nők tabukról pozitívan projekt keretében előadássorozatot és közösséget szerveznek. „Ez egy tudatosító kezdeményezés a nők körében a mell- és méhnyakrák szűrés fontosságáról, illetve az ezen betegségekben szenvedők támogatása egy őszinte és kendőzetlen kommunikációs folyamat elindításával. A projekt elsődleges célcsoportja a székelyföldi nők, székelyföldi lakosság. És egy belső csoport, ahol mindenki elmondhatja a saját történetét, beszélgethet másokkal a félelmeiről, tanácsot kérhet onkológustól, plasztikai sebésztől, gyógytornásztól, dietetikustól, sorstársaktól és közzéteheti az adott csoportban, hogy ő hogyan oldott meg egy problémát” – áll a projekt leírásában.
A Nők tabukról pozitívan projekt keretében előadássorozatot és közösséget szerveznek
Fotó: Forrás: Nyirő Erika személyes archívuma
Nyirő Erika szerint sok ember nem azért nem megy el a szűrésre, mert nem érdekli, hogy mi történik vele, a testével, hanem mert retteg.
Nem a veszteséget kellene megmutatni, hanem azt, hogy a betegség korai stádiumban gyógyítható, és együtt is lehet élni vele. A terápiás célpont kiválasztásában és a gyógyszerek alkalmazásában egyaránt fontos szerepet kap a korszerű diagnosztika, ezáltal megvalósítható a személyre szabott kezelés, és nyomon követhető a terápia hatékonysága. Mert statisztika ide vagy oda, az egyre kifinomultabb diagnosztikának és gyógymódoknak köszönhető, hogy egyre többen meggyógyulnak” – hangsúlyozza.
Statisztika ide vagy oda, az egyre kifinomultabb diagnosztikának és gyógymódoknak köszönhető, hogy egyre többen meggyógyulnak, hangsúlyozza Nyirő Erika
Fotó: Forrás: Nyirő Erika személyes archívuma
Azt szeretné, hogy az elindított projekt közösségi munkává alakulna, és mankót nyújtana az érintett nőknek és hozzátartozóiknak.
A Nők tabukról pozitívan keretében arra biztatják a nagyközönséget, hogy minél többen osszák meg a projekt égisze alatt létrehozott Facebook-csoport bejegyzéseit, ezáltal is segítve, hogy egyetlen nőt se kelljen elveszíteni. Ezért fontos, hogy aki teheti, hívja fel a figyelmet a környezetében élő személynek – legyen az érintett vagy éppen hozzátartozó – a programokra, a témában tartott előadásokra.
Prohászka-Rád Boróka, Nyirő Erika és dr. Bachner Katalin az előadássorozat első rendezvényén
Fotó: Forrás: Nyirő Erika személyes archívuma
A projekt szlogenje: „A daganatos betegség korai felismerése életet menthet”. Erika kezdeményezéséhez már többen csatlakoztak, van, aki anyagi támogatást ajánlott fel, van, aki másfajta segítséget, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács pedig helyiséget bocsájtott rendelkezésükre bérmentve.
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
szóljon hozzá!