
Plasztikai sebészhez járni nem egy rossz dolgot jelent, amit titkolni kell
Fotó: 123RF
A legtöbb embernek a szó hallatán a mellnagyobbítás, zsírleszívás vagy az orrplasztika jut eszébe, a plasztikai sebészet azonban több ennél. Dr. Jankó Botond például leggyakrabban komplex sebészeti beavatkozásokat igénylő traumákat gyógyít, de persze az esztétikai ágban is tevékenykedik. Úgy véli, az orvosi szaktudás mellett kézügyesség, de fantázia és némi leleményesség is szükséges ahhoz, hogy valaki ebben a szakmában tudjon tevékenykedni.
2020. október 20., 19:262020. október 20., 19:26
Jankó Botond gyermekkora óta az orvosi pályára készült, édesapja, Jankó Sándor sebész főorvosnak köszönhetően már korán megismerte a szakma szépségeit és nehézségeit is. „Az orvosi egyetemen a plasztikai sebészetben láttam meg azt a kreativitást és fantáziát, amit közel éreztem magamhoz” – emlékszik vissza. Hozzáteszi, nem könnyű lépést tartani a szakma újdonságaival, hiszen ez egy olyan szakág, amely rohamosan fejlődik, naponta jelennek meg új technikák, procedúrák, amelyek a páciensek javát szolgálják.
A szakág pontos megnevezése plasztikai sebészet, esztétikai sebészet és rekonstruktív mikrosebészet. „Ez a három alappillér, amelyek folyamatosan egymástól függnek. Például nem végezhetünk plasztikai sebészeti beavatkozást anélkül, hogy az esztétikai aspektust ne vennénk figyelembe. Minden idetartozik, ami szövethiányos állapot, mind a bőr, mind a bőr alatti kötőszövetek: izom, ín, idegek, perifériás idegek, érképletek, artériák, vénák. De az égési sérülések is. A szövethiányos állapotok esetén rekonstruktív mikrosebészetet alkalmazunk, a test valamelyik részéből – amit donorzónának nevezünk – elveszünk egy darab szövetet, amelynek van egy jól meghatározott vérellátása, ezt mindenestől eltávolítjuk, és áttesszük egy olyan traumatikus felületre, ahol pótolni kell azt a szövetet. Ez a legkomplexebb ága az egész szaknak. Ez az úgynevezett anasztomózis, tehát a kontinuitás újra felállítása az artériák és a vénák között.”
Mint mondja, a leggyakoribb esetek – amelyek a sürgősségen keresztül kerülnek hozzá –, általában a fejsze és a láncfűrész okozta kéztraumák, és ezek közül is a bonyolultabbak. Azok, ahol ínérintettség, idegérintettség van, esetleg vaszkulárisan kompromittált, az ér-ideg képlet sérült a külső behatás miatt.
„Az eddigi legsúlyosabb eset egy körfűrész-baleset következtében került hozzám. Hosszirányba kapta el a kezet, a test tengelyével párhuzamosan vágott, majdnem a kéztőcsontokig. Rendkívül nagy szövetpusztítást végzett, mert ahogy forogtak a végek, kapta is ki a csontot, meg se találták azokat. És ilyenkor szükséges a plasztikai sebész leleményessége, mert nem standard műtétek ezek, ahol az adott problémára van egy bejáratott megoldás.
és mi az, amit fel kell áldozni azért, hogy más funkciókat meg tudjunk menteni. Ennél az esetnél a két összetört tenyércsontból csináltam egyet, hogy ne kelljen mindkettőt eltávolítani, de ez is problémás volt, mert kevés csontállomány maradt a kettőből. Ugyanakkor volt egy hatalmas lágyrészi szövethiány, amit pótolni kellett. Felhasználtunk egy ujjat, ami amúgy sem lett volna funkcionális ahhoz, hogy segítsük a többi ujjat, hogy hosszú távon funkcionális legyen a kéz.”
Dr. Jankó Botond. Kreativitást és fantáziát látott a plasztikai sebészetben
Fotó: Jankó Botond archívuma
Hangsúlyozza, ilyenkor versenyfutás van az idővel, mert minél több idő telik el a traumától, annál nagyobb a kockázata annak, hogy komplikációk jelennek meg.
A legtöbb embernek a plasztikai sebészet hallatán a mellnagyobbítás, hialuronsav, botox, arcfiatalítás, mellplasztika, zsírleszívás, orrplasztika, fenékimplantátumok stb. jut eszébe – sorolja a szakorvos. „Ez a szép ága az egésznek, de nem azt jelenti, hogy orvosi szempontból könnyű. Nagyon sokan vannak, akik csak ezzel a részével foglalkoznak. Lévén, hogy állami szektorban is dolgozok, privátban is, én most mindkettővel foglalkozom, mert mindenből ismeretet, tapasztalatot szeretnék szerezni. Jelenleg három városban is rendelek: a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórházban, Székelyudvarhelyen és Kolozsváron pedig magánklinikán.”
A klinikákon, ahol dolgozik, több speciális arckezelést is igénybe lehet venni. Az első lépés az, hogy elbeszélgetnek a pácienssel, hogy mi az elvárt eredmény, és miből mit lehet kihozni. Ez alapján döntik el, hogy milyen procedúrákat, termékeket használnak. Ide tartozik a hialuronsav, ami egy töltőanyag, ezt beviszik a bőr alá, illetve bizonyos struktúrák alá, annak függvényében, hogy milyen hatást akarnak elérni. Van a botulinum toxin, ismertebb nevén a botox, ami egy izomlazító, izombénító neuromodulátor, ami a dinamikus zónákban kialakult ráncoknak az esztétikáján segít. Idővel eltörli ezeket a ráncokat azáltal, hogy az alatta fekvő izomnak az aktivitását lecsökkenti. Ugyanakkor készülékekkel, apró tűket használva speciális vitaminkoktélokat tudnak bevinni a bőr különböző rétegeibe, amelyek stimulálják az elasztikus tulajdonságát.
„Egyre többen keresnek meg egyre különbözőbb dolgok miatt, és ez jó. Plasztikai sebészhez járni nem egy rossz dolgot jelent, amit titkolni kell.
Ez egy ránctól kezdve a komplexebb arc-, vagy testremodeláló procedúrára is érvényes” – emeli ki Jankó Botond.
A 2000-es évek második felének meghatározó folytatásos története, a Peak Tv előtti korszak egyik, nálunk is ismert amerikai sorozata, az NBC-nél készült Heroes (Hősök) volt.
Nem hagyott akkora űrt bennünk, mint a második évad fináléja, de szorosabbra is vehették volna a tempót a Sárkányok háza harmadik évadában, ugyanis rengeteg történés maradt a negyedik és egyben utolsó évadra. Spoileres kibeszélő.
Rivière Zsuzsi marosvásárhelyi pszichoterapeuta tizenegy éve költözött Peruba, ahol az Ayahuasca-nevű hallucinogén főzet segítségével az őslakosok hagyományai szerint dolgozik, és egy esőerdei bungalóban él férjével, messze a nyugati kényelemtől.
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
szóljon hozzá!