Plasztikai sebészet: gyógyítás leleményességgel
Plasztikai sebészhez járni nem egy rossz dolgot jelent, amit titkolni kell
Fotó: 123RF
A legtöbb embernek a szó hallatán a mellnagyobbítás, zsírleszívás vagy az orrplasztika jut eszébe, a plasztikai sebészet azonban több ennél. Dr. Jankó Botond például leggyakrabban komplex sebészeti beavatkozásokat igénylő traumákat gyógyít, de persze az esztétikai ágban is tevékenykedik. Úgy véli, az orvosi szaktudás mellett kézügyesség, de fantázia és némi leleményesség is szükséges ahhoz, hogy valaki ebben a szakmában tudjon tevékenykedni.
Péter Beáta
2020. október 20., 19:262020. október 20., 19:26
Jankó Botond gyermekkora óta az orvosi pályára készült, édesapja, Jankó Sándor sebész főorvosnak köszönhetően már korán megismerte a szakma szépségeit és nehézségeit is. „Az orvosi egyetemen a plasztikai sebészetben láttam meg azt a kreativitást és fantáziát, amit közel éreztem magamhoz” – emlékszik vissza. Hozzáteszi, nem könnyű lépést tartani a szakma újdonságaival, hiszen ez egy olyan szakág, amely rohamosan fejlődik, naponta jelennek meg új technikák, procedúrák, amelyek a páciensek javát szolgálják.
Minden, ami szövethiányos állapot
A szakág pontos megnevezése plasztikai sebészet, esztétikai sebészet és rekonstruktív mikrosebészet. „Ez a három alappillér, amelyek folyamatosan egymástól függnek. Például nem végezhetünk plasztikai sebészeti beavatkozást anélkül, hogy az esztétikai aspektust ne vennénk figyelembe. Minden idetartozik, ami szövethiányos állapot, mind a bőr, mind a bőr alatti kötőszövetek: izom, ín, idegek, perifériás idegek, érképletek, artériák, vénák. De az égési sérülések is. A szövethiányos állapotok esetén rekonstruktív mikrosebészetet alkalmazunk, a test valamelyik részéből – amit donorzónának nevezünk – elveszünk egy darab szövetet, amelynek van egy jól meghatározott vérellátása, ezt mindenestől eltávolítjuk, és áttesszük egy olyan traumatikus felületre, ahol pótolni kell azt a szövetet. Ez a legkomplexebb ága az egész szaknak. Ez az úgynevezett anasztomózis, tehát a kontinuitás újra felállítása az artériák és a vénák között.”
Mint mondja, a leggyakoribb esetek – amelyek a sürgősségen keresztül kerülnek hozzá –, általában a fejsze és a láncfűrész okozta kéztraumák, és ezek közül is a bonyolultabbak. Azok, ahol ínérintettség, idegérintettség van, esetleg vaszkulárisan kompromittált, az ér-ideg képlet sérült a külső behatás miatt.
„Az eddigi legsúlyosabb eset egy körfűrész-baleset következtében került hozzám. Hosszirányba kapta el a kezet, a test tengelyével párhuzamosan vágott, majdnem a kéztőcsontokig. Rendkívül nagy szövetpusztítást végzett, mert ahogy forogtak a végek, kapta is ki a csontot, meg se találták azokat. És ilyenkor szükséges a plasztikai sebész leleményessége, mert nem standard műtétek ezek, ahol az adott problémára van egy bejáratott megoldás.
és mi az, amit fel kell áldozni azért, hogy más funkciókat meg tudjunk menteni. Ennél az esetnél a két összetört tenyércsontból csináltam egyet, hogy ne kelljen mindkettőt eltávolítani, de ez is problémás volt, mert kevés csontállomány maradt a kettőből. Ugyanakkor volt egy hatalmas lágyrészi szövethiány, amit pótolni kellett. Felhasználtunk egy ujjat, ami amúgy sem lett volna funkcionális ahhoz, hogy segítsük a többi ujjat, hogy hosszú távon funkcionális legyen a kéz.”
Dr. Jankó Botond. Kreativitást és fantáziát látott a plasztikai sebészetben
Fotó: Jankó Botond archívuma
Hangsúlyozza, ilyenkor versenyfutás van az idővel, mert minél több idő telik el a traumától, annál nagyobb a kockázata annak, hogy komplikációk jelennek meg.
Az esztétikai ág
A legtöbb embernek a plasztikai sebészet hallatán a mellnagyobbítás, hialuronsav, botox, arcfiatalítás, mellplasztika, zsírleszívás, orrplasztika, fenékimplantátumok stb. jut eszébe – sorolja a szakorvos. „Ez a szép ága az egésznek, de nem azt jelenti, hogy orvosi szempontból könnyű. Nagyon sokan vannak, akik csak ezzel a részével foglalkoznak. Lévén, hogy állami szektorban is dolgozok, privátban is, én most mindkettővel foglalkozom, mert mindenből ismeretet, tapasztalatot szeretnék szerezni. Jelenleg három városban is rendelek: a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórházban, Székelyudvarhelyen és Kolozsváron pedig magánklinikán.”
A botox és társai
A klinikákon, ahol dolgozik, több speciális arckezelést is igénybe lehet venni. Az első lépés az, hogy elbeszélgetnek a pácienssel, hogy mi az elvárt eredmény, és miből mit lehet kihozni. Ez alapján döntik el, hogy milyen procedúrákat, termékeket használnak. Ide tartozik a hialuronsav, ami egy töltőanyag, ezt beviszik a bőr alá, illetve bizonyos struktúrák alá, annak függvényében, hogy milyen hatást akarnak elérni. Van a botulinum toxin, ismertebb nevén a botox, ami egy izomlazító, izombénító neuromodulátor, ami a dinamikus zónákban kialakult ráncoknak az esztétikáján segít. Idővel eltörli ezeket a ráncokat azáltal, hogy az alatta fekvő izomnak az aktivitását lecsökkenti. Ugyanakkor készülékekkel, apró tűket használva speciális vitaminkoktélokat tudnak bevinni a bőr különböző rétegeibe, amelyek stimulálják az elasztikus tulajdonságát.
„Egyre többen keresnek meg egyre különbözőbb dolgok miatt, és ez jó. Plasztikai sebészhez járni nem egy rossz dolgot jelent, amit titkolni kell.
Ez egy ránctól kezdve a komplexebb arc-, vagy testremodeláló procedúrára is érvényes” – emeli ki Jankó Botond.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Ötven festmény a kerítésen: így költözött Nagy Imre művészete Csíkszereda utcáira
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
Ötven festmény a kerítésen: így költözött Nagy Imre művészete Csíkszereda utcáira
Sült paradicsomos salsa – videó
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Sült paradicsomos salsa – videó
Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot
Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere
Múzeumi sztorik: egy gyerekszoba retró kincsei a 80-as évekből
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Múzeumi sztorik: egy gyerekszoba retró kincsei a 80-as évekből
Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás
Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében
Életünk utolsó hét perce, avagy hogyan vált az Eufória egy véget nem érő lázálommá
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Életünk utolsó hét perce, avagy hogyan vált az Eufória egy véget nem érő lázálommá
A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története
Megfejteni a talányt: Lány zöld almával
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
Megfejteni a talányt: Lány zöld almával
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!