
A penész bárhol megjelenhet, ahol megtelepedéséhez ideális feltételeket talál
Fotó: Gecse Noémi
Irritáló köhögést tud előidézni és fenntartani, leginkább pedig az asztmás betegek életét keseríti meg, ha penész van a lakásban. A penészgombák spórái által a levegőbe jutó toxinok asztmás tüneteket válthatnak ki az arra érzékenyeknél – tudtuk meg dr. Gagyi Lídia tüdőgyógyász főorvostól.
2018. január 11., 14:502018. január 11., 14:50
A túlzott párásodás kedvez a penészgomba megjelenésének, az egyre jobban szigetelt lakásokban pedig megfelelő szellőztetés hiányában gyakori a magas páratartalom. „A penészedés problémájára sokan még mindig úgy gondolunk, mint a régi építésű, felújításra szoruló házakban, pincékben jelentkező jelenségre. A penész azonban bárhol megjelenhet, ahol megtelepedéséhez ideális feltételeket talál. Legyen az az új építésű otthon rosszul szigetelt fala, vagy az ágy mellé helyezett falvédő mögötti terület” – magyarázta dr. Magyar Donát aerobiológus a magyarországi Webbeteg.hu portál számára. Hozzátette, a magas páratartalom egyaránt kedvez a penészgomba és a háziporatka megtelepedésének, magas koncentrációban pedig mindkét „társbérlő" súlyos allergiás panaszokat okozhat, melyeket gyakran csak későn, a szövődmények megjelenésekor ismerik fel.
Penész régebb is volt, de mostanában talán azért figyelünk rá jobban, mert az épületeink változtak, a hőszigetelések, a nyílászárók a lakásban más páratartalmú levegőt biztosítanak – vezette fel Gagyi Lídia tüdőgyógyász főorvos. A nyugalomba vonult csíkszeredai szakember kiemelte, a penész és a penészgomba spóráinak jelenléte a lakás levegőjében főként az asztmások életét nehezíti meg.
– fejtette ki az orvos. A magánpraxisban tovább dolgozó tüdőgyógyász elmondta, az asztmás betegek kikérdezése nyomán egyértelműen megállapítható, hogy gyakoribbak ott a panaszok, ahol nedves, gombás környezetben élnek a betegek, főként, ha gyermekekről van szó. Az asztmás megbetegedések kialakulásában nagy szerepet játszik az öröklött érzékenység és akkor jelentkeznek tünetek, ha egy irritáló, kiváltó tényező áll fenn, ez pedig lehet a penész is – fejtette ki Gagyi Lídia.
A túlzott párásodás kedvez a penészgomba megjelenésének
Fotó: Barabás Ákos
Kihangsúlyozta, az asztmás betegek kezelésében a gyógyszeres kezelés megkezdése előtt fontos az életmód megváltoztatása, tehát azon tényezők felkutatása és megszüntetése, amelyek kiválthatják a tüneteket. A gyógyszer persze segítség akkor, amikor panaszok vannak, de ahhoz, hogy ne legyenek panaszok, az életmódra is oda kell figyelni, ha pedig penész van a lakásban, akkor első lépésként ezt kell eltávolítani.
Az orvos kiegészítette,
Az elhúzódó, irritatív köhögések összefüggésben lehetnek a lakás nem megfelelő minőségű levegőjével. Szintén köhögés jelentkezhet akkor, ha túl száraz a levegő. Ha abban a helységben még esetleg cigarettáznak is, akkor az a levegő főként kisgyermekek számára nagyon egészségtelen – említette még a tüdőgyógyász. Úgy gondolja, hogy a szellőztetés alapvető egészségügyi szabály kellene legyen mindenki életében.
Gagyi Lídia kérdésünkre válaszolva még elmondta, sok az asztmás beteg, többen szenvednek ettől a megbetegedéstől, mint korábban, nemcsak nálunk, hanem szerte a világban is. Sok beteg ugyanakkor nincs diagnosztizálva, sokan vannak, akiknél nem okoz nagyon súlyos tüneteket a betegség, például hosszasan köhögnek, de ezzel még nem fordulnak orvoshoz.
Hol lehet penész?
A Webbeteg.hu összeállítása szerint a penészgomba a magas páratartalom mellett különösen kedveli a hűvös, sötét zugokat, felkutatását ezért érdemes ehhez hasonló helyeken kezdeni. Mindenképpen ajánlott átvizsgálni a fürdőszobai mosdó alatti és a kád melletti részt, a szobanövények cserepeit, a konyhában a mosogató mögötti területeket, az ajtók, ablakok környékét. A penész a gipszkarton falak mögötti területen is megtelepedhet, ilyenkor a penészedésnek látható jele ugyan nincs, de a gipszkarton hajszálvékony repedésein átjutó spórák miatt a házban élőknél légúti panaszok jelentkezhetnek. A spórák a tapéta alatti területeken is megjelenhetnek. A külső, különösen az északi falakra helyezett ágyak, beépített szekrények, falvédők és képek mögötti területek átvizsgálása során is penészgomba telepekre lelhetünk – írják a cikkben. A levegő ideális relatív páratartalmának mértéke 40-60 százalék.
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
szóljon hozzá!