Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

14:55

3,5 milliárd dollár értékben finanszíroz romániai energetikai beruházásokat az USA

14:09

Amiért elutazott, azt hazavitte a Sepsi OSK (videóval)

13:44

Kommunikációs képzésen vettek részt a csíkszeredai kórház alkalmazottai

13:39

Csak az egyenlítés jött össze, lecsúszott az élről a Marosvásárhelyi ASA

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Így oszlottak meg a külhoni magyarok levélszavazatai a pártok között

A becsapódás utáni állapotok a csíkszeredai tömbháznál

Eredmények, több mint kilencvenszázalékos feldolgozottságnál

Lépcsőházba hajtott egy autós Csíkszeredában

Halálos baleset történt Csíkszentmihálynál

Így oszlottak meg a külhoni magyarok levélszavazatai a pártok között

Orbán Viktor először adott átfogó interjút a választási vereség után

Szinte az összes levélszavazatot feldolgozták

Tánczos Barna: elkerülhetetlen a magyar-magyar kapcsolatok újragondolása

Eredmények, több mint kilencvenszázalékos feldolgozottságnál

Megbetegítő túlérzékenység: allergia

A szénanátha az egyik legelterjedtebb allergiás megbetegedés

Évszázadunk egyik leggyakoribb civilizációs betegsége az allergia, a megbetegedések pedig továbbra is emelkedő tendenciát mutatnak. Térségünkben is egyre több a túlérzékeny beteg, főként a gyermekek esetében. Bizonyos életmódbeli változtatásokkal sokat tehetünk a megelőzés érdekében, csökkenthetjük az allergia kialakulásának esélyét. A megelőzés érdekében a legfontosabb a csecsemők helyes étrendje, s az is, hogy a baba minél tovább kapjon anyatejet.

R. Kiss Edit

2017. április 13., 10:542017. április 13., 10:54

2022. április 27., 14:292022. április 27., 14:29

Mit jelent az allergia, hogyan nyilvánul meg és milyen kezelési, megelőzési lehetőségei vannak – Orbán Éva allergológus, klinikai immunológus szakorvos segítségével vettük sorba évszázadunk egyik leggyakoribb civilizációs betegségét.

„Az allergia egy veleszületett hajlam talaján kialakult, az immunrendszer tévedéseként is felfogható tünetegyüttes, amely az egyébként ártalmatlan (például táplálék alkotórésze, pollen, házi por) vagy kevésbé kóros (például rovarcsípés), illetve szintetikus (például gyógyszer) anyagokra adott azonnali vagy krónikus gyulladási válaszreakció.

A szervezetbe jutó antigén és a szervezet által ellene termelt IgE típusú antitest összekapcsolódik, további láncreakciót idézve elő, amelynek során közvetítő anyagok (hisztamin, leukotrién, szerotonin, stb.) szabadulnak fel. A szervezetben tehát, a számára idegen anyagokkal (antigénekkel, azaz allergénekkel) való találkozás során immunválasz jön létre, amelynek következménye lehet kedvező (védelem, immunitás alakul ki, amely elősegíti az antigén elpusztítását) vagy pedig kedvezőtlen (túlérzékenység, azaz allergia alakul ki, amely az allergén elleni harc kóros, betegséget eredményező megnyilvánulása)" – vázolta a betegség kialakulásának folyamatát a szakorvos.

Szinte bármi lehet allergén

A fiatal szakembertől megtudtuk,

az allergiás folyamatokat beindító allergén szinte bármilyen anyag lehet

Egyes anyagok kémiai szerkezetük miatt nagyobb valószínűséggel válnak allergénné, mint mások, ilyenek például a pollenek vagy a penicillin. Az orvos felsorolta, az allergéneket aszerint csoportosítják, hogyan hatolnak be a szervezetünkbe.

Orbán Éva allergológus

Az allergiás légúti betegségeket, a szénanáthát (rhinitisz) és az asztmát leggyakrabban környezeti inhalatív, tehát a légutakon át a levegővel együtt belélegezett allergének okozzák, ilyenek a pollenek, atkák, állati eredetű proteinek és a penészgombák. Jelenlétük a földrajzi helyzettől és az éghajlati viszonyoktól függően változik. Az allergének másik nagy csoportját képezik az élelmiszerek, illetve az ezekben lévő színező- és tartósítószerek. A legtöbb táplálék-allergén természetes fehérje, melynek egy része a főzés, feldolgozás, tárolás során elveszíti allergén jellegét, míg más esetben a fenti folyamatok során új allergének képződnek. A leggyakoribb táplálék-allergének a tejfehérje, tojásfehérje, továbbá gabonafélék, szója, földimogyoró, különböző gyümölcsök és zöldségek. Külön csoportot alkotnak az úgynevezett foglalkozási allergének, a gyógyszerek és nem utolsósorban a rovarmérgek. A rovarméreg által okozott allergiák közül nálunk a méh- és darázscsípéssel szervezetbe jutó allergénnek van jelentősége.

Az allergia gyakran légúti tünetekkel jelentkezik

A szakorvos felsorolta, az allergia tünetei nagyon széles skálán mozognak: vannak légúti tünetek (tüsszögés, orrfolyás, orrdugulás, nehézlégzés, köhögés, fulladásérzés), bőrelváltozások (csalánkiütés, ekcéma), a szemet érintő tünetek (szemviszketés, könnyezés, vörös szem), emésztőrendszeri tünetek (hasmenés, felszívódási zavar, hasi fájdalom), a szájnyálkahártyát érintő eltérések, továbbá az egyik legsúlyosabb tünet az anafilaxiás sokk.

Hogyan zajlik a vizsgálat?

Orbán Éva kiemelte, a vizsgálat legfontosabb része a szakorvosi konzultáció, emellett pedig számos kiegészítő vizsgálat létezik a pontos diagnózis alátámasztásához.
Vannak például az in vivo (a testen elvégzett) allergiatesztek: Prick teszt (bőrteszt, melynek segítéségével tesztelhetők a hisztamint felszabadító, döntően légúti és emésztőrendszeri panaszokat okozó allergének), Epicután teszt (a hátra ragasztott bőrteszt – ezzel tesztelhetők a limfociták aktiválásán keresztül ható allergének, mint pl. a fémek, fogászati anyagok, ételadalékok, kozmetikai anyagok), táplálék provokációs teszt, gyógyszer provokációs teszt. Vannak továbbá az in vitro (laboratóriumi körülmények között végzett) allergiatesztek: vérből specifikus IgE meghatározás (döntően légúti és élelmiszer allergének meghatározásához használják, de rovarméreg-allergia is tesztelhető vele), limfocita transzformációs teszt (többek között gyógyszerek, fémek esetén használható), IgG meghatározás vérből (főként élelmiszer intoleranciák vizsgálatára használható).

Gyermekek esetében bármelyik teszt használható a fentiek közül, de amint az orvos kiemelte, 3-4 éves kor alatt a kicsi együttműködésének hiánya miatt inkább a vérből való meghatározást helyezik előtérbe. A szakember megemlítette,

tévhit, miszerint a bőrteszt bizonytalanabb lenne, mint a vérvizsgálat.

Mindkét jellegű vizsgálat mérvadó, van beteg, akinek egyik, van, akinek másik felel meg inkább – fejtette ki.

Kezelési lehetőségek

„Az allergia kezelése alatt sajnos gyakran kizárólag a gyógyszeres terápiát értik, bár legalább ilyen fontos a betegek oktatása, a környezet ellenőrzése, az allergének elkerülése. Ha bebizonyosodik, hogy valaki allergiás valamire, akkor elsősorban védekezni kell az adott allergén ellen" – mondta a szakorvos. Emellett az allergia kezelése keretében alkalmaznak antihisztamin gyógyszereket, hörgőtágítókat, szteroidokat, helyi gyulladáscsökkentőket és egyéb tüneti szereket. Létezik ugyanakkor specifikus immunterápia is, utóbbit például pollenek, állati szőrök, poratka által okozott allergia esetén tudják alkalmazni. Ez a kezelés hosszas, három-öt éven keresztül tart, és annak folyamán allergéneket juttatnak be növekvő dózisban a szervezetbe, egészen addig, amíg tolerancia alakul ki az adott anyagra. „Tulajdonképpen ez az egyetlen módja az allergia tartós javításának, a többi gyógyszer csak ideiglenes megoldást jelent. Az immunterápia aránylag új kezelés, a hátránya viszont az, hogy az egészségbiztosítás nem támogatja és drága, hosszú időn át tartó kezelés, így a betegek nagy része nem engedheti meg magának" – tudtuk meg.

A megelőzés érdekében fontos hogy a baba minél tovább kapjon anyatejet

Bizonyos életmódbeli változtatásokkal tehetünk a megelőzés érdekében, csökkenthetjük az allergia kialakulásának esélyét. Az orvos szerint

a megelőzés érdekében fontos a csecsemők helyes étrendje

az, hogy a baba minél tovább kapjon anyatejet. Az új ételeket fokozatosan kell bevezetni híg formában, tehéntej, tojás, olajos magvak csak egyéves kor felett, liszttartalmú ételek csak hat hónapos kor felett ajánlottak.

„Ha szükséges tápszer, az feltétlenül hipoallergén legyen. Törekedjünk a normál bélflóra fenntartására, antibiotikum szedése esetén pro- és prebiotikumokkal kiegészített tápszereket is adjunk. Tartsuk távol a gyermektől a légúti allergéneket, ne dohányozzunk a gyermek közelében és adassuk be a védőoltásokat"

– hangsúlyozta. Ugyanakkor kiemelte, a megelőzés érdekében hasznos tudni például azt, hogy mikor melyik pollen van a levegőben. Általánosságban elmondható, hogy a mogyoróbokor és a korán virágzó fák (például a nyír, az éger) tavasszal, a füvek főleg májusban, júniusban, a gyomok pedig július közepétől október végéig virágoznak. Az aktuális időjárás, a szél, az eső, a páratartalom egyaránt befolyásolják a levegő pollenkoncentrációját.

A kézmosás fontos. A túlzott higiénia azonban többet árt, mint használ

A szakember ugyanakkor rámutatott, a túlzott higiénia is árthat, kapcsolat van a túlzásba vitt fertőtlenítés, valamint az asztma, allergia és autoimmun betegségek gyakoribb megjelenése között. „Tudományosan is igazolódni látszik, hogy az ártalmatlan, velünk élő baktériumok hiánya krónikus betegségek forrása lehet. Immunrendszerünk a baktériumoktól való fokozódó elszigetelődésünk miatt rossz irányba fejlődik. Ahogyan Graham Rook immunológus professzor fogalmaz: »segít, ha valaki tanyán él, állandó kapcsolatban van állatokkal, vagy ha nem szabad állandóan kezet mosni... A túlzott higiénia ugyanis többet árt, mint használ«".