A szénanátha az egyik legelterjedtebb allergiás megbetegedés
Évszázadunk egyik leggyakoribb civilizációs betegsége az allergia, a megbetegedések pedig továbbra is emelkedő tendenciát mutatnak. Térségünkben is egyre több a túlérzékeny beteg, főként a gyermekek esetében. Bizonyos életmódbeli változtatásokkal sokat tehetünk a megelőzés érdekében, csökkenthetjük az allergia kialakulásának esélyét. A megelőzés érdekében a legfontosabb a csecsemők helyes étrendje, s az is, hogy a baba minél tovább kapjon anyatejet.
2017. április 13., 10:542017. április 13., 10:54
2022. április 27., 14:292022. április 27., 14:29
Mit jelent az allergia, hogyan nyilvánul meg és milyen kezelési, megelőzési lehetőségei vannak – Orbán Éva allergológus, klinikai immunológus szakorvos segítségével vettük sorba évszázadunk egyik leggyakoribb civilizációs betegségét.
A fiatal szakembertől megtudtuk,
Egyes anyagok kémiai szerkezetük miatt nagyobb valószínűséggel válnak allergénné, mint mások, ilyenek például a pollenek vagy a penicillin. Az orvos felsorolta, az allergéneket aszerint csoportosítják, hogyan hatolnak be a szervezetünkbe.
Orbán Éva allergológus
Az allergiás légúti betegségeket, a szénanáthát (rhinitisz) és az asztmát leggyakrabban környezeti inhalatív, tehát a légutakon át a levegővel együtt belélegezett allergének okozzák, ilyenek a pollenek, atkák, állati eredetű proteinek és a penészgombák. Jelenlétük a földrajzi helyzettől és az éghajlati viszonyoktól függően változik. Az allergének másik nagy csoportját képezik az élelmiszerek, illetve az ezekben lévő színező- és tartósítószerek. A legtöbb táplálék-allergén természetes fehérje, melynek egy része a főzés, feldolgozás, tárolás során elveszíti allergén jellegét, míg más esetben a fenti folyamatok során új allergének képződnek. A leggyakoribb táplálék-allergének a tejfehérje, tojásfehérje, továbbá gabonafélék, szója, földimogyoró, különböző gyümölcsök és zöldségek. Külön csoportot alkotnak az úgynevezett foglalkozási allergének, a gyógyszerek és nem utolsósorban a rovarmérgek. A rovarméreg által okozott allergiák közül nálunk a méh- és darázscsípéssel szervezetbe jutó allergénnek van jelentősége.
Az allergia gyakran légúti tünetekkel jelentkezik
A szakorvos felsorolta, az allergia tünetei nagyon széles skálán mozognak: vannak légúti tünetek (tüsszögés, orrfolyás, orrdugulás, nehézlégzés, köhögés, fulladásérzés), bőrelváltozások (csalánkiütés, ekcéma), a szemet érintő tünetek (szemviszketés, könnyezés, vörös szem), emésztőrendszeri tünetek (hasmenés, felszívódási zavar, hasi fájdalom), a szájnyálkahártyát érintő eltérések, továbbá az egyik legsúlyosabb tünet az anafilaxiás sokk.
Orbán Éva kiemelte, a vizsgálat legfontosabb része a szakorvosi konzultáció, emellett pedig számos kiegészítő vizsgálat létezik a pontos diagnózis alátámasztásához.
Vannak például az in vivo (a testen elvégzett) allergiatesztek: Prick teszt (bőrteszt, melynek segítéségével tesztelhetők a hisztamint felszabadító, döntően légúti és emésztőrendszeri panaszokat okozó allergének), Epicután teszt (a hátra ragasztott bőrteszt – ezzel tesztelhetők a limfociták aktiválásán keresztül ható allergének, mint pl. a fémek, fogászati anyagok, ételadalékok, kozmetikai anyagok), táplálék provokációs teszt, gyógyszer provokációs teszt. Vannak továbbá az in vitro (laboratóriumi körülmények között végzett) allergiatesztek: vérből specifikus IgE meghatározás (döntően légúti és élelmiszer allergének meghatározásához használják, de rovarméreg-allergia is tesztelhető vele), limfocita transzformációs teszt (többek között gyógyszerek, fémek esetén használható), IgG meghatározás vérből (főként élelmiszer intoleranciák vizsgálatára használható).
Gyermekek esetében bármelyik teszt használható a fentiek közül, de amint az orvos kiemelte, 3-4 éves kor alatt a kicsi együttműködésének hiánya miatt inkább a vérből való meghatározást helyezik előtérbe. A szakember megemlítette,
Mindkét jellegű vizsgálat mérvadó, van beteg, akinek egyik, van, akinek másik felel meg inkább – fejtette ki.
„Az allergia kezelése alatt sajnos gyakran kizárólag a gyógyszeres terápiát értik, bár legalább ilyen fontos a betegek oktatása, a környezet ellenőrzése, az allergének elkerülése. Ha bebizonyosodik, hogy valaki allergiás valamire, akkor elsősorban védekezni kell az adott allergén ellen" – mondta a szakorvos. Emellett az allergia kezelése keretében alkalmaznak antihisztamin gyógyszereket, hörgőtágítókat, szteroidokat, helyi gyulladáscsökkentőket és egyéb tüneti szereket. Létezik ugyanakkor specifikus immunterápia is, utóbbit például pollenek, állati szőrök, poratka által okozott allergia esetén tudják alkalmazni. Ez a kezelés hosszas, három-öt éven keresztül tart, és annak folyamán allergéneket juttatnak be növekvő dózisban a szervezetbe, egészen addig, amíg tolerancia alakul ki az adott anyagra. „Tulajdonképpen ez az egyetlen módja az allergia tartós javításának, a többi gyógyszer csak ideiglenes megoldást jelent. Az immunterápia aránylag új kezelés, a hátránya viszont az, hogy az egészségbiztosítás nem támogatja és drága, hosszú időn át tartó kezelés, így a betegek nagy része nem engedheti meg magának" – tudtuk meg.
A megelőzés érdekében fontos hogy a baba minél tovább kapjon anyatejet
Bizonyos életmódbeli változtatásokkal tehetünk a megelőzés érdekében, csökkenthetjük az allergia kialakulásának esélyét. Az orvos szerint
az, hogy a baba minél tovább kapjon anyatejet. Az új ételeket fokozatosan kell bevezetni híg formában, tehéntej, tojás, olajos magvak csak egyéves kor felett, liszttartalmú ételek csak hat hónapos kor felett ajánlottak.
– hangsúlyozta. Ugyanakkor kiemelte, a megelőzés érdekében hasznos tudni például azt, hogy mikor melyik pollen van a levegőben. Általánosságban elmondható, hogy a mogyoróbokor és a korán virágzó fák (például a nyír, az éger) tavasszal, a füvek főleg májusban, júniusban, a gyomok pedig július közepétől október végéig virágoznak. Az aktuális időjárás, a szél, az eső, a páratartalom egyaránt befolyásolják a levegő pollenkoncentrációját.
A kézmosás fontos. A túlzott higiénia azonban többet árt, mint használ
A szakember ugyanakkor rámutatott, a túlzott higiénia is árthat, kapcsolat van a túlzásba vitt fertőtlenítés, valamint az asztma, allergia és autoimmun betegségek gyakoribb megjelenése között. „Tudományosan is igazolódni látszik, hogy az ártalmatlan, velünk élő baktériumok hiánya krónikus betegségek forrása lehet. Immunrendszerünk a baktériumoktól való fokozódó elszigetelődésünk miatt rossz irányba fejlődik. Ahogyan Graham Rook immunológus professzor fogalmaz: »segít, ha valaki tanyán él, állandó kapcsolatban van állatokkal, vagy ha nem szabad állandóan kezet mosni... A túlzott higiénia ugyanis többet árt, mint használ«".
November 11-én, a harmadik évaddal folytatódik az Amazonnál készült A Gyűrűk Ura: A Hatalom Gyűrűi (The Lord of the Rings: The Rings of Power), ehhez jött ki most a legújabb kedvcsináló.
Az 1956-os forradalom erdélyi következményeiről, a fiatalok szabadságvágyáról és a kommunista diktatúra megtorlásairól tartottak konferenciát Csíkszeredában, ahol a történészek előadásai mellett a személyes emlékezet átadása is hangsúlyt kapott.
Miért történhet meg, hogy egyesek tíz év nyelvtanulás után sem mernek megszólalni, mások fél év alatt megtanulnak kommunikálni? Kovásznai Ágnes angoltanár szerint a titok a rendszerességben, az élő nyelvi környezetben és a tanulási módszerekben rejlik.
Ha már esősre fordult az időjárás, és úgy döntöttünk, hogy nem mozdulunk ki a hétvégén, akkor itt az ideje felütni valamelyik streamingplatformot. Szerintünk most ezeknek az újdonságoknak érdemes esélyt adni.
Kijött az első előzetes kedd este a Netflixnél készülő új, Narnia filmhez, amit Greta Gerwig, a Barbie, a Kisasszonyok és a Lady Bird rendezője írt és rendezett.
A pedagógusok számára a tanítás napjainkban már jóval többet jelent a tananyag átadásánál: egyszerre kell nevelniük, támogatniuk és alkalmazkodniuk a gyerekek eltérő igényeihez. Két szakembert kérdeztünk a hivatás nehézségeiről és szépségeiről.
A toxoplazmózis hallatán sok gazdi és leendő szülő megijed. De valóban a macska jelenti a legnagyobb veszélyt? Rus Patricia állatorvos segítségével bemutatjuk, hogyan terjed a fertőzés, mikor jelent kockázatot és hogyan védekezhetünk ellene.
Digger – avagy a közöny meglepő ereje. Így is lehetne parafrazálni az Oscar-díjas Birdman rendezőjének új filmjét ami nem azért lett ordas nagy bukás mert rossz, hanem mert az érdektelenség lengte körbe. Képbehozó.
Új sorozattal rukkol elő a Vikingek készítője, legújabb folytatásos története, a szintén a viking-korszakban játszódó Bloodaxe a Prime Video-ra érkezik január 20-án.
Gods Don’t Give Gifts (Az Istenek nem ajándékoznak – szerk. ford.) címmel jelenik meg a YouTube-on másfél millió feliratkozóval rendelkező Gossip Goblin néven ismert Zack London egész estés filmje, ami teljes egészében AI használatával készült.
szóljon hozzá!