
Ennél azért találtunk sokkal gyomorforgatóbb illusztrációt is a körömgombáról, de gondoltunk azokra, akik esetleg étkezés közben olvassák a cikket
Fotó: 123RF
A körömgomba az alsó- és felső végtagok körömelváltozásainak leggyakoribb betegsége. Talán egyszerűbb lenne a helyzet, ha fájna, mivel azonban nem fájdalmas, csak zavaró, kellemetlen, a legtöbben elhanyagolják. Ám a nyár közeledtével, mint például most is, igencsak megugrik a körömgombával jelentkező páciensek száma – mondja Hamar Hanga bőrgyógyász szakorvos, akit e gombás megbetegedés tüneteiről, kezeléséről kérdeztünk.
2021. június 03., 18:102021. június 03., 18:10
Lassan népbetegségnek is nevezhetjük a körömgombát – mondja Hamar Hanga –, ugyanis az európai népesség mintegy 25 százaléka érintett ebben a körömelváltozásban. „Mivel egy gombás fertőzésről van szó, valahonnan begyűjtögetjük, például használt cipő vásárlásakor vagy uszodában. Ha a körömfelület vagy a köröm melletti bőr sérült, akkor a gombák könnyebben megtelepednek, ha meg már létezik egy alapbetegség, mint például a cukorbetegség, érszűkület vagy akár más immundeprimált (legyengült) állapot, akkor gyorsabban terjednek.
Leggyakrabban az alsó végtagokon jelentkezik, ugyanis sokat vagyunk cipőben, zokniban, és bizony a gombák szeretik a nedves, meleg, édes környezetet. Gyerekeknél ritkán fordul elő, inkább a felnőttek az érintettek” – magyarázza a csíkszeredai bőrgyógyász szakorvos.
A körömgomba mindig körömdeformitással jár, megváltozik a köröm szerkezete, és nagyon gyakran azt látjuk, hogy szarumassza halmozódik fel a köröm alatt. Tapasztalhatjuk ugyanakkor a köröm sárgás, fehéres, barnás elszíneződését, ami nem fájdalmas, lassan terjed. A gombás fertőzés egyébként a kézen is előfordulhat, de a láb fertőzése sokkal gyakoribb. A köröm növekedésének a fázisa mindenkinél egyéni és változó, a lábon található körmök lassabban növekszenek, mint a kézen lévők. Ha hozzálátunk a kezeléshez, azt tudni kell, hogy általában négy-öt hónapig is eltart, amíg kinő az egészséges köröm.
Ami a kezelést illeti, lehet az gyógyszeres, de használhatunk krémet vagy ecsetelőt, azaz körömlakkot is. „A gyógyszeres kezelés tekintetében három lehetőség van, azokat szoktuk váltogatni annak függvényében is, hogy a köröm hol beteg. A körömgombának hét különböző alfaja van, és annak alapján, hogy hol kezdődik a körömnek a megbetegedése, már következtetni tudunk arra, hogy milyen gombával állunk szemben, és ennek függvényében választhatjuk ki a megfelelő kezelési módot. Mikrobiológiai vizsgálatot is végezhetünk, amely során a megkapart körömfelületet és a köröm alatt felhalmozódott szövetet megvizsgálják és leoltják. Ez egy hosszadalmasabb folyamat, viszont ennek nyomán kiderül, hogy az adott gomba mire érzékeny, és célzottan tudjuk kezelni”– mutat rá a szakorvos.
A szakorvos szerint ellenben ahol már négy köröm érintett, nem helyileg kezelnek, ez esetben már gyógyszeres kezelés szükséges.
Mindemellett a körömgomba kezelésére használhatunk krémeket, kenőcsöket, ezek viszont nehezebben szívódnak fel. „A kenőcsök mellé egy körömreszelőt is be kell szerezni, azzal megreszeljük a köröm felületét, s így kell bekenni a körmöt, majd bekötözni. Ezt minden este el kell végezni akár négy-öt hat hónapon keresztül is, ezért nagy szükség van a beteg pozitív hozzáállására, kitartására. Ugyanakkor létezik a sebészeti megoldás is, helyi érzéstelenítéssel eltávolítják a beteg körmöt, de olyankor ezzel párhuzamosan indítunk egy helyi kezelést, hogy ha a körömágy is beteg, véletlenül se beteg, hanem egészséges köröm nőjön” – jegyzi meg.
A sebészeti megoldáson kívül vannak lézeres megoldások, amikor úgymond kémiai hámlasztással, morzsolással távolítják el a megvastagodott körmöt.
A szakorvos szerint a megfelelő kezelési módszer fontossága mellett a higiéniai szabályok betartása is nagy jelentőséggel bír. Így a lábujjak között mindig szárazra kell törülni a bőrt, sőt erre külön törölközőt kell használni, külön körömvágó ollóra is szükség van, hiszen amivel levágjuk a beteg körmöt, azzal nem vágunk egészségeset. Fontos, hogy pamut zoknit viseljünk, ez ugyanis felszívja a plusz nedvességet, s közben szellőzik is a láb, illetve fontos időnként átfertőtleníteni a lábbeliket.
Hamar Hanga bőrgyógyász szakorvos
Fotó: D. Balázs Ildikó
„Azt tudni kell, hogy amennyiben meggyógyul a köröm, utána is fokozottan oda kell figyelni, mert nagyon könnyen újrafertőződhet” – emeli ki. Használt cipő vásárlása esetén ne mulasszuk el annak fertőtlenítését, és amint észreveszünk egy aprócska elváltozást, elszíneződést is a körmön, érdemes mielőbb felkeresni a szakembert.
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
szóljon hozzá!