
Van úgy, hogy összeomlik minden. Ilyenkor a pszichoterápiás és a gyógyszeres kezelés ötvözete a leghatékonyabb segítség
Fotó: Pixabay.com
Helytelenül ismerjük idegösszeomlásként a fogalmat, de tény, hogy – ahogy mondani szokták – bárkinél lemerülhet az elem, vagy kicsordulhat a pohár egy apró, utolsó csepptől. A csíkszeredai Dorgó Attila pszichiáter szakorvossal jártuk körül a témát, azért is, hogy eloszlassunk néhány tévhitet.
2017. október 02., 15:262017. október 02., 15:26
2017. október 02., 20:322017. október 02., 20:32
Tudták, hogy az idegkimerülés vagy idegösszeomlás mint diagnosztikai fogalom nem szerepel a pszichiátriában, csupán a köznyelvben? Korábban a neuraszténia elnevezés fedte részlegesen ezt az állapotot, viszont ma már nem használják a legújabb elmegyógyászati osztályozásban.
A pszichiátriában előforduló betegségeket ugyanis két nagy kategóriába sorolják. Az első csoportba a pszichózisok, a súlyosabb elmezavarok tartoznak, mint a skizofrénia és a mániákus depressziós zavarok. A másik csoportot a neurózisok alkotják, ide sorolhatóak a depresszió enyhébb formái, a szorongásos zavarok, a poszttraumás stresszreakciók és a pánikbetegségek. Ezek ugyan enyhébb tünetekkel járnak, mint az előző kategóriába soroltak, megfelelő kezelés hiányában azonban tragikus következményekkel járhatnak.
Már a tünetek első észlelésénél fontos, hogy felkeressünk egy szakembert
Fotó: Pixabay.com
Ebbe a neurózisos csoportba tartozik az úgynevezett ideg-összeroppanás, idegösszeomlás vagy neuraszténia is. Ennek tünetei között említhető a hangulat ingadozása, levertség, tartós rosszkedvűség, pszichikai és fizikai fáradékonyság, kimerülés, érdektelenség, tehetetlenség érzése. A kiváltó okok között vannak a különböző negatív életesemények, a tartós stresszhelyzetek vagy akár az évek során felgyülemlett feszültség.
Dorgó Attila pszichiáter azt ajánlja, hogy már a tünetek észlelésének első pillanatában keressünk fel egy szakembert. Előfordul, hogy a pszichés zavarok testi, szervi tünetek formájában is jelentkeznek, ilyen esetben ajánlott egy általános kivizsgálást végeztetni, hogy kizárják a szervi megbetegedés lehetőségét.
A kezelések kétirányúak: a pszichoterápiás és a gyógyszeres kezelés, de rendszerint a kettő ötvözete a leghatékonyabb. Ez általában nem igényel kórházi befektetést, ambuláns módon is kezelhető.
Az idegnyugtató gyógyszerekkel kapcsolatban megoszlanak a vélemények
Fotó: Pixabay.com
„A Csíki-medence pszichiátriai járóbeteg-ellátásának egy jelentős része az én rendelőmben összpontosul. Talán a csíki beteg nehezebben kezelhető, mint a más területen élők. Eltérőbb a lakosság hozzáállása ezekhez a pszichés tünetekhez. Ennek egyik oka, hogy a csíki ember zárkózott, kevésbé kommunikatív. A súlyosabb pszichés zavarok esetében is képes halogatni a szakemberhez fordulást. Éppen ezért a betegségek feltérképezése, kezelése kissé nehezebb, több időt igényel, a kezelés beállítása és elindítása is nehézkesebb” – válaszolta Dorgó Attila arra a kérdésünkre, hogy hogyan vélekednek a székelyföldi emberek a pszichiátriai kezelésekről. A pszichiáter rámutatott, az itteni emberek úgy érzik, hogy ha elmegyógyászhoz kerülnek, akkor bolondnak tartja a környezetük őket, félnek a stigmatizálástól.
A pszichés állapotok is különböző súlyossági fokban jelentkeznek, de kezelhetők, gyógyíthatók, ugyanakkor viszonylag nehéz az előítéleteket, ezeket az akadályokat legyőzni” – fejtette ki a szakember. Dorgó doktor szerint talán több odafigyelés kellene a prevencióra, de nincs meg a megfelelő létszámú szakembergárda. Pedig a mentálhigiénés nevelés, a felvilágosítás fontos lenne a lakosságnak. Ez viszont nemcsak pszichiátriai és egészségügyi feladat kellene legyen, hanem társadalmi is.
„Igaz, az elmúlt évtizedekben sokat fejlődött a pszichiátria is – a rácsok lebontása, a kényszerzubbonyok használatának megszüntetése, az elektrosokk-kezelés háttérbe szorulása mind olyan dolgok, amelyek egy kicsit meg tudták változtatni az emberek mentalitását a pszichiátria iránt. Kevésbé elítélőek, a félsz, amelyet ez a szakma kiváltott, és még inkább szorongásos állapotot okozott a betegnek, már eltűnőben van.
– emelte ki a pszichiáter.
Dorgó Attila: sokan ódzkodnak az elmegyógyászati kezeléstől, a betegek gyakran későn kerülnek orvoshoz
Fotó: Sándor Csilla
Az idegnyugtató gyógyszerekkel kapcsolatban megoszlanak a vélemények, gyakran hallani azt is, hogy függőséget okoznak. „A gyógyszeres kezelések megszüntethetik a tüneteket” – hangsúlyozta a szakember. Hozzátette, a betegek többsége elsősorban a gyógyszerek mellékhatásától fél. „Utánanéznek az interneten, jobban utánaolvasnak a kezelésre felírt gyógyszer hatásának, mint bármely más gyógyszer esetében. Természetesen ezeknél is fel vannak tüntetve a mellékhatások, és úgy látom, ebben az esetben a betegek valamivel érzékenyebbek, mint más gyógyszerekkel kapcsolatban” – osztotta meg tapasztalatait a pszichiáter.
Olyan vélekedés is van, hogy ezek a gyógyszerek tudatmódosító hatással is bírnak. „Tényleg vannak bizonyos mellékhatások, de közel sincs szó arról, hogy tudatot módosítanak.
Sokan azonban megijednek, és nem folytatják a kezelést. Továbbá sokan félnek a függőségtől. Ezek a gyógyszerek akkor okozhatnak függőséget, ha valaki orvosi felügyelet nélkül szedi őket, de ha betartja az orvosi javaslatokat, akkor nem történik ilyesmi” – magyarázta Dorgó Attila.
A fokhagymakrémleves az egyik leghálásabb étel: kevés összetevőből, gyorsan elkészíthető, és egyszerre nyújt kényeztető, selymes élményt.
Az étel, mint képtárgy, sokféle funkciót tölthet be egy képen, erre különböző példákat hoztunk sorozatunk korábbi részeiben. Ezúttal Zsögödi Nagy Imre Önarckép almával című alkotását mutatjuk be.
Noha készültek rá, és szerepelt is a Csíki Játékszín közzétett májusi programjában, elmarad az UNSCENE – Művészeti Egyetemek Fesztiválja, amely az országban egyedülállónak számított. „Le vagyunk sújtva” – fogalmazott Veress Albert színházigazgató.
A kapor és a zsenge zöld fokhagyma tavasszal nemcsak a levesek és főzelékek kedvelt alapanyaga, hanem húsételekhez, halakhoz és könnyű köretekhez is friss, karakteres ízt ad.
Milyen szerepe van ma az irodalomnak az emberek életében? A megszólaló írók és irodalmárok szerint az olvasás nemcsak kulturális élmény, hanem önismereti eszköz, nyelvi otthon, érzelmi kapaszkodó és közösségi tapasztalat is.
Kirajzolódott a 11. Csíkszeredai Könyvvásáron, hogy a gyerekeket nem leegyszerűsített tartalmakkal, hanem őszinteséggel, bevonódással, ritmussal, képekkel és valódi figyelemmel lehet megszólítani.
Ez a recept nem csupán egy sós rágcsálnivalóról szól, hanem egy kis játékos alkotásról a konyhában, aminek a végeredménye pont olyan, mintha egy rajzfilmből lépett volna elő.
Vásárlásért, beszélgetésekért, friss kötetekért, vagy egyszerűen a rendezvény hangulatáért – ki miért látogat el egy könyvvásárra?
Savanykás, friss, és nem csak főzeléknek jó. Vitaminokban gazdag, világszerte sokféleképpen használják, és még a fagyasztást is jól bírja. A sóska igazi tavaszi tisztító növény – mutatjuk, miért érdemes fogyasztani.
Elkezdődött az ehető taplógombák gyűjtésének ideje, ismerkedjünk meg a csirkehúsra emlékeztető sárga gévagombával. Egyszerre több kilónyit is találhatunk, ha szerencsénk van. Kiadós gombának számít, érdemes gyűjteni.
szóljon hozzá!