
A folyadékpótlás a legfontosabb, hiszen rengeteget veszítünk az izzadással, ezért meg kell előzni a kiszáradást
Fotó: Haáz Vince
A 30 fok fölötti hőmérsékletek sokak szervezetét megterhelik, néhányan pedig egész súlyos állapotba kerülhetnek. A háziorvos azt ajánlja, meg kell előzni a kiszáradást, hiszen a melegben nem csak dehidratálás történik, az arra érzékenyek fejfájást, rosszullétet, hányingert is tapasztalhatnak, a testhőmérséklet is felmehet 38 fok fölé.
2021. július 27., 17:212021. július 27., 17:21
2021. július 27., 17:272021. július 27., 17:27
Hőségriadó idején gyakori, hogy nem csak a nappali hőmérsékletek kúsznak jócskán 30 fok fölé, az éjszakák is „trópusiak” lesznek, azaz nem lehet sokat hűsölni akkor sem, hiszen sok helyen nem csökken a hőmérséklet 20 Celsius-fok alá. Ez a nappali magas hőmérsékletek mellett nagyon megterhelő a szervezet számára. A magas páratartalom miatt az izzadság nem párolog el olyan gyorsan, és ez akadályozza a test gyors lehűlését. Kánikula esetén pedig érdemes figyelembe venni a személyes tényezőket is: az életkort, testsúlyt, lázat, kiszáradást, szívbetegséget, mentális betegségeket, rossz vérkeringést, a bőr leégését, kábítószer- és túlzott alkoholfogyasztást.
Váczy Ida marosvásárhelyi háziorvos szerint a legfontosabb, hogy mindenki, ha csak teheti, kerülje a hőséget, vagyis 11 óra és 16 óra között inkább ne menjünk ki a napra, ha elkerülhetetlen, akkor ne feledjük a kalapot, napernyőt magunkkal vinni. „Napszúrást bárki kaphat, még a fiatalok is, de fontos odafigyelni a kisgyerekekre, a várandós anyukákra, az idősekre. Érdemes óvatosabbnak lenniük a szív- és érrendszeri betegségekkel küzdőknek, a máj- és vesebetegeknek, de még a cukorbetegeknek is” – részletezte a háziorvos.
A 30 fok feletti hőmérsékletek már sokaknál okoznak diszkomfortérzést
Fotó: Pál Árpád
Hozzátette, a folyadékpótlás a legfontosabb, hiszen rengeteget veszítünk az izzadással. Meg kell előzni a kiszáradást, hiszen a melegben nem csak dehidratálás történik, az arra érzékenyek fejfájást, rosszullétet, hányingert is tapasztalhatnak, a testhőmérséklet is felmehet 38 fok fölé. De ilyenkor kitágulnak az erek, és leesik a vérnyomás, ami főleg a szív- és érrendszeri betegeket érintheti, emiatt szédülhetnek, sőt el is ájulhatnak a betegek. A napszúrás is gyakori, ha nincs semmi, ami védené a fejünket: ilyenkor a hő hatására a fejbőr felhevül és az agyhártya megduzzad, enyhe gyulladás keletkezik rajta. Tünetei a szédülés, fejfájás, hányinger, erős szívdobogás, gyengeség, de akár ájulás is történhet – figyelmeztet Váczy Ida.
Az orvos azt ajánlja, szénsavas vagy mentes ásványvizet érdemes inni, nem túl hideget, illetve teákat, frissen facsart gyümölcsleveket, még mielőtt jelentkezne a szomjúságérzet. Továbbá kerülni érdemes a magas a sótartalmú, füstölt ételeket, de a sok koffein vagy az alkohol is több folyadékot von el a szervezettől. Arra azonban vigyázni kell, hogy a szív-, vese- vagy májbetegségben szenvedők folyadékfogyasztása korlátozott, akárcsak azoknak, akik folyadékvisszatartási problémákkal küzdenek, ezért a folyadékbevitel növelése előtt konzultáljanak orvosukkal – ajánlotta Váczy Ida háziorvos.
Az Országos Vészhelyzeti Felügyelőség szakemberei szerint akár nyolcvan százalékkal is csökkentheti a hőérzetet, ha besötétítjük az ablakokat, ahová egész nap besüt a nap, éjszakára viszont érdemes kinyitni, hogy lehűljön a lakás. Ugyanakkor fontos a légkondicionáló berendezések megfelelő működésének ellenőrzése – írják.
Ha hipertermia (a testhőmérséklet rendellenes emelkedése), delírium, görcsök vagy eszméletvesztés jelentkezik, sürgősen hívni kell az 112-es segélyhívószámot. Amennyiben másnál észleljük a fenti tüneteket, sürgősen vigyük hűvösebb helyre, helyezzük vízszintes helyzetbe, kissé felemelt lábakkal, tegyünk enyhén hideg borogatást a homlokra, a hónaljra, a nyakra, a kezekre és a lábakra, óvatosan spricceljük be a bőrt szoba-hőmérsékletű vízzel, és semmiképpen ne adjunk be gyógyszert. Amennyiben öntudatlan személyről van szó, helyezzük az oldalára” – ajánlják a szakemberek.
A gyermekekre, idősekre, várandós anyákra külön oda kell figyelni a hőségben
Fotó: Pál Árpád
Nagyon fontos, hogy ne hagyjunk gyermekeket, időseket vagy állatokat egyedül zárt járművekben, hiszen ha a gyermek hőmérséklete eléri a 40 fokot, a belső szervek elkezdhetnek leállni, és 41,6 fokos hőmérséklettel akár meg is halhat – hívják fel a figyelmet a vészhelyzeti felügyelőség szakemberei.
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
szóljon hozzá!