
Főként az óvodásoknál okoz gondot a megduzzadt orrmandula
Fotó: NGYSZ
A köznyelv által polipnak nevezett megbetegedés, ami a megduzzadt orrmandulát és ennek következményeit fedi, sok, főként óvodáskorú gyermeket érint. A műtéttel kezelhető problémáról Fodor István csíkszeredai osztályvezető főorvossal, fül-orr-gégész szakorvossal beszélgettünk.
2017. szeptember 05., 17:022017. szeptember 05., 17:02
2017. szeptember 05., 18:252017. szeptember 05., 18:25
„Az orrmandula egy nyirokszerv, amely a születéstől jelen van mindenkinél. A torokban van egy védekező nyirokgyűrű, a Waldeyer-gyűrű, és ez annak része. Van a két garatmandula a torokban, az orrmandula az orr mögött és azonkívül elszórtan nyiroktüszők a garat hátsó falán.
A szervezetbe a levegő révén a szájon vagy az orron keresztül bejutó idegen anyagok, így vírusok, baktériumok beleütköznek az orrgarat hátsó, felső falán elhelyezkedő orrmandulába.
Ha erős a kórokozó, és gyengébb az immunrendszer, akkor bekövetkezik a betegség, vagy ha erősebb az immunrendszer, akkor elpusztul a kórokozó, de mindenképpen kialakul egy védettség, és így sorra, idővel számos kórokozóval szemben védetté válik az ember” – magyarázta el az orvos az orrmandulák szerepét.
A fül-orr-gégész szakember kifejtette, a köznyelven polipnak nevezett probléma akkor alakul ki, ha az orrmandula a folyamatos fertőzések, gyulladások miatt fokozatosan megduzzad. A csúcspontját általában a gyermekek óvodába menése után éri el a folyamat, miután közösségbe kerül a gyermek és egymás között „cserélgetik" a kórokozókat. „Ez jó abból a szempontból, hogy kialakul az immunitás, de van ez a hátulütője, hogy egyeseknél bekövetkezhet az orrmandula megnövekedése" - fejtette ki Fodor István.
Az orrmandula megduzzadása többféle gondot okozhat, az egyik ilyen, hogy elzár egyes nyílásokat a fülben, akadályozza a középfül szellőzését, ami nyomán folyadékgyülem jön létre. Ezért csökken a hallás, és könnyen kialakulhat középfülgyulladás. Ha az orrmandula tovább duzzad, vagy inkább előre nő, akkor lassan elzárja a hátsó orrnyílásokat, és az orrlégzéssel lesznek problémák: horkolás, szájlégzés alakul ki.
Dr. Fodor István fül-orr-gégész szakorvos
Fotó: Jancsó László
Az orvos rámutatott, gyakori látvány a taknyos orrú, tátott szájú óvodás – ez duzzadt orrmandulára utal. A szakember felsorolta, a kezdeti tünetek a szájlégzés, horkolás, nagyothallás, a szülők felfigyelhetnek arra, ha a gyermek visszakérdez, felhangosítja a tévét. Egy másik tünet a horkolás fokozottabb formája, amikor már alvászavarról, az alvási apnoéról beszélünk. Ekkor szabálytalan nehézlégzés alakul ki, egy szabálytalan horkolás, amikor rövid ideig tartó légzési stopok fordulnak elő, amely után egy nagy belégzéssel újraindul a légzés – ismertette az orvos. Rámutatott, ez hosszú távon az egész szervezetre, az agy oxigénellátására is kihatással van, és ha nem oldódik meg, akkor a szellemi fejlődést is hátráltathatja.
Míg régen nem volt egyszerű különböző tükrökkel megvizsgálni az orrgaratot, és nem lehetett pontosan látni azt a területet, ma már a különböző endoszkópokkal ez könnyen megtehető – emelte ki a szakember. Felsorolta, van hajlékony és gyerekek számára készített endoszkóp, amellyel könnyen, fájdalommentesen meg lehet vizsgálni az orrgaratot, és pontosan lehet látni vele, hogy mekkora, meddig terjed az orrmandula. Mivel lényegesen könnyebb a diagnosztizálás, és ennek révén több gyermek orrmandula-problémáját megoldják, az elmúlt években jelentősen csökkent a középfülgyulladások száma is – mutatott rá az orvos.
„A kezelés tulajdonképpen a műtét" – summázta a fül-orr-gégész. Kifejtette, mindig több vizsgálatot végeznek, és többször nézik, mérik a fül, a hallás állapotát is, a döntést pedig a műtétet illetően akkor hozzák meg, ha úgymond nyugalmi helyzetben is, tehát akkor is akadályt képez az orrmandula, ha épp nincs akut gyulladás. A beavatkozás egyébként rutinműtétnek számít, de ahol nem tudják altatásban végezni, helyi érzéstelenítéssel hajtják végre.
A szakember megelőzési lehetőségként azt említette, hogy meg kell tanítani a kisgyermekeket az orrukon szuszogni és orrot fújni. „Mindenki használja manapság az orrszívókat, ami nagyon jó dolog és szükséges, de később meg kell tanítani a gyermeket orrot fújni, hogy átjárhatók legyenek a légutak. Például ha egy két-három évesnek műtét útján kivesszük az orrmanduláját, és nem tanul meg ezután sem orrot fújni, az orrán szuszogni, akkor visszanő az orrmandulája, mert folyton tele van az orrváladékkal az orra. Ha ott jön-megy a levegő, akkor a váladék elpárolog” – mutatott rá.
Kifejtette, a hosszas szájlégzés egy másik következménye, hogy keskeny szájpad alakul ki, a felső fogsor íve nem C-betűt, hanem U-betűt formáz, ennek nyomán pedig a végleges fogak nem fognak elférni, a gyermeknek fogszabályzásra lesz szüksége.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
A hatalmas kontyoktól és lakkozott hullámoktól hosszú út vezetett a mai könnyed, természetes menyasszonyi frizurákig. Császár Edith mesterfodrász szerint a modern menyasszony már önmagát szeretné látni a tükörben az esküvő napján is.
szóljon hozzá!