Félelem és szorongás: nem csak a testi egészségünk fontos járvány idején
A tehetetlenség, kiszolgáltatottság érzése szorongást válthat ki
Fotó: 123RF
Mit is tehetnénk lelki egészségünkért ezekben a napokban, amikor mindenkit arra sarkallnak, ne hagyja el otthonát? Hogyan kezeljük a járványhelyzettel kapcsolatos félelmeinket, szorongásainkat? Engedhetünk a pániknak? Pszichológust kérdeztünk.
D. Balázs Ildikó
2020. március 16., 18:232020. március 16., 18:23
A félelem, bár nem pozitív érzelemként tartjuk számon, esetenként nagyon is hasznos lehet számunkra. Hiszen a félelem éberen tart, felkészültségre sarkall, és történelem során azok, akik félelem hatására gyorsan felmérték a veszélyes helyzeteket, felkészültek a veszély elhárítására, nagyobb eséllyel váltak túlélőkké – mondja Forró-Erős Gyöngyi pszichológus, szupervízióköteles relaxációs- és szimbólumterapeuta. Vele beszélgettem a félelem, a pánik érzéséről, illetve arról mit is tehetnénk ezekben a napokban, amikor mindenkit arra sarkallnak, ne hagyja el otthonát.
A csíkszeredai szakember szerint napjainkban, amikor reális járványveszéllyel nézünk szembe, természetes érzelem a félelem, amelyet akár előnyünkre is fordíthatunk, hiszen készülhetünk, megtehetünk minden tőlünk telhetőt annak érdekében, hogy az egészségünket megőrizzük. És mi a teendő? Kerülhetjük a tömeget, korlátozhatjuk a társas kapcsolatainkat, fokozottan figyelhetünk a higiéniára, az immunrendszerünk támogatására, tehát tehetünk magunkért – jegyzi meg.
„Gyakran előfordul, hogy egy ilyen járványveszély esetén sokan azt élik meg, hogy ebben az általuk (de jórészt a hatóságok, szakemberek által is) kontrollálhatatlan helyzetben ők tehetetlenek, kiszolgáltatottak, nincsenek biztonságban, bizonytalanok, hiszen nem tudni, meddig tart ez az állapot, és mi vár ránk – és ekkor már nem félelemről beszélünk, hanem szorongásról. A szorongás pedig alvási nehézséget okozhat, megváltozhat az egyén étvágya (nő vagy csökken), negatív gondolatai vannak, lehangolt és szinte állandó feszültséget érez.
– magyarázza. Ugyanakkor úgy látja, a szorongás jelen esetben még egy veszélyes jelenséget eredményezhet: sokan úgy csökkentik a saját feszültségüket, hogy bagatellizálják a potenciális veszélyt, ugyanis ha elhitetik magukkal, hogy nincs is nagy veszély, akkor máris kevésbé szoronganak. Csakhogy a bagatellizálás oda vezet – teszi hozzá –, hogy ő maguk is kevésbé figyelnek a megelőzést célzó utasításokra, így fokozott veszélynek teszik ki magukat és környezetüket, ráadásul a veszélyt lekicsinylő gondolataik termőtalajra találnak más, szorongó emberek elméjében, akik, szintén a saját szorongásukat kisebbítendő a maguk módján tovább szórják azt.
Figyeljünk magunkra!
Talán a legfontosabb: ne kövessük folyamatosan a világhálót és a tévécsatornákat! Elég naponta maximum kétszer tájékozódni a helyzetről, és akkor is a lehető legmegbízhatóbb forrásból tegyük. Az, hogy egész nap követjük, olvassuk a járvánnyal kapcsolatos híreket, megosztásokat, csak növeli a feszültségünket. Lehetőleg kerüljük a pánikkeltőket de a veszélyt bagatellizálókat is” – tanácsolja a szakember.
Ne kövessük folyamatosan a járványról szóló híradásokat!
Fotó: Barabás Ákos
Sőt – teszi hozzá –, itt az ideje a már jól bevált stresszkezelő technikáknak is, ilyen például a mozgás, a szabadban a szaladás, de akár otthoni környezetben a torna. „Lehet használni a különböző relaxációs technikákat, ezek szintén alkalmazhatók otthon. Aki jógázik, autogén tréningezik vagy más módon relaxál, esetleg meditál, otthonában könnyűszerrel végezheti ezeket. És bár »békeidőben« óvva intek mindenkit, hogy internetről, ellenőrizetlen forrásból tanuljon ilyen technikákat, most azt mondom, ha kellőképpen körültekintően válogatunk, innen is el lehet sajátítani egyszerű, de hatásos relaxációs technikákat.
Mint ahogy nem segít az sem, ha feltesszük a »negatív szemüveget«, és csak azt látjuk meg, hogy a mi a rossz a jelenlegi helyzetben, például az otthonülésben, és nem gondolunk arra, hogy ennek bizony jó oldalai is vannak. Mert mikor olvashattunk ennyit, nézhettünk ennyi filmet, tölthettünk ennyi időt a családunkkal?”
Nem tudunk mindent kontroll alatt tartani
„Úgy vélem, még egy fontos dolgot meg kell tanulnunk, amit jó néhány évvel ezelőtt magam is egy tapasztalt kollégától tanultam meg, és évekig a hálószobám falára volt írva, hogy reggel, ahogy a szemem kinyílik, rögtön ezt lássam: nem tudunk mindig, mindent kontroll alatt tartani. Vannak minket is érintő, de tőlünk függetlenül történő események, amiket nem- vagy csak bizonyos szintig tudunk befolyásolni. Tudom, ennek a ténynek az elfogadása nem mindig könnyű.
Ha ezeket próbáljuk meg magunkban erősíteni, és nem a negatív gondolatokat, már nagyon sokat tettünk a mentális egészségünkért. Ráadásul a testi egészségünkért is, hiszen ma már köztudott, hogy a feszültség, a stressz negatív hatással van az immunrendszerre. Hát csak okosan. Felelősségteljesen. És optimistán” – mondja a pszichológus.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Bőröndből előbújó dallamok
A zene, a vers szeretete hozta őket össze, s noha volt idő, hogy nem zenéltek együtt, évek múltán is elő tudtak húzni egy-egy dalt a „bőröndből”. A Bőröndös zenekar tagjaival, Bíró Hunorral, Székely Norberttel és Moldován Balázzsal beszélgettünk.
Bőröndből előbújó dallamok
Ötven festmény a kerítésen: így költözött Nagy Imre művészete Csíkszereda utcáira
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
Ötven festmény a kerítésen: így költözött Nagy Imre művészete Csíkszereda utcáira
Sült paradicsomos salsa – videó
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Sült paradicsomos salsa – videó
Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot
Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere
Múzeumi sztorik: egy gyerekszoba retró kincsei a 80-as évekből
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Múzeumi sztorik: egy gyerekszoba retró kincsei a 80-as évekből
Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás
Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében
Életünk utolsó hét perce, avagy hogyan vált az Eufória egy véget nem érő lázálommá
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Életünk utolsó hét perce, avagy hogyan vált az Eufória egy véget nem érő lázálommá
A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!