Hirdetés
Hirdetés

A gondolat teremtő ereje: az elfojtott érzelmek megbetegíthetnek

Nem újdonság ma már: a betegségeknek igenis lelki okai is vannak •  Fotó: 123RF

Nem újdonság ma már: a betegségeknek igenis lelki okai is vannak

Fotó: 123RF

Legyünk derűsek, mosolygósak, szeressünk magunkat és másokat, ha pedig bosszúság, bántás ér, ne fojtsuk el a mérgünket, bánatunkat, mondjuk ki, éljük meg a rossz érzéseinket is. A mindennapokban helye van a derűnek, de az indulatnak is. Mindkettőt meg kell élni, ha jót akarunk magunknak.

D. Balázs Ildikó

2019. március 29., 16:242019. március 29., 16:24

„Amennyiben negatív érzelmeket élünk meg, akkor az egy természetes emberi állapot. Nem telhet el az életünk ezek nélkül, legyen az harag, düh, akár irigység. Akkor van baj, ha ezen negatív érzelmeket magunkba zárjuk. Amikor haragudnom kell valakire, de nem akarok haragudni rá és olyan szinten el tudom fojtani a haragomat, hogy nem is érzem. Mennyire törvényszerűségnek gondoljuk például, hogy az anyának a gyermekét, vagy a gyermeknek az anyját szeretnie kell, na de mi van akkor, ha az az anya nem szeretetre méltó, viszont a gyermeket ebben a tudatban neveljük, ez a társadalmi elvárás és ő nem meri megélni az anyjával szembeni haragját? Az ilyen elfojtott érzelmek okozzák a gondot. Ezekre szoktuk mondani, hogy valahol ki kell jönniük. Az elfojtott, negatív érzelmek egyszer csak előtörnek, ha máshol nem adunk utat nekik, előbb utóbb kijönnek a testünkön betegség formájában” – mondja Forró-Erős Gyöngyi pszichológus,  relaxáció- és szimbólumterapeuta. A szakember szerint az ember nem választható külön testre és lélekre, nem létezik előírás arra, hogy mire kell jobban vigyázni, a testünkre vagy a lelkünkre. Magunkra kell vigyázzunk, egész személyiségünkkel, testünkkel és lelkünkkel kell foglalkoznunk, ahhoz, hogy valóban egészségesek lehessünk.

Figyeljünk magunkra

„Nagyon sokan felnőttként szembesülünk azzal, hogy mi mindent hordozunk a gyermekkorunkból, de erre én mindig azt szoktam mondani, hogy ez igaz, jó is, ha ezekkel a dolgainkkal szembesülünk, de

Hirdetés

minden felnőttkori gubancunkat nem foghatjuk anyánkra és apánkra.

Egy bizonyos idő és egy bizonyos kor után a magunk felelőssége, hogy hogyan élünk és hogyan akarunk élni, hogyan gondoskodunk a saját lelki és mentális egészségünkről” – fűzi hozzá a csíkszeredai pszichológus. És hogyan gondoskodjunk? – tevődik fel a kérdés. Először is talán meg kell értenünk negatív érzelmeinket. Ha valakire mérges vagyok, az önmagában nem baj. Akkor van baj, ha nem élem meg.

Forró-Erős Gyöngyi pszichológus, relaxáció- és szimbólumterapeuta •  Fotó: Veres Nándor Galéria

Forró-Erős Gyöngyi pszichológus, relaxáció- és szimbólumterapeuta

Fotó: Veres Nándor

„Magában a szóban is benne van, hogy ez egy mérgezett állapot, ez az állapot vezethet előbb-utóbb akár egy testi betegséghez is, mert érzelmeinket nem csak az agyunk éli meg. Ha szorongok, az egész testem szorong, ha ideges vagyok, az egész testemben érzem a feszültséget és így tud egy érzelmi állapot testi tünetet produkálni. Ha negatív érzelmi körbe kerülünk, azt mondom, összeszorul a szívem, és valóban a szív koszorúerei ténylegesen összeszorulnak ilyenkor, de a pozitív érzelmi kör kitágítja. Ha mérges vagyok, ki lehet mutatni, el lehet mondani a másiknak, hogy én most nagyon mérges vagyok rád. Vagy, ha neki valamiért nem, akkor valaki másnak, akivel tudunk ilyen beszélgetéseket folytatni. Az, hogy kimondom, amit érzek, egyfajta lelki szellőztetés. Ezzel hatalmas feszültség szabadul fel bennem. Ezért fontos, hogy milyenek a társas kapcsolataink, barátaink, kell legyen valaki, akinek el tudom mondani, hogy engem sérelem ért vagy én csináltam valami olyat, ami miatt haragszom magamra, vagy lelkiismeret-furdalásom van” – magyarázza. A kimondás mellett az elengedés is igen fontos – derül ki beszélgetésünk során. Az életünk során bekövetkezett traumákat, sérelmeket, bántásokat előbb-utóbb le kell tudjuk zárni, el kell tudjuk engedni, hogy folytathassuk az életünket. Gondoljunk csak az olyan nem ritka esetekre, mikor egy szeretett személy elvesztése után nem sok idővel maga a gyászoló is megbetegszik. Ha elbeszélgetünk vele, gyakran kiderül, hogy megrekedt a gyászfolyamatban, nem tudta elengedni az elhunytat, nem tudta feldolgozni a veszteségét.

Tudatosítanunk kell magunkban, hogy vannak projektív faktoraink, amivel védeni tudjuk a magunk mentális és ezáltal a testi egészségét is. „Az egészségpszichológia nagyon részletesen tárgyalja ezt a kérdést és nagy népszerűségnek örvendenek ebben a témában Bagdy Emőke magyarországi pszichoterapeuta előadásai, én pedig tőle inspirálódtam, mert igazából az ő meglátásában tetszett, ahogy összeszedte, hogy melyek a protektív faktorok, vagy ahogy mondja vitalitásgenerátorok. Az egyik az életderű, az a fajta mosoly amivel tudunk viszonyulni az élethez. Aztán a humor, mert ugyanahhoz a történéshez hozzá tudunk állni negatívan, de adott helyzetben tudjuk úgy humorral fogadni, hogy talán még magunkon is tudunk nevetni. Aztán ott van a fizikai élénkség. Nagyon fontos, és ez is bizonyítja mennyire összefügg a test a lélekkel. A rendszeres testi aktivitás, az, hogy átmozgatom magam, az hogy néha akár annyira megdolgoztatom az izmaimat, hogy leizzadok. Ilyenkor a szervezet endorfint, azaz boldogsághormont termel, fokozódik a vérkeringés, javul az oxigénellátás, sok olyan hatás ér, amely pozitívan hat a közérzetre. És ne feledkezzünk meg a testi kontaktusról. Nem győzzük eleget mondani, mennyire fontos, hogy olyan emberi kapcsolataink legyen, ahol megélhetjük a simogatást, az ölelést, a valakihez való bújást. Jó karban van – szoktuk mondani arra az emberre, akit úgy látunk, hogy rendben van. És igen, attól is vagyunk rendben, hogy szó szerint „jó, ölelő karban” vagyunk. Hiszen a testi érintések olyan folyamatokat indítanak el a szervezetben, amely mind a vitalitást fokozzák” – sorolja a szakember a lelki immunitásunkat erősítő vitalitásfaktorokat.

Relaxáljunk, relaxáljunk

Forró-Erős Gyöngy relaxációs terapeutaként igen fontosnak tartja a saját magunkra fordított időt, amely akár relaxáció is lehet. Amikor megtanítjuk a testünket arra, hogy ellazuljon, amikor az önszuggesztióval elérjük, hogy megnyugszunk, ellazulunk, az izmaink kiengednek.

Idézet
„Az izmaim lazítása mentálisan is hat. Figyeljük meg, hogy amikor mentálisan feszültek vagyunk, az izmaink is befeszülnek, ilyenkor szűkülnek az erek, gyorsul a szívverés, emelkedik a vérnyomás, viszont ha ellazítom az izmaimat ezek a csillapodnak vagy akár meg is szűnnek. A vegetatív idegrendszeremet megtanítom a nyugalmi állapotra. És ez hosszú távon megtérül”

– mondja.
A szakember ugyanakkor óvva int attól, hogy bizonyos betegségeket kizárólag a lelki okokra vezessünk vissza. „Ma nagyon gyakran szentenciaként mondják ki sokan, hogy például a ráknak mindig lelki okai vannak. Pedig, ugye tudjuk már a genetikai okokat, vagy például a vírusfertőzést a méhnyakráknál, a betegségnek az életmóddal való összefüggéseit, gondoljunk csak a dohányzás és a tüdőrák kapcsolatára. Persze erre is mondhatjuk, hogy a vírus akkor tud megbetegíteni, amikor az immunrendszerem éppen gyengébb és az immunrendszerem lehet attól is gyengébb, hogy éppen a lelkiállapotom olyan amilyen. Viszont azt látom, hogy nagyon sokszor a betegséggel küzdőkre terhet rak, ha ilyen egyértelműen rájuk húzzuk, hogy igen, beteg vagy, mert ezt vagy azt nem jól tetted az életedben. Vannak esetek amikor kívülről is látszik, hogy mi van a betegség hátterében, de van amikor nem látjuk. Attól még ott lehet. De lehet, a beteg maga sem tudja, és ha mindezt egyből a nyakába zúdítjuk, nem biztos, hogy segítünk vele” – hívja fel a figyelmet a pszichológus.

Amennyiben negatív érzelmeket élünk meg, akkor az egy természetes emberi állapot - nyugtat meg a szakember •  Fotó: Veres Nándor Galéria

Amennyiben negatív érzelmeket élünk meg, akkor az egy természetes emberi állapot - nyugtat meg a szakember

Fotó: Veres Nándor

A gondolat teremtő ereje

A pozitív gondolkodás – ami nem egyenlő azzal, hogy a negatív dolgokat, érzéseket, gondolatokat nem veszem tudomásul – fontosságát is igen fontosnak tartja a szakember, aki szerint az emberek fókusza többnyire a negatívumokra áll rá. Hajlamosak vagyunk magunkban is, másokban is, a világban is hamarabb észrevenni a rosszat, mint a jót. Ez a fókuszváltás egy nagyon tudatos önmagukkal való munkát igényel. A gondolatnak teremtő ereje van – figyelmeztet – hiszen képesek vagyunk bevonzani magunknak dolgokat, legyen az rossz akár jó.

Idézet
„A gondolatainkból szavak lesznek, hiszen az jön ki a szánkon, amit gondolunk, és amit mondunk a szerint cselekszünk. Ha jót gondolunk, jót is mondunk, jót is cselekszünk. És bízunk benne jót is kapunk. Ha meg nem, elkönyveljük, hogy ez felbosszantott”

– mondja.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. november 06., csütörtök

A kékülő tinóruk nyomában

A tinóruk világa sokszor feledésbe merül, hiszen a legtöbb gombász szemében csak a vargányák számítanak értékes zsákmánynak. A vargányák is a tinóruk közé tartoznak, de vannak olyan tinóru gombáink is, amelyek nem vargányák.

A kékülő tinóruk nyomában
A kékülő tinóruk nyomában
2025. november 06., csütörtök

A kékülő tinóruk nyomában

Hirdetés
2025. november 05., szerda

A régi pakliból a kőr királyt – Szőcs Gézára emlékezünk

Nem mindenkiből válik költő, aki jó verseket tud írni – mondja Farkas Wellmann Endre Babérkoszorú-díjas szerző. Szőcs Géza pedig költő – mester, barát, főnök is a szemében. Az öt éve elhunyt Szőcs Gézával ma is napi „kapcsolatban vannak”.

A régi pakliból a kőr királyt – Szőcs Gézára emlékezünk
2025. november 05., szerda

Cézár saláta – videó

Nem a római császárnak, hanem egy Mexikóba emigrált olasz szakácsnak köszönhető a receptje.

Cézár saláta – videó
Cézár saláta – videó
2025. november 05., szerda

Cézár saláta – videó

2025. november 04., kedd

Banános palacsinta - videó

Ha túlérett banánt találunk az otthoni gyümölcsös kosarunkba, ne dobjuk ki! A banános palacsinta gyorsan elkészíthető és istenien finom.

Banános palacsinta - videó
Banános palacsinta - videó
2025. november 04., kedd

Banános palacsinta - videó

Hirdetés
2025. november 04., kedd

A magyar boszorkány újraéled – egy könyv, amely a hiedelmeink sötét, mégis ismerős világát tárja fel

A Magyar boszorkánykönyv – Maleficiarium Hungaricum nem csupán hiedelmeket gyűjt egybe: élő kapcsolatot teremt múlt és jelen között. A boszorkányok, szépasszonyok és sárkányok világa most magyar vonatkozásban kel életre.

A magyar boszorkány újraéled – egy könyv, amely a hiedelmeink sötét, mégis ismerős világát tárja fel
2025. november 03., hétfő

Mesebeli helyen mese születik | Mesterségem címere

Van egy tanya a Firtos hegyén, ahol egy különleges bábtársulat él: saját készítésű bábokkal, díszlettel, élő népzenével, sajátos meseszövéssel születik itt árnyjáték, a Firtosi Kompániát pedig egy család apraja-nagyja alkotja.

Mesebeli helyen mese születik | Mesterségem címere
2025. november 03., hétfő

Egyszerűen finom – könnyed ízek a mindennapokra

Van, amikor csak valami egyszerűre vágyunk, finomra, gyorsra, ami után jól érezzük magunkat. Ez a menü pont ilyen: könnyen elkészíthető fogások, amelyek nem igényelnek sok alapanyagot, mégis tele vannak frissességgel és ízzel.

Egyszerűen finom – könnyed ízek a mindennapokra
Hirdetés
2025. november 02., vasárnap

Csokoládés keksztorta

Ha hétvégén valamilyen finomsággal lepnénk meg a családot, ez legyen az!

Csokoládés keksztorta
Csokoládés keksztorta
2025. november 02., vasárnap

Csokoládés keksztorta

2025. november 01., szombat

A jó öreg asszony – Jókai Mór első gyásza

Mindenszentek és halottak napján, a Jókai-emlékévben különös erővel szólal meg A jó öreg asszony: Jókai első találkozása a halállal gyermeki tisztasággal, szelíd emberi mélységgel. Egy történet a hiányról, a jóságról és az emlékezés csendes derűjéről.

A jó öreg asszony – Jókai Mór első gyásza
2025. október 31., péntek

Mákos virág

Ha szeretjük a mákos édességeket, ez is nagy kedvencünk lesz.

Mákos virág
Mákos virág
2025. október 31., péntek

Mákos virág

Hirdetés