Hirdetés
Hirdetés

Egy Árpád-kori vaskohászat nyomdokán

Nem túl látványos, de annál nagyobb fontossággal bíró régészeti ásatás zajlott a Csíkszereda melletti Vasfúvó-dombon. A feltárt néhány salakos gödör Székelyföld története szempontjából kiemelkedő jelentőségű. Botár István régészt és csapatát látogattuk meg az utolsó ásatási napon.

Péter Beáta

2021. szeptember 03., 16:432021. szeptember 03., 16:43

2021. szeptember 03., 22:122021. szeptember 03., 22:12

•  Fotó: Veres Nándor

Fotó: Veres Nándor

Nem túl látványos, de annál nagyobb fontossággal bíró régészeti ásatás zajlott a Csíkszereda melletti Vasfúvó-dombon. A feltárt néhány salakos gödör Székelyföld története szempontjából kiemelkedő jelentőségű. Botár István régészt és csapatát látogattuk meg az utolsó ásatási napon.

Péter Beáta

2021. szeptember 03., 16:432021. szeptember 03., 16:43

2021. szeptember 03., 22:122021. szeptember 03., 22:12

•  Fotó: Veres Nándor

Fotó: Veres Nándor

Hosszú ideje foglalkoztatta a csíkszeredai Botár István régészt, hogy Csíkszereda székelyudvarhelyi kijáratánál, Erdőalja után, a csibai oldal elejét miért hívják Vasfúvó dombnak.

A dombról már Orbán Balázsnál is találunk említést: „önálló csúcsocska… melyet Vasfúvónak hívnak; mondják, hogy régen vasművelet folyt ottan”, de Vitos Mózes is ír róla a Csíkmegyei füzetekben.

Hirdetés

A domb neve már a 19. századi térképeken is feltűnik, de elég valószínű, régebbre megy vissza az elnevezés – magyarázta Botár István, amikor kilátogattunk a helyszínre.

Idézet
Mintegy négy évvel ezelőtt létrehoztak itt egy földteraszt, és akkor vált láthatóvá ez a profil, amelyben szemünk elé kerültek a nagy salakos gödrök, tömött salakkal, és végig húsz-harminc centis salakos réteg húzódik a humusz alatt. Ez azt jelenti, hogy nagyon intenzíven olvasztottak itt vasat. Az volt a kérdés, hogy mikor.

A régész rámutatott, hogy a népvándorlás kori vasolvasztás nyomai, 4. századi gót kohók, salak szinte mindenhol található Csíkban, fejedelemkori, késő középkori vasolvasztásról van tudomásuk, például Csíkmadarason a Fejedelem-kertben, ahol százötven évig ipari mennyiségben olvasztották a vasat.

Sok mindenről mesél néhány salakos gödör •  Fotó: Veres Nándor

Sok mindenről mesél néhány salakos gödör

Fotó: Veres Nándor

Árpád-kori leletek?

Botár István elmondta, korábban találtak két szórványcserepet, amelyekről úgy tűnik, hogy Árpád-koriak. Idén az volt a célkitűzésük, hogy amennyire lehet, tárják fel ezeket a gödröket, és nézzék meg, hogy mikoriak. „Ahhoz, hogy ez megvalósuljon, két feltételnek kellett teljesülnie. Az egyik a terület tulajdonosának, Lanczky Zoltánnak a beleegyezése, akinek ugyan semmiféle kötelezettsége nincs, mert hivatalosan ez itt nem lelőhely, de amikor elmondtam neki, hogy miről van szó, akkor rögtön támogatólag állt hozzá, és szívesen engedte, hogy idejöjjünk ásni. A másik pedig Hargita Megye Tanácsa támogatása, a régészeti program keretében.

Idézet
Pontosan az ilyen helyzetekre és lelőhelyek megmentésére volt a program kitalálva: arra, hogy olyan helyeken kutathassunk, amelyeken nincs közvetlen befektetés, így leletmentés sem lesz, de régészeti, történeti szempontból nagyon fontosak ezek, és indokolt lenne a kutatásuk.

Mostani munkánk során kiderült, hogy a Vasfúvó-domb kora Árpád-kori lelőhely, a talált edénytöredékeket 11. századira saccolom. Lesz majd objektív, független C14-es vizsgálat, szénizotópos kormeghatározás valamikor tavasszal, de tény, nagyon archaikus kerámiákat találtunk, a Fodor-kertben talált kerámiák megszólalásig hasonló társai. Azok a C14-el jól vannak keltezve, úgyhogy tipológia szempontból és időrendileg összetartozhatnak. Egy apró bökkenő van, hogy ez a fajta díszítés a kerámiaedényeken a 10-12. század között előfordulhat.

Idézet
Nem tudom száz százalékig kizárni, hogy esetleg késő népvándorlás kori vaskohászat lenne ez, de nem arra hajlok

– fejtette ki Botár.

Kohók nyomait találta a régészeti csapat •  Fotó: Veres Nándor

Kohók nyomait találta a régészeti csapat

Fotó: Veres Nándor

A helynév maga is az Árpád-kori keltezés mellett szól, mivel a szakember szerint ezt nem utólag adta valaki, hanem régebbi időkre nyúl vissza.

Idézet
Utólag nem neveznek el egy dombot Vasfúvónak, csak akkor és azok, akik itt ténylegesen vasat fújtattak. Nagyon valószínűnek tűnik, hogy ez egy Árpád-kor derekától fennmaradó helynév.

Az az érdekes, hogy külterületi helynév, tehát nem egy település, mint Szentkirály, Kotormány, Verebes, Csicsó, de olyan markáns volt, hogy benne maradt az emlékezetben. Az is érdekes, hogy igazából távol vagyunk a középkori településektől. A legközelebbi, amit jelen pillanatban ismerünk, az a somlyói a Fodor-kertben, a zsögödi a régi homokbányánál, illetve a delnei.

Az itt dolgozó vaskohászok valahol itt élhettek a környéken, de az Árpád-kori településhálózatból kiszakadva.

Ez is jellemző a korabeli Magyarországra, hogy a vaskohászat a településektől távol volt. Fontos, hogy kellett hozzá egy patak, ami itt folyt alul, most már csak csörgedezik, de látható. Kellett a nyersanyag, itt van közvetlenül a salakos gödrök alatti altalajban a vörös kő, a limonitos lerakódás. Azt mondják a geológusok, az egész domb egy gejzírkúp.

Idézet
Borvízforrás is volt itt, az is felhozta és lerakta a nyersanyagként hasznosítható gyepvasat. Ezeket a felszíni vasérceket bányászták, feldolgozták és olvasztották

– magyarázta.

Kohászat nyomaira utaló leletek •  Fotó: Veres Nándor

Kohászat nyomaira utaló leletek

Fotó: Veres Nándor

Vaskohászat huzamos ideig

A domb első részein levő nagy horpadások a felszíni bányagödrök nyomai lehetnek. A régészek több mintát vettek a salakból, vékonycsiszolatok segítségével anyagvizsgálatot végeztetnek, hogy megtudják,

mennyi a salak vastartalma, illetve a kőzetből, a nyersanyagból is gyűjtöttek mintát, hogy elemezzék, és ez alapján el tudják dönteni, hogy milyen hatásfokkal működhettek a kohók.

Botár István kifejtette, a vaskohászat ma is egy csúcstechnológia, nem lehet akárhol, akárhogy vasat olvasztani, viszont a történeti korokban, és ebben az esetben az Árpád-korban, az ezredforduló környékén különösen fontos volt.

Idézet
Az Árpád-kori Magyarországon a gazdaság szolgáltatónépi rendszerben működött: voltak csiszárok, vasverők, halászok, solymárok. Azt nem tudjuk, hogy az itt dolgozók a Szent István-i vagy László király korából való vasasok társasága volt-e, de elég valószínűnek tűnik, hogy nem maguknak olvasztottak vasat, mert intenzíven, huzamosabb ideig működött itt vaskohászat.

És nem azért, hogy a csicsóiak csináljanak belőle két ekét, vagy a zsögödieknek legyen kaszája. Ez bizonyosan szervezetten történt, kellett legyen megrendelő, kellett legyen piaca, a kohászokat fizetni kellett, tehát ez egy hálózat része volt. Azért nagyon fontos, mert ez az Árpád-kor eleje, amiről Csíkban nincsenek források, az első írott adat 1324-ből származik. És ezek a régészeti leletek, ez az iparrégészeti lelőhely is azt bizonyítja, hogy sokkal korábban jól megszervezett terület és nagyobb struktúrának az elemei voltunk. Ami nyilván nem lehetett más, csak a magyar királyság. Ez ennek a jelentősége, hogy ipari régészeti szempontból is nagyon fontos, Székelyföldön még nem találtak vasolvasztó kohó-lelőhelyet. Erdővidéken vannak, de úgy tudom, hogy azok őskoriak, vaskoriak, a madarasi pedig fejedelemségkori. Ott volt egy nagy vasolvasztó műhely, arról vannak írott forrásaink, ez viszont egy ötszáz évvel korábbi kohászati műhely” – hangsúlyozta Botár István.

Nem véletlenül hívják Vasfúvó-dombnak a helyet. Magyarázza Botár István régész •  Fotó: Veres Nándor

Nem véletlenül hívják Vasfúvó-dombnak a helyet. Magyarázza Botár István régész

Fotó: Veres Nándor

Az a néhány salakos gödör

Az ilyen típusú kohókat patakpart mellett alakították ki, a martba ásták bele. A szakemberek egyelőre nem tudják, hogy mekkora lehetett a Vasfúvó-dombi kohótelep kiterjedése, azt tudják, hogy a dombon és környékén a kétezres évek elején volt egy területrendezés. „Itt három-négy telekkel lentebb azt mondták a tulajdonosok, hogy amikor ásták a házuk alapját, találtak egy fúvócsövet. Egyelőre ez nincs meg, reméljük, hogy valahonnan előkerül. Az egészben az a bosszantó, és közben izgalmas is, hogy mi még egy fúvócsövet sem találtunk.

Idézet
Iszonyú sok salak van, megtaláltuk az átégett földet, a kiégett anyagot, ami olvasztásra utal, vagy egyik oldalon kiégett föld, tapasztott agyag, a másik oldalán salak, tehát a szétvert kohók nyomát, de konkrétan egy kohót sem találtunk meg egy az egyben, illetve se mellvédet, se fújtatócsövet nem találtunk. Itt van valahol, de még rejtőzködik. A kiterjedését illetően pedig nem tudjuk, hogy mit veszítettünk el

– magyarázta a régész.

Talált cserépdarab. Fontos bizonyíték lehet •  Fotó: Botár István

Talált cserépdarab. Fontos bizonyíték lehet

Fotó: Botár István

A korszakhoz tartozó kohókkal kapcsolatban elmondta, abban az időben úgy építették ezeket, hogy a nyersanyagot kitermelték, ástak egy lyukat a falba, és fentről egy kürtőt mélyítettek bele, a kettőt összekötötték. Belülről kitapasztották sárral, utána faszén-érc rétegeket hordtak bele, ott volt a mellvéd, a fújtatócső, mindent fújtattak, és amikor a vasolvasztás megtörtént, kifolyt a salak, és kivették a vasbucát. A kutatók azt remélték, hogy a nagyobb gödrök mögött hátul a szelvény szélén megtalálják a kohót. De nem így történt.

„Ezzel a kutatással kapcsolatban két érzésem van. Az egyik a méreg vagy szomorúság, mert lehet, hogy elvesztettük és lehet, hogy ezek az utolsó fennmaradt leletek erről a vasolvasztó telepről, a többit elvitték a gépek, és nem tudom, hogy vannak-e még nyomai – nem régészeti lelőhely, semmi nem védte ezt a domboldalt. Lehet, hogy egy utolsó utáni pillanatban éppen csak elcsíptünk valamit itt a domb aljában. A másik meg közben az öröm, mert mégiscsak megmentettük és dokumentáltuk ennek a tevékenységnek az egyértelmű nyomait és nem tűnt el nyomtalanul.

Idézet
Ez a néhány salakos gödör kifejezetten fontos a térség, egész Székelyföld története szempontjából. Ez annak a nyoma, hogy egy központnak vagy piacra termelő, rendszeresen dolgozó, huzamosabb ideig dolgozó társaság volt itt, ami csak szervezett keretek között működött.

Eleve a vas és a kohászat királyi monopólium volt. Hogy ez itt pontosan hogyan működött, nem tudjuk, de annak a fényében beszédes, hogy itt van Udvarhely tőlünk ötven kilométerre, ami a nevében is egy királyi udvarhelyre utal, és el tudom képzelni, hogy annak vonzáskörzetébe, az azt ellátó, ahhoz tartozó társadalmi réteg dolgozott itt.”

Jól láthatak a rétegek, az idő és a különböző munkafázisok nyomai •  Fotó: Veres Nándor

Jól láthatak a rétegek, az idő és a különböző munkafázisok nyomai

Fotó: Veres Nándor

Kiégett agyagdarabok

A régész kiemelte, hogy leletanyaguk nem sok van, de egy ipari zóna meddőjét kutatják, itt nem házak vannak, szép edények. De találtak 11. századi edénytöredéket és rengeteg folyó- és keménysalakot, mindenfélét, ami lerakódott a földre. Ugyanakkor kiégett és salakos agyagdarabokat is találtak, amelyek felhagyott, szétvert kohókra utalnak. „Eljutottunk egy részhez, ahol egymás hegyén-hátán vannak a kerek gödrök, nem igazán kiégve. Valószínű ezek előkészítő munkafázisok, például ércpörkölés részei. Egymást bolygatják, már ebből is látszik, hogy huzamosabb ideig zajlott a munka, mert egyik gödör a másikat fedi. Van egy salakbefolyás, egyértelműen eredeti helyén, viszont felette negyven centis steril homok van. A legújabb fejlemény, hogy miután feltártuk a salakkal feltöltött gödröt, befejeztük, de kiderült, hogy hosszú felületen lehet követni egy vékony salakos réteget, úgy, hogy fölötte nyolcvan centis steril homok van.

Idézet
Az történhetett, hogy az eredeti műhelyben, amiben olvasztás volt, és kikerült belőle salak, abbamaradt a munkafolyamat, megszakadt valamiért, és fentről a dombról a homokos agyag jött, töltötte be a régi dombokat. Ismeretlen hosszúságú idő után visszajöttek megint dolgozni, és ebbe a számukra steril agyagba ástak egy új műhelygödröt és utóbb feltöltötték az időközben termelődött salakkal. Ezért lehet, hogy itt többgenerációs különbségről beszélünk, hosszú ideig tartó kohászatról.

Ami érdekes, és időrendi szempontból fontos, hogy biztosan nem kora népvándorlás kori és biztosan nem 12. század utáni, mert se korábbi, se későbbi cserepeket nem találtunk. A helynév és a kerámia alapján 11-12. századira saccolok, de ebben a kérdésben a C14-es keltezések fognak döntő szót mondani. Az elsődleges célunkat elértük. Az volt a célkitűzésünk, hogy megnézzük ezeket az objektumokat,  hogy amit lehet feltárjunk, s keltezzük, ezzel nagyjából megvagyunk.

Idézet
A végső cél az lenne, hogy legalább egy-két kohót in situ tudjunk feltárni, de ez már csak jövőre lehetséges

– összegzett a régész. 

A cikk először a Székelyhon napilap Liget című életmód-kiadványában jelent meg 2021. szeptember 3-án.

•  Fotó: Veres Nándor

Fotó: Veres Nándor

Munkaeszközök •  Fotó: Veres Nándor

Munkaeszközök

Fotó: Veres Nándor

•  Fotó: Veres Nándor

Fotó: Veres Nándor

•  Fotó: Veres Nándor

Fotó: Veres Nándor

•  Fotó: Veres Nándor

Fotó: Veres Nándor

•  Fotó: Veres Nándor

Fotó: Veres Nándor

•  Fotó: Veres Nándor

Fotó: Veres Nándor

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

A rovat további cikkei

2026. augusztus 15., szombat

Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat

Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.

Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
Hirdetés
2026. augusztus 13., csütörtök

A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott

Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.

A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
2026. augusztus 12., szerda

Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk

Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.

Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
2026. augusztus 09., vasárnap

Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja

Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.

Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
2026. augusztus 09., vasárnap

Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja

Hirdetés
2026. augusztus 06., csütörtök

A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban

A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.

A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban
2026. augusztus 06., csütörtök

Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket

Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.

Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket
2026. augusztus 05., szerda

Zöldséges tekercs – videó

A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.

Zöldséges tekercs – videó
Zöldséges tekercs – videó
2026. augusztus 05., szerda

Zöldséges tekercs – videó

Hirdetés
2026. augusztus 04., kedd

Jazzre hangolódik Csíkszereda: világsztárokkal, helyi tehetségekkel és új reményekkel érkezik a 16. Csíki Jazz

A költségvetési nehézségek ellenére idén is megrendezik a Csíki Jazz Nemzetközi Jazzfesztivált. A fesztivál világszínvonalú fellépőkkel, sokszínű programmal és a közösség összefogásával bizonyítja: a jazznek Csíkszeredában is otthona van.

Jazzre hangolódik Csíkszereda: világsztárokkal, helyi tehetségekkel és új reményekkel érkezik a 16. Csíki Jazz
2026. augusztus 03., hétfő

Újabb miniévaddal érkezik a Kolozsvári Magyar Opera Csíkszeredába

Újra az operáé lesz a főszerep Szeptember 30. és október 4-e között Csíkszeredában. A Kolozsvári Magyar Opera olyan klasszikusokkal érkezik Székelyföldre, mint a Nabucco, a Mária főhadnagy, valamint a Valahol Európában.

Újabb miniévaddal érkezik a Kolozsvári Magyar Opera Csíkszeredába
2026. július 29., szerda

Kovászosuborka-leves – videó

Ez a hűsítő kovászosuborka-leves a nyári napok legfrissítőbb meglepetése, amit mindössze pár perc alatt, főzés nélkül dobhatsz össze.

Kovászosuborka-leves – videó
Kovászosuborka-leves – videó
2026. július 29., szerda

Kovászosuborka-leves – videó

Hirdetés