
Készül a töltött paprika. A fiúk is szívesen kötényt kötnek maguk elé
Fotó: Studcoop Egyesület
A hagyományos aranyosszéki és erdélyi gasztronómia megőrzését és nemzetközi népszerűsítését zászlajára tűző tízéves tordai civil kezdeményezés idén új állomásához érkezett: népes gasztronómiai rendezvények és képzések megszervezésére is alkalmas látványkonyhát és telephelyet avattak – adja hírül a Székelyhon Erdélyi Gasztró tematikus kiadványa.
2021. december 29., 10:492021. december 29., 10:49
Erdélyben egyedülálló kezdeményezésként indult el bő tíz évvel ezelőtt az a tordai gasztronómiai mozgalom, amely évente megszervezésre kerülő ifjúsági gasztrotáborok segítségével és a helyi termelők termékeinek a felhasználásával népszerűsíti a hagyományos erdélyi konyhát.
ahol számos európai országból érkezett vendég ismerkedhetett meg a hagyományos erdélyi magyar, román és szász konyha ízeivel.
Süssünk-süssünk valamit. Pozsonyi Márta „örömfőzése” kisiskolásokkal
Fotó: Studcoop Egyesület
A kezdeményező Pozsonyi Márta élelmiszeripari szakember hivatalosan is bejegyeztette a tordai Slow Food Egyesületet, amely nemzetközi szinten is ismertté vált a hagyományos gasztronómiát népszerűsítő európai szervezetek és szakemberek között.
Ezt a célt szolgálják a különböző hagyományőrző nemzetközi fesztiválok és vásárok, amely közül kiemelkedik a kétévente megrendezett Torinói Slow Food keretében a Terra Madre Salone de Gusto nemzetközi vásár. A teljes cikket megtalálják a Székelyhon napilap Erdélyi Gasztró mellékletében.
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
szóljon hozzá!