Az átmeneti időszakok rendhagyó megoldásokat követelnek, és ezt a köztes szakaszt a Renault-nál egy igazán bátor „húzással” igyekeznek megoldani: kifejlesztették a plug-in hibrideket is forradalmasító E-Tech rendszert.
2021. augusztus 12., 17:552021. augusztus 12., 17:55
2021. augusztus 12., 17:552021. augusztus 12., 17:55
Van karaktere: a Captur is tökéletesen illeszkedik a nagyon eltalált Renault-formavilághoz
Fotó: Pinti Attila
Az átmeneti időszakok rendhagyó megoldásokat követelnek, és ezt a köztes szakaszt a Renault-nál egy igazán bátor „húzással” igyekeznek megoldani: kifejlesztették a plug-in hibrideket is forradalmasító E-Tech rendszert.
2021. augusztus 12., 17:552021. augusztus 12., 17:55
Van karaktere: a Captur is tökéletesen illeszkedik a nagyon eltalált Renault-formavilághoz
Fotó: Pinti Attila
A belsőégésű motorok korszaka elkerülhetetlenül a végéhez közeledik, miközben a színen már megjelentek, sőt egyre jobban teret hódítanak a többé-kevésbé alternatívát nyújtó elektromos gépkocsik. A teljes villanyautózás eléréséig tartó átmenet azonban nem lesz zökkenőmentes – elég az akkumulátorgyártáshoz szükséges nyersanyagok egyre hangsúlyosabb hiányára vagy a benzin- és dízelmotoros autók előállításához képest nagyobb környezeti terhelésre gondolni. Köztes megoldással – azaz tölthető hibriddel – számos vállalat előrukkolt már, de ezek közül is kiemelkedő a franciáké.
A lemezek alatt „megbúvó” E-Tech rendszerre kívülről csak néhány apró felirat utal, egyébként teljesen ugyanazt a vagány, formatervezői bravúrnak számító külsőt hozza, mint az elmúlt években valamennyi Renault-modell – nem csoda, hogy Európában a crossoverként vagy kis szabadidő-autóként meghatározott Captur a legkelendőbb a kategóriájában. Bent sem unalmas, sőt a lebegő konzol miatt kitűnik riválisai közül. A minőségre kiemelt figyelmet fordítottak, minden felület érezteti, hogy nem spóroltak az anyagválasztásnál.
Igényes a beltér, nincsenek spórlásra utaló részek
Fotó: Pinti Attila
Digitális kijelzőből rögtön kettő is jut: egyik a személyre szabható műszerfal, a másik a középkonzoli érintőkijelző, utóbbi alatt számos más Renault-modellből ismert kezelőkkel és kapcsolókkal. A fokozatválasztó kar az utastér egyik legstílusosabb eleme, de nem arra való, hogy menet közben rajta pihenjen a kéz, ugyanis könnyű elmozdítani, D-állásból üresbe kattintani. A hátsó ülések előre-hátra mozgathatók – ennek is köszönhető az autó egyetlen említésre méltó negatívuma, a szűkös csomagtér: ha az üléseket előre csúsztatjuk, elfogadható méretű üreg marad a poggyászoknak, cserébe viszont zavaróan apró marad a lábtér. Ha pedig nem akarjuk, hogy nyakukba vegyék az alsó végtagokat az utasok, alig marad hely pakolni az osztottan dönthető üléssor mögött. A „hagyományos”, benzinmotoros Captur kettős üregű csomagtere ennél jóval nagyobb.
A hibrid-Captur különlegessége a hajtásrendszerében rejlik. A Renault már régóta fejlesztgette, tökéletesítette, finomhangolta az E-Tech rendszert, amely ugyan működési elvében meglehetősen sok hasonlóságot mutat például a Toyota megoldásával, több ponton mégis merőben eltérő.
– utóbbi egyébként már önmagában érdekesség, hiszen nem egy hagyományos automata, hanem egy aszinkron egység dolgozik együtt a motorokkal. A váltó egyik oldalára került a manapság nagynak számító, 1,6 literes, négyhengeres, hengerenként négyszelepes, atmoszferikus benzinmotor – amelynek teljesítménye „mindössze” 91 lóerő –, a másik felére pedig a villanymotor.
Egy benzin- és két villanymotor gondoskodik a haladásról. Modern technika
Fotó: Pinti Attila
Ha ez nem lenne elég, a rendszernek van egy másik, kisebb teljesítményű, generátorként és egyfajta „indítómotorként” funkcionáló villanymotorja is. Ez utóbbi indítja be a benzinmotort, amikor szükség van rá, és felpörgeti arra a fordulatszámra, amellyel észrevétlenül bekapcsolódhat a hajtásba. Mindezt még tudták fokozni: a benzinmotor oldalán a váltó négy-, a villanymotor oldalán pedig kétfokozatú. Összetett számítógépes vezérlés irányítja a teljes rendszert, egy átlagfelhasználó valószínűleg nem is sejti, hogy milyen mérnöki bravúr eredménye mindez.
Arról, hogy éppen honnan hová „áramlik az erő”, egy fantasztikusan leegyszerűsített akkumulátor-motor-kerék háromszöget mintázó ábra tájékoztatja a vezetőt a műszerfalon. Mivel a Captur ezen kivitele külső áramforrásról is tölthető, az alig mázsás akkumulátorcsomagban akár hatvan kilométerre elegendő energia is képes tárolódni – és ez már olyan érték, ami főleg városban hatalmas előny. Ha van „kakaó” az akksipakkban, akkor az erő az akkumulátoroktól a villanymotoro(ko)n át a kerekek irányába „halad” – tisztán elektromos módban óránként 135 kilométeres sebességig tud gyorsulni az autó –, lassításkor pedig megfordul az irány: a regeneratív fékezés tölti az energiatárolót. Ha fogyóban az áram, érkezik a benzinmotor: arra is képes, hogy egyszerre töltse az akkumulátort és gyorsítsa az autót. Intenzív gázadáskor a belsőégésű erőforrás és a villanymotor közös erővel szabadítja a kerekekre a lóerőket, lenyűgöző „meglódulást” biztosítva. Érdemes azért csínján bánni a száguldással, ugyanis ha az egyhatos benzines egyszerre az akkumulátor töltésére és a haladásra is figyelmet kell fordítson, meglehetősen felugrik az üzemanyag-fogyasztás.
Felfogható ez egyféle kompromisszumnak is, noha hosszabb távú utazásokra is lehet tervezni a Capturral, még ha csak 39 literes is az üzemanyagtartálya.
Fotó: Pinti Attila
Az E-Tech Plug-in Hybrid crossover egyféle, Intens felszereltségi szinttel kapható, rendkívül bőséges felszereltséggel: többek között gyalogos- és kerékpáros-védelemmel ellátott automatikával, sávtartó-asszisztenssel, követésitávolság-figyelővel, adaptív fényszórókkal, négy elektromos ablakemelővel, esőszenzorral, fűtött, behajtható külső visszapillantó-tükrökkel és 17 hüvelykes könnyűfém-felnikkel. Listaára 30 ezer euró alatti, amit Roncsprogram Plusz programban és egy leadott „öreg” autóval 27 500 lejjel lehet csökkenteni – ilyen állami hozzájárulás nélkül valószínűleg sokkal kevesebb környezetkímélő jármű lenne a romániai autóparkban. A Captur ezen változata egyértelműen azoknak szól, akik egyrészt szeretik a kisebb szabadidő-autókat, másrészt sokat járnak városon belül, harmadrészt pedig tartanak a teljesen elektromos autóktól, de fontos számukra a károsanyag-kibocsátás csökkentése.
A tesztautót a csíkszeredai Mida márkakereskedés bocsátotta rendelkezésünkre (mida.ro).
| Gyári adatok | |
| Rendszerteljesítmény | 117 kW/160 LE |
| Forgatónyomaték | 144 Nm (benzinmotor) / 205 Nm (villanymotor) |
| Gyorsulás (0–100 km/óra) | 10,1 mp |
| Végsebesség | 173 km/óra |
| Üzemanyag-fogyasztás (NEDC-szabvány) | 1,5 liter |
| Szén-dioxid-kibocsátás | 34 g/km |
| Hatótávolság elektromos üzemmódban (város/vegyes) | 65/45 km |
| Hosszúság/Szélesség/Magasság | 4227/1797/1585 mm |
| Tengelytáv | 2639 mm |
| Csomagtér | 366 liter |
| Üzemanyagtartály | 39 liter |
| Önsúly/Megengedett össztömeg | 1564/2060 kg |
| Abroncsméret | 215/60R17 vagy 215/55R18 |
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
szóljon hozzá!