Van a család fogalmában valami ősrégi
Mindenkinek fontos a család, így a családmonográfia is
Fotó: a szerző családi fotóalbuma
Minden családnak megvan a saját története, ezek a történetek alakítják mindennapjainkat. De vajon mennyire ismerjük felmenőinket, családi hátterünket, amelyek a mi életünket is befolyásolják? A Családmonográfia 2.0 régi fotók, tárgyak, kéziratok és visszaemlékezések mentén végzett kutatásokat és azok leírását, történetté szövését jelenti. Célja a hazatalálás, az élő kapcsolatok feltérképezése. Dr. Borsos Szabolcs filozófussal, mentálhigiénés szakemberrel beszélgettünk az általa kezdeményezett projektről, amelyet a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnázium tanáraként indít el hamarosan.
Hajnal Csilla
2017. szeptember 20., 16:582017. szeptember 20., 16:58
2017. szeptember 20., 18:222017. szeptember 20., 18:22
Van a család fogalmában valami ősrégi, van benne valami a létezés bizalmának kimondhatatlanságából. Még akkor is, ha a hagyományos családmodell krízishelyzetben van ma, s még akkor is, ha sok fiatal érzi úgy, hogy idegenben, távol a gyökerektől jobban boldogul majd. A hazatalálás érzését, a személyes kapcsolatok bizalmát keresi egész életében minden ember, talán ezért is olyan fontos az a projekt, amelyet egy marosvásárhelyi tanár, filozófus indított el diákjai körében, és tervei szerint az egész Kárpát-medencére kiterjesztené. Borsos Szabolcs meggyőződése, hogy mindenkinek fontos a család, és így a családmonográfia is.
A fogalom Frédéric Le Play (1802–1882) francia szociológus nevéhez fűződik, aki abból az alapötletből indult ki, hogy
Ezen az evidens, a társadalmi egység természetén alapuló tényen nyugszik a családok monográfiáinak gyakorlati hatékonysága. A Le Play-féle családmonográfia az ankétok és a közvetlen megfigyelés útján gyűjtött adatokat, vagyis a „résztvevő megfigyelés” módszerét alkalmazta. Következtetése pedig az volt, hogy a családok megerősítése a társadalom fejlődésének legfőbb mozgatórugója.
Ezért kettő pont nulla
A marosvásárhelyi kutató-tanár projektje azért viseli a Családmonográfia 2.0 elnevezést, mert a Le Play-féle családmonográfiától eltérően ez egy új kezdeményezés, amelynek fő célja a még meglévő rokoni szálak tudatosítása, feltérképezése, a kapcsolatok élővé tétele. Közel hetven tizenegyedikes diák készítette el saját családmonográfiáját a Bolyai Farkas Gimnáziumból, és rendkívül érdekes anyagok születtek, néhány diák kutatásából pedig egy multimédiás anyag is született, amelyet a Családmonográfia 2.0 hivatalos honlapján lehet megtekinteni – meséli Borsos Szabolcs.
– teszi hozzá a filozófiatanár. Először Erdély-szinten szeretné kiterjeszteni, mégpedig egy pályázat formájában, amelynek fő célja az, hogy érettségi előtt álló fiatalok saját maguk járjanak utána, hogy nagyszüleik, esetleg dédszüleik honnan származnak, mi volt a foglalkozásuk, hivatásuk, milyen társadalmi szerepet töltöttek be.
Mennyire ismerjük felmenőinket, családi hátterünket, amelyek a mi életünket is befolyásolják?
Fotó: a szerző családi fotóalbuma
Támogatókat is fognak keresni, mert céljuk, hogy multimédiás anyagok szülessenek a diákok kutatásaiból, amelyekből tanulni lehet, és bármikor visszakereshetőek legyenek, akárcsak a bolyais diákok kutatásaiból készült anyag. Társadalomtudományokat oktató tanárokat, történelem és földrajz szakos pedagógusokat vonnak be a projektbe, és a kisfilmek elkészítése szigorúan csapatmunkát igénylő feladat, amelyet egy tanár vezet, ő adja a nevét hozzá, és akár ösztöndíjat is lehet nyerni vele.
„Tudatos, közösségi védekezésünkben szinte egyetlen szellemi erőfeszítésünk a visszaemlékezés”
Fotó: a szerző családi fotóalbuma
Mint mondta a filozófiatanár, a szombathelyi Bolyai János Gimnázium is nyitott az együttműködésre, az ottani diákok is részt vesznek majd a projektben. Ugyanakkor a budapesti Károli Gáspár Református Egyetem Pszichológia Intézetének munkatársai is támogatják a marosvásárhelyi kezdeményezést, az általuk működtetett honlapon is közzétették a bolyais diákok kisfilmjét. Amúgy a Református Kollégium – Bolyai Farkas Líceum Öregdiákjainak Baráti Köre is kifejezte támogatását.
Tartalmi megoldásokat kínál
„Tudatos, közösségi védekezésünkben szinte egyetlen szellemi erőfeszítésünk a visszaemlékezés, amelynek legszemélyesebb vonatkozása a saját családtörténet” – mondja Borsos Szabolcs, aki azt sem titkolta el a Liget olvasói elől, hogy a projekt ötletét a marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Gimnázium – ahol szintén tanít – helyzete szolgáltatta számára.
Milyenek voltak eleink? Hogy éreztek? Miért küzdöttek?
Fotó: a szerző családi fotóalbuma
„Lehet, hogy túl közel vagyok a marosvásárhelyi katolikus iskola-ügyhöz mint problémához, ugyanakkor most már ideje a szólásnak. A türelem, a béke és a helyes gondolkodás jegyében, közel harminc éves demokrácia-építéssel a hátunk mögött, két dolgot el kell mondanunk: az első, hogy ma már, 2017-ben bárkivel bármi megtörténhet, másodsorban pedig a nemzeti identitásunkban megtapasztalhattuk a közösségi megalázottságot. Ha körbejárjuk ezeket a témákat, akkor az első pontra azt mondhatjuk, hogy a lehető legrosszabb verzió ez, mert a kiszolgáltatottságban semmiféle kapaszkodónk nincsen. Ha bárkivel bármi megeshet, akkor az a helyzet, hogy perspektívák nélkül maradunk, ezért sürgősen cselekednünk kell.
Azért fontos a gyökerek, a családi kötődések megerősítése, hogy tudja a fiatal, bárhol is köt ki a nagyvilágban, mindig van, ahova hazatérnie
Fotó: a szerző családi fotóalbuma
Ezért fontos, hogy közös alkotói munka is legyen benne” – fejtette ki a mentálhigiénés szakember, aki egyébként a katolikus iskola nevében szerette volna elindítani a projektet, amely már márciusban készen állt.
Mért hasznos ez a fiatalok számára?
Az egyén világnézete és világképe tizennyolc-húszévesen alakul ki. Azért fontos a gyökerek, a családi kötődések megerősítése, hogy tudja a fiatal, bárhol is köt ki a nagyvilágban, mindig van, ahova hazatérnie. Különösen fontos ez a mai társadalomban, amikor egyre több fiatal dönt úgy, elhagyja az országot, hogy máshol boldoguljon.
Dr. Borsos Szabolcs PhD
A pályázatszerű kutatómunkának is az a végső célja, hogy a diákok választ kapjanak arra, hol a helyük a világban – hangsúlyozta a projekt kezdeményezője.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
Székelyhon
Medve járt Csíksomlyón hétfőn este
Székelyhon
Medve járt Csíksomlyón hétfőn este
A rovat további cikkei
„Mentsd meg a pomponlányt, mentsd meg a világot!” – ilyen volt a Hősök-sorozat
A 2000-es évek második felének meghatározó folytatásos története, a Peak Tv előtti korszak egyik, nálunk is ismert amerikai sorozata, az NBC-nél készült Heroes (Hősök) volt.
„Mentsd meg a pomponlányt, mentsd meg a világot!” – ilyen volt a Hősök-sorozat
Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban
Nem hagyott akkora űrt bennünk, mint a második évad fináléja, de szorosabbra is vehették volna a tempót a Sárkányok háza harmadik évadában, ugyanis rengeteg történés maradt a negyedik és egyben utolsó évadra. Spoileres kibeszélő.
Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban
Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén
Rivière Zsuzsi marosvásárhelyi pszichoterapeuta tizenegy éve költözött Peruba, ahol az Ayahuasca-nevű hallucinogén főzet segítségével az őslakosok hagyományai szerint dolgozik, és egy esőerdei bungalóban él férjével, messze a nyugati kényelemtől.
Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén
Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban
Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket
Zöldséges tekercs – videó
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
Zöldséges tekercs – videó
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!