Valóra szőtt álom
Antal Imola (balról) és Eszter álmaikat váltják valóra
Fotó: Veres Nándor
Antal Imola néhány évvel ezelőtt arról álmodozott, hogy egyszer majd saját szövésű vászonból készít olyan népi viseleteket vagy népies stílusú ruhákat, amelyeket akár a hétköznapokban is viselni lehet. Az álom mára valóra vált, húgát is „megfertőzve”. Imola és Eszter kezéből ma már szebbnél szebb ruhadarabok, lakástextíliák kerülnek ki.
D. Balázs Ildikó
2019. február 01., 15:002019. február 01., 15:00
2019. február 01., 18:382019. február 01., 18:38
Nyüst, hasajó, lábító, vetélő – aki még látta a nagymamáját rongyszőnyeget szőni, annak ismerősen hangzanak ezek a szavak. Aki nem, annak eláruljuk, ezek a szövőszék avagy osztováta kiegészítői.
A Csíkszeredához tartozó Csobotfalván található családi házban, az emeleten kapott helyet Eszter és Imola műhelye két takaros kis szövőszékkel. Büszkén is mutatják a lányok, és mesélik, egy, Pápán élő mesterember alakította át a hagyományos szövőszéket kisebbre, a lányok szerint „okosabbra, praktikusabbra”. Állítják, könnyedén szétszedik és össze is rakják, nem egyszer volt erre már példa, de mi inkább a rajtuk szőtt vásznakat, ruhákat csodáltuk meg. Az egyiken éppen fekete alapon zöld mintás vászon készül, ebből szoknya lesz majd, a másikon pedig kenyérkosárra való fehér terítő.
Fesztivállogó a vászonkendőn
Mert hogy ilyen is van – mondja Imola nevetve. Mivel rendszeresen tartanak kézműves foglalkozásokat a torockói nyári fesztiválon, ennek tiszteletére vászonkendőt is szőttek a fesztivál logójával. De vásárlóra, viselőre várakoznak a fogason az egymás mellé akasztott színes és ízléses tunikák, szoknyák, ruhácskák.
Antal Imola négy évvel ezelőtt kapta meg a Népművészet Ifjú Mestere díjat
Fotó: Veres Nándor
„A moldvai csángó hosszúkendőkön gyakori motívum látható például ezen a darabon. Egyedi, kézzel szőtt, különleges tervezésű, hagyományos technikával és kizárólag természetes anyagok felhasználásával készülnek” – mutatja Imola. Eszter is kézbe vesz egy-egy ruhácskát, mutatja, érdemes megfogni, megsimogatni, milyen puha az anyag. Kényelmes, nem szúr, nem kellemetlen – erősítik meg.
A fiatal csobotfalvi lány a középiskola elvégzése után a Nádudvari Népi Kézműves Szakiskolában tanult az általa csak csodálattal emlegetett Galánfiné Schmidt Teréztől. Az ott töltött négy év alatt sajátította el a szőnyeg- és vászonszövés csínját-bínját, majd hazatérve a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem Bölcsésztudományi Karának néprajz szakán folytatta tanulmányait.
Kényelmes ruhadarabok a mindennapokra is
Fotó: Veres Nándor
A 24 éves Eszter gyors léptekkel halad nővére nyomdokaiban. Gyerekkorától szeret kézműveskedni, mindig abban jeleskedett – mondja, majd nevetve teszi hozzá: bizony az iskolában sem a matektudásáról volt híres. „Nagyváradon a Partiumi Keresztény Egyetem reklámgrafika szakán végeztem, de nem az én világom, túl modern számomra. Így az egyetem elvégzése után még mindig a helyemet kerestem, aztán Imolától tanulgattam szőni, végül tavaly ősztől már én is Nádudvaron tanulok vászonszövést” – meséli lelkesen.
A lányok a saját maguk szőtte vászonból elsősorban ruhákat, de rendelésre lakástextíliákat vagy egyéb kiegészítőket is varrnak. Éppen túl vannak egy nagyon izgalmas megbízatáson, lakástextíliákat készítettek, egy megrendelő álmait váltották valóra. „Akadnak érdeklődők, vannak rendeléseink.
Persze a vászonszövés hallatán van, aki elsősorban székelyruhára gondol, de mi elsősorban nem azt készítünk. Az egy hónapot is felvesz, meg tudjuk csinálni, de szívesebben készítünk hétköznapi, alkalmi ruhákat hagyományos szövési technikákat alkalmazva” – magyarázza Imola.
Hagyományok a mindennapokban
Fotó: Veres Nándor
Egy ruhát akár egy nap alatt is el lehet készíteni – tudjuk meg –, de arra is volt példa, hogy egy szoknyácska anyagát három hónapig szőtte.
Szabadon szárnyalni, szabadon szőni
A teljes szabadságot, a szárnyalást adja a vászonszövés az Antal lányoknak. Az általuk készített darabokról visszaköszönnek a régi viseletek mintái, de saját fantáziaviláguk, egyéniségük is. Mesélik, voltak már néhányszor divatbemutatón is, és sokan nem hitték, hogy a vásznat ők maguk szövik.
Eszter, nővére nyomdokaiba lép. Imolától tanulta az alapokat
Fotó: Veres Nándor
„Szeretném ha ezzel úgy tudnék foglalkozni, hogy meg is élek belőle. Mikor szövök, akkor vagyok igazán boldog, szabadnak érzem magam” – mondja Imola.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
Székelyhon
Szinte semmi nem maradt az autó orrából
Székelyhon
Megfordult a világ egy napra Alsósófalván
Székelyhon
Szinte semmi nem maradt az autó orrából
Székelyhon
Megfordult a világ egy napra Alsósófalván
A rovat további cikkei
A Bálint-napi rózsacsokor útja
A szerelmesek napján szinte kötelező a virág. Ezt diktálja a globális marketingpiac, és már-már azt hisszük, ha ilyenkor nem kapunk bár egy szál rózsát, akkor nem is szeretnek igazán. De tudjuk-e valójában, hogy az a szál rózsa milyen utat jár be?
A Bálint-napi rózsacsokor útja
Székely Menyasszony: negyven év után beteljesült álom
Nem hiszel a csodákban? Akkor ismerd meg Zsuzsi és Levente történetét, akik életük romjain újra egymásra találtak, és végül valóra váltották tinédzserkori álmukat.
Székely Menyasszony: negyven év után beteljesült álom
Békességben megöregedni – hetven év együtt, szeretetben
Egy újévi bál, egy félresikerült isler, egy bezárt ajtó, és rengeteg közös ima – ezekből az apró pillanatokból áll össze Urszuly Árpád és Magdolna közös élete. 1956. november 25-én mondták ki az igent, és azóta is egymás mellett maradtak, békességben.
Békességben megöregedni – hetven év együtt, szeretetben
Mi a jó kolbász titka? – videó
Az élő állat minősége, súlya, de a hús szerkezete is számít, a fűszereket apróra darálják vagy darabolják, aztán gyúrják, töltik, sütik és füstölik a kolbászt, majd jóízűen elfogyasztják. De mi alapján értékel a zsűri egy megmérettetésen?
Mi a jó kolbász titka? – videó
Székely Menyasszony: egyéni történetekből közös élmény
A székely közösség múltjának és jelenének sokszínű, élő lenyomatát mutatná meg a Magyar Nemzeti Múzeum és a sepsiszentgyörgyi Liszt Intézet Székely Menyasszony című tárlata. A kiállítás kurátorával, Simonovics Ildikóval beszélgettünk.
Székely Menyasszony: egyéni történetekből közös élmény
A tavasz első hírnökei
A korai felmelegedés idén gyorsan felébresztette a természetet, az utóbbi évekhez képest szokatlanul hamar. A tavasz érkezése számtalan apró jelből kiolvasható, ilyenkor még finom, szinte észrevétlen változások árulkodnak róla.
A tavasz első hírnökei
Múzeumi sztorik: szánkózás régi időkben
Önfeledt szánkózásra, netán kivágott tüzifa vagy az elejtett vad hazaszállítására használhatták? A Csíki Székely Múzeumban a februári hónap tárgya egy lócsontból készült szántalp a 17. századból.
Múzeumi sztorik: szánkózás régi időkben
Digitális lábnyom: amit ma posztolunk, holnap is velük marad
A gyerekek digitális lábnyoma sokszor már azelőtt formálódik, hogy ők maguk beleszólhatnának. Mit jelent a tudatos megosztás, hol húzódnak a határok, és hogyan védhetjük jobban gyermekeinket az online térben?
Digitális lábnyom: amit ma posztolunk, holnap is velük marad
Egy pohár frissesség a könyv mellé
A reggeli olvasás ritkán kér többet pár nyugodt percnél. Egy joghurtos smoothie ilyenkor nemcsak ital, hanem kísérő: krémes, friss és pont elég könnyű ahhoz, hogy ne vonja el a figyelmet a történetről.
Egy pohár frissesség a könyv mellé
Láthatóság és együttműködés: létrehoznák a kisebbségi színházak európai hálózatát
Közös miniévadot szervezett a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház és a Temesvári Állami Német Színház: február 5-8. között a két intézmény előadásait tűzték műsorra, és megtartották a Nemzeti Kisebbségi Színházak Csúcstalálkozóját is.
Láthatóság és együttműködés: létrehoznák a kisebbségi színházak európai hálózatát
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!