
Mangalicatermékekből megterített asztal
Fotó: Makkay József
A 19. század történelmi Magyarországán kialakult zsírsertést, a mangalicát az utóbbi harminc esztendőben fedezték fel újra a Kárpát-medencében. Az utóbbi tíz évben Erdélyben is több állattenyésztő kapott kedvet a külterjesen tartott disznófajtához. A Székelyhon napilap Erdélyi Gasztró mellékletének olvasói Szász György buzai (mezőségi) mangalicafarmjára és húsfeldolgozó kisüzemébe kaphatnak betekintést.
2022. február 02., 10:272022. február 02., 10:27
Kuriózumnak számítanak a feldolgozott mangalicasertésből készülő hústermékek.
Üzletekben egy-két székelyföldi húsfeldolgozó vállalat kínál mangalicatermékeket. Magas áruk miatt azonban csak szűk fogyasztóréteghez jutnak el. A mangalicasertésből készülő kolbász, szalámi és sonka ára a „normál” sertésáru duplájába kerül.
Malacait szoptató koca a buzai farmon
Fotó: Makkay József
Az árkülönbség azzal magyarázható, hogy az intenzív sertéstelepeken tápokkal „felfújt” disznóhoz képest a mangalica hizlalása sokkal több időbe kerül. Külterjes tartásban a százkilós sertés egy év alatt éri el a mázsás súlyt, a 150 kilós vágóállat hizlalási ideje másfél esztendő.
Amennyiben az állattartó gazda betartja a rideg tartás követelményeit, a mangalicazsír egészségesebb, mint más sertészsír – telítetlen zsírsavakat tartalmaz –, és a zsírrétegekkel átszőtt hús minősége kiváló.
Szász Csaba füstölőbe vitt hústermékei
Fotó: Makkay József
Szász György 140 disznót hizlal, és a vágóállatok mellett folyamatosan értékesít malacokat. A teljes cikket megtalálják a Székelyhon napilap legfrissebb számának Erdélyi Gasztró mellékletében.
Hargita megyére jellemző ételek receptjeiből készítenek kiadványt, és bevezetik a „narancslepke” minősítést a vendéglátók számára. Mindemellett számos programmal készülnek a jövő évre, amikor a megye viseli az Európa Gasztronómiai Régiója címet.
A frontemberváltás minden zenekar életében mérföldkő. Nem a múlt felülírásáról szól, hanem arról, hogyan tud egy új hang új színeket hozni egy már jól ismert történetbe. A No Sugar Szőcs Renivel új fejezetet nyit.
A Tomcsa Sándor Színház és az Udvarhely Néptáncműhely koprodukciójában készül gyerekeknek szóló előadás Székelyudvarhelyen, amely szöveg, zene, tánc és bábok ötvözetével mesél a barátság fontosságáról. Györfi Csaba rendezővel beszélgettünk.
A reggelt a gyerekkor kedvencével, a bundás kenyérrel indítjuk, ebédre egy hagyományos fogás kerül a tányérra, desszertnek sokak által kedvelt falatok következnek, este pedig egy meleg, krémes, töltött édesburgonya zárja a napot.
A nagyböjti időszakban, amikor az egyszerűbb, húsmentes fogások kerülnek előtérbe, ez a fordított hagymás leveles tészta kiváló vacsora vagy reggeli lehet. A recept egyszerűsége illeszkedik a böjt csendesebb, letisztultabb étkezéseihez.
Valóban mindig a vesztes oldalon álltunk? Egy tavaly megjelent kötet elfeledett magyar győzelmeket idéz fel Erdélytől Itáliáig, a tatárjárástól 1944-ig. Udvardy Zoltán szerint nem a múltunk gyenge – csak nem tanították meg rendesen.
Nemcsak a hagyományos grafikai műfajok mestere, hanem a kortárs kifejezésmódokkal is bátran kísérletező alkotó. A Jelenlét első műsorában Túros Eszter művészettörténész Siklódy Ferenc grafikussal beszélgetett.
Gyors és egyszerű keksz készült A pszichológus konyhájában: a csokiba mártott kiflicskék az év bármely időszakában sikert aratnak.
Újabb nagylemezen dolgoznak az Ineffable tagjai: Shakespeare-szonetteket zenésítenek meg különböző stílusokban. A tíz éve alakult formáció pályafutását követtük az évek során – most az elmúlt időszakról beszélgettünk a zenekar menedzserével.
Újra télies arcát mutatja vidékünk, de a hótakaró alatt már ott rejtőznek a tavasz első hírnökei. Csak egy kis türelemre van szükség, és a fagyos napokat lassan felváltja az enyhülés.
szóljon hozzá!