
Micski Marianna protokollszakértő
Fotó: Sapientia Nyári Egyetem
Bár sokan a fiatalok problémájának tartják, a felnőttek többségére is igaz, hogy elfelejtettünk viselkedni, nem figyelünk arra, hogy kommunikációnkkal hogyan bántunk meg másokat. Pedig Micski Marianna protokollszakértő szerint a siker titka rejlik abban, hogy mit kommunikálunk és hogyan. Ezen dőlhet el, hogy minket vesznek fel egy állásra vagy mást, hogy minket neveznek ki, velünk kötnek üzletet vagy sem.
2018. augusztus 16., 14:282018. augusztus 16., 14:28
2018. augusztus 16., 15:362018. augusztus 16., 15:36
A kommunikáció és viselkedés határozza meg többek közt, hogy sikereket érünk el vagy nem sikerül valami – állítja Micski Marianna protokollszakértő, aki magyarországi egyetemeken három és fél évig oktatja az üzleti protokollt, a Sapientia nyári egyetemén azonban egy előadás erejéig avatott be az illem, etikett életünkre gyakorolt fontosságába. „Nem tudom, Erdélyben mi a helyzet, de Magyarországon problémák vannak a viselkedés terén. Én egyetemisták körében vagyok, sokat szokták őket, a fiatalokat szidni, hogy nem tudnak viselkedni, de én úgy látom, nem csak az új generációval van probléma.
– állítja a protokollszakértő. Úgy véli sok dicsérettel végzett egyetemi hallgató bár jól ért ahhoz, ami tanult, mégsem talál munkát, mert azt a picit, azt a pluszt, a viselkedést, hogy hogyan adja el magát, nem tudta elsajátítani sem otthon, sem az iskolában. „Mi amikor kikerülünk az egyetemről egy termék vagyunk, s a termék hiába jó, ha nem tudjuk értékesíteni. Hiába képzett egy fiatal, ha nem lehet emberek közé engedni” – fogalmaz Micski Marianna, aki amúgy 28 éve az üzleti életben és a diplomáciában dolgozik. Hozzáteszi:
mindannyian tudjuk, hogyan kéne viselkedni, de mivel senki nem csinálja, mi sem csináljuk. „Régen egy rossz viselkedés háborúkat robbantott ki. Ma, ha ez így lenne, minden nap háború lenne” – mutat rá. Hozzáteszi, míg régen a diplomácia szabályai kerültek át az üzleti életbe, manapság az üzleti életben jobban betartják a viselkedési szabályokat, mint a diplomáciában, a politikusi körökben, hiszen ma már a politikában is szeretik áthágni a szabályokat.
Micski Marianna szerint egyik legfontosabb a viselkedésben a protokoll hármas szabálya, vagyis előbb a rang, utána a nem, majd a kor határozza meg azt, hogy kinek kit mutatunk be, hogy ki kinek köszön először, vagy épp tegezést ki kinek ajánlhat fel.
Akkor ki nyújt kezel, ki áll fel?
Fotó: Pixabay.com
Ez természetesen nem felrúghatatlan szabály, mert férfinek tegeződést felajánlani a nő számára, akkor sem ildomos, ha a férfi polgármester, a nő meg a polgármester feleségének barátnője, de a vezérigazgató is hiába magasabb rangú, ha előre köszön a takarítónőnek a folyosón, akkor fogják igazán jó vezetőnek tartani, s nem akkor, ha megvárja, hogy a rangban alacsonyabb üdvözölje őt. Bemutatáskor azonban fontos, hogy például a miniszterelnöknek mutatjuk be Gipsz Jakabot és nem Gipsz Jakabnak a miniszterelnököt.
A köszönés is sokaknak problémát okoz, Micski Marianna szerint
tehát jó napot kívánok, és nem jó napot vagy napot. Még a hanglejtésünk is más, ha tényleg hozzátesszük a kívánok szótot. A protokollszakértő szerint a tizenéveseknél kezdődnek a köszönési problémák, amikor a fiatal nem tudja eldönteni, hogy még csókolomot köszönjön vagy már jó napot kívánok az illendő, s ilyenkor inkább csak morog valamit. Sajnos azonban nagyon sok felnőtt sosem nő ki a köszönés helyetti morgásból.
Mindig az köszön, aki belép
Fotó: 123RF
Általános szabály az is, hogy mindig az köszön, aki belép valahová, és bár sokak szerint kérdés, igen, még a liftben is illik köszönni – természetesen csak akkor, ha van bent valaki.
A tegezés- magázás kérdésköre is nagy kérdőjeleket hagy maga után, ugyanis egyre elterjedtebb a tegeződés, még az üzletekben, gyorséttermekben is legtöbbször a Helló tegező formát használják fiatalok és nem fiatalok köszöntésére egyaránt.
– adott hangnemet a véleményének Micski Mariann, majd hozzátette: mindezek ellenére tegeződés felajánlást nem elfogadni sértés, még akkor is, ha olyan ember hozakodott vele elő, akinek nem szabadott volna.
A bemutatkozáskor már sok minden eldől
Fotó: Pixabay.com
A protokollszakértő szerint ilyen egyszerű dolgokon múlik, hogy valaki elér-e valamit, felveszik-e egy állásba, üzletet kötnek-e vele sem. Az első benyomást 4-6 másodperc alatt kialakul valakiről, amennyi idő alatt belép valahová az ember, köszön, kezet fog. „Hogy ezt, hogyan csinálja, szemkontaktust tart vagy sem, határozott vagy sem, tíz másodperc alatt eldöntjük, hogy akarunk tőle valamit vagy sem. S ha az első benyomás rosszul sikerült, azt megváltoztatni, jóval nehezebb” – magyarázza Micski Marianna, aki az elmúlt huszonnyolc évet az üzleti életben, a szállodaipar, a rendezvényszervezés és oktatás területén töltötte. Munkája során számos alkalma volt megtapasztalni azokat a viselkedés és illembeli hiányosságokat, amelyeket nap, mint nap elkövetünk, s amelyekkel problémát és nehézséget okozunk ezzel, nemcsak magunknak, hanem embertársainknak is.
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
szóljon hozzá!