
Micski Marianna protokollszakértő
Fotó: Sapientia Nyári Egyetem
Bár sokan a fiatalok problémájának tartják, a felnőttek többségére is igaz, hogy elfelejtettünk viselkedni, nem figyelünk arra, hogy kommunikációnkkal hogyan bántunk meg másokat. Pedig Micski Marianna protokollszakértő szerint a siker titka rejlik abban, hogy mit kommunikálunk és hogyan. Ezen dőlhet el, hogy minket vesznek fel egy állásra vagy mást, hogy minket neveznek ki, velünk kötnek üzletet vagy sem.
2018. augusztus 16., 14:282018. augusztus 16., 14:28
2018. augusztus 16., 15:362018. augusztus 16., 15:36
A kommunikáció és viselkedés határozza meg többek közt, hogy sikereket érünk el vagy nem sikerül valami – állítja Micski Marianna protokollszakértő, aki magyarországi egyetemeken három és fél évig oktatja az üzleti protokollt, a Sapientia nyári egyetemén azonban egy előadás erejéig avatott be az illem, etikett életünkre gyakorolt fontosságába. „Nem tudom, Erdélyben mi a helyzet, de Magyarországon problémák vannak a viselkedés terén. Én egyetemisták körében vagyok, sokat szokták őket, a fiatalokat szidni, hogy nem tudnak viselkedni, de én úgy látom, nem csak az új generációval van probléma.
– állítja a protokollszakértő. Úgy véli sok dicsérettel végzett egyetemi hallgató bár jól ért ahhoz, ami tanult, mégsem talál munkát, mert azt a picit, azt a pluszt, a viselkedést, hogy hogyan adja el magát, nem tudta elsajátítani sem otthon, sem az iskolában. „Mi amikor kikerülünk az egyetemről egy termék vagyunk, s a termék hiába jó, ha nem tudjuk értékesíteni. Hiába képzett egy fiatal, ha nem lehet emberek közé engedni” – fogalmaz Micski Marianna, aki amúgy 28 éve az üzleti életben és a diplomáciában dolgozik. Hozzáteszi:
mindannyian tudjuk, hogyan kéne viselkedni, de mivel senki nem csinálja, mi sem csináljuk. „Régen egy rossz viselkedés háborúkat robbantott ki. Ma, ha ez így lenne, minden nap háború lenne” – mutat rá. Hozzáteszi, míg régen a diplomácia szabályai kerültek át az üzleti életbe, manapság az üzleti életben jobban betartják a viselkedési szabályokat, mint a diplomáciában, a politikusi körökben, hiszen ma már a politikában is szeretik áthágni a szabályokat.
Micski Marianna szerint egyik legfontosabb a viselkedésben a protokoll hármas szabálya, vagyis előbb a rang, utána a nem, majd a kor határozza meg azt, hogy kinek kit mutatunk be, hogy ki kinek köszön először, vagy épp tegezést ki kinek ajánlhat fel.
Akkor ki nyújt kezel, ki áll fel?
Fotó: Pixabay.com
Ez természetesen nem felrúghatatlan szabály, mert férfinek tegeződést felajánlani a nő számára, akkor sem ildomos, ha a férfi polgármester, a nő meg a polgármester feleségének barátnője, de a vezérigazgató is hiába magasabb rangú, ha előre köszön a takarítónőnek a folyosón, akkor fogják igazán jó vezetőnek tartani, s nem akkor, ha megvárja, hogy a rangban alacsonyabb üdvözölje őt. Bemutatáskor azonban fontos, hogy például a miniszterelnöknek mutatjuk be Gipsz Jakabot és nem Gipsz Jakabnak a miniszterelnököt.
A köszönés is sokaknak problémát okoz, Micski Marianna szerint
tehát jó napot kívánok, és nem jó napot vagy napot. Még a hanglejtésünk is más, ha tényleg hozzátesszük a kívánok szótot. A protokollszakértő szerint a tizenéveseknél kezdődnek a köszönési problémák, amikor a fiatal nem tudja eldönteni, hogy még csókolomot köszönjön vagy már jó napot kívánok az illendő, s ilyenkor inkább csak morog valamit. Sajnos azonban nagyon sok felnőtt sosem nő ki a köszönés helyetti morgásból.
Mindig az köszön, aki belép
Fotó: 123RF
Általános szabály az is, hogy mindig az köszön, aki belép valahová, és bár sokak szerint kérdés, igen, még a liftben is illik köszönni – természetesen csak akkor, ha van bent valaki.
A tegezés- magázás kérdésköre is nagy kérdőjeleket hagy maga után, ugyanis egyre elterjedtebb a tegeződés, még az üzletekben, gyorséttermekben is legtöbbször a Helló tegező formát használják fiatalok és nem fiatalok köszöntésére egyaránt.
– adott hangnemet a véleményének Micski Mariann, majd hozzátette: mindezek ellenére tegeződés felajánlást nem elfogadni sértés, még akkor is, ha olyan ember hozakodott vele elő, akinek nem szabadott volna.
A bemutatkozáskor már sok minden eldől
Fotó: Pixabay.com
A protokollszakértő szerint ilyen egyszerű dolgokon múlik, hogy valaki elér-e valamit, felveszik-e egy állásba, üzletet kötnek-e vele sem. Az első benyomást 4-6 másodperc alatt kialakul valakiről, amennyi idő alatt belép valahová az ember, köszön, kezet fog. „Hogy ezt, hogyan csinálja, szemkontaktust tart vagy sem, határozott vagy sem, tíz másodperc alatt eldöntjük, hogy akarunk tőle valamit vagy sem. S ha az első benyomás rosszul sikerült, azt megváltoztatni, jóval nehezebb” – magyarázza Micski Marianna, aki az elmúlt huszonnyolc évet az üzleti életben, a szállodaipar, a rendezvényszervezés és oktatás területén töltötte. Munkája során számos alkalma volt megtapasztalni azokat a viselkedés és illembeli hiányosságokat, amelyeket nap, mint nap elkövetünk, s amelyekkel problémát és nehézséget okozunk ezzel, nemcsak magunknak, hanem embertársainknak is.
A 2000-es évek második felének meghatározó folytatásos története, a Peak Tv előtti korszak egyik, nálunk is ismert amerikai sorozata, az NBC-nél készült Heroes (Hősök) volt.
Nem hagyott akkora űrt bennünk, mint a második évad fináléja, de szorosabbra is vehették volna a tempót a Sárkányok háza harmadik évadában, ugyanis rengeteg történés maradt a negyedik és egyben utolsó évadra. Spoileres kibeszélő.
Rivière Zsuzsi marosvásárhelyi pszichoterapeuta tizenegy éve költözött Peruba, ahol az Ayahuasca-nevű hallucinogén főzet segítségével az őslakosok hagyományai szerint dolgozik, és egy esőerdei bungalóban él férjével, messze a nyugati kényelemtől.
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
szóljon hozzá!