Töklámpás, amely még Salamon király idejében is fénylett
Napjaink töklámpásai jellemzően sütőtökből faragott lámpások, bár eredetileg ezek nagy tarlórépákból készültek
Fotó: Pixabay.com
Egyre nagyobb a divatja a sütőtöknek, de a belőle készülő töklámpásoknak is. Még akinek visszatetsző is az „amerikaiaktól” átvett halloween ünnep, a töklámpások faragását az sem tartja elvetendőnek. A tök pedig amellett, hogy finom, mutatós – faragva vagy anélkül is –, egyre több helyen ünnepi apropó is.
Szász Cs. Emese
2017. október 30., 14:572017. október 30., 14:57
Óvodai ünnepségek, kulturális programok, szórakozóhelyek jelszava lesz ilyentájt a tök és jelképe a töklámpás. Így nem árt, ha tudunk ezt-azt róla, s netán ki is tudjuk faragni ez a sokrétű felhasználásának köszönhetően is népszerű növényt.
Fénylik, mint Salamon töke
Manapság a töklámpás készítését sokan egyértelműen az angolszász és amerikai ünnephez, a halloweenhez kötik, pedig a tökfaragás régi hagyomány, szüleink is faragtak töklámpásokat, mi is, pedig akkor még nem feltétlenül az amerikai hollywoody filmekből inspirálódtunk.
aki trónviszályban állt unokatestvéreivel: Gézával, illetve annak halála után Lászlóval. A Wikipédia szócikke szerint 1081-ben Salamon ugyan elismerte Lászlót, mint magyar királyt, cserében megtarthatta királyi címét és László udvartartást is rendelt mellé, Salamon azonban a királyi udvarban is terveket szőtt a trón visszaszerzésére. Ezek után László biztonsági okokból a visegrádi vár tornyába záratta. Az őröknek parancsba adták, hogy sötétedés után töklámpásokkal világítsák ki a tornyot, hogy éjszaka is szemmel tarthassák a rabot. A különleges „fáklyák” azonban nemcsak a vár foglyát világították meg, hanem a Dunán közlekedő hajósoknak is támpontul szolgáltak. Innen ered a mondás: „fénylik, mint Salamon töke”.
A töklámpásokat is azért faragták és faragják ijesztő, torz emberi fejjé, hogy elriasszák vele az itt bolyongó lelkeket
Fotó: Pixabay.com
Az eredeti vár, ahol a király egykor raboskodott, sajnos nem maradt fenn, viszont romjainak köveiből építtetett új várat IV. Béla a tatárjárás után. A jelenleg is meglévő Salamon-torony egykori királyunk emlékét őrzi.
Elriasztja a bolyongó lelkeket
Napjaink töklámpásai jellemzően sütőtökből faragottak, bár eredetileg ezek nagy tarlórépákból készültek. A töklámpások főként a halloweenhez kapcsolódnak, halloween éjszakája október 31-re esik. A régiek eredetileg Crom Cruachot, a boszorkányok, druidák és démonok istenét ünnepelték. Sokan hiszik, hogy megint egy tipikus amerikai szokás, ám nagyon tévednek, hiszen ennek az ünnepnek kelta gyökerei vannak. A mai Nagy-Britannia területén élő pogány népek szerint ezen a napon kezdődik a sötétség időszaka, elfogynak a napos óráink, s tavaszig egy komor időszak elé nézünk. A kelták két évszakra osztották az évet, ezen az éjszakán kezdődött náluk a tél, és úgy vélték, a napisten ilyenkor a sötétség fogságába esik. A papok felmentek a hegytetőre, új tüzeket gyújtottak, körbetáncolták és mindenkinek adtak a parázsból, hogy az megvédje őket.
Először is le kell faragnunk a sütőtök tetejét, hogy el tudjuk távolítani a magvakat és a húsos részt
Fotó: Pixabay.com
Hitük szerint az alvilág idén eltávozott lelkei ezen a napon látogatnak a vissza, s annak érdekében, hogy elriasszák őket, félelmetes maskarákba bújtak, a fényeket pedig eloltották, nehogy kedvük legyen mégis inkább itt maradni. Ilyenkor a legvékonyabb a határ világunk és a túlvilág között, kezdődik a sötétség időszaka, s visszajárnak a kóborló lelkek. Jellemzően ez volt az a nap, amikor az angolszászok ősei betakarították az összes terményt, elraktározták, és kezdetét vehette a mulatság.
A kivájt töklámpást angolul Jack O’Lanternnek nevezik. A tök adja magát, hiszen ilyentájt érik be, régen még az aratási idény jelképe volt, de ez már egyértelműen amerikai hagyomány, az írek annak idején még répát használtak.
A töklámpás legendája
A töklámpás eredete egy nagyon régi ír mondából származik, amiben Lámpás Jacknek egy részeges, ám csalafinta naplopónak sikerült rászednie az ördögöt. A bohókás szeszkazán, Jack, templomnak még a közelébe sem ment, jólesett ehelyett a meleg kocsmában duhajkodni, és részeg cimborákkal mulatozni. Sajnálatos módon a tivornyák végén maga az ördög is megjelent, és folyton zaklatta a derék polgárt, akit szemmel láthatóan zavart az állandó kísértés, és a boroskancsón kívül nem kívánt magának társaságot. A nemkívánatos személy ellen csupán egyetlen védekezési lehetősége adódott, el kellett venni a kedvét a további kísérgetéstől.
Ha megrajzoljuk a mintát, az segíti a tökfaragást
Fotó: Pixabay.com
Jack egy hatalmas fához vezette a pokol királyát és rávette, mérkőzzön meg vele fáramászás tekintetében. A sátán természetesen elfogadta a kihívást, nem gondolta volna, hogy egy ilyen csekély versenyszámban képes alulmaradni: Jack megvárta míg az ördög jó magasan felkúszik a fa tetejére, majd egy keresztet vésett a törzsbe, hogy ellenfelét megakadályozza a lejutásban. „Bosszúból” a patás famászó bajnok Jacket, halála után nem eresztette be a jól megérdemelt Pokolba, ráadásul a Menny kapui sem nyíltak meg a haszontalan életű lélek előtt.
és így járta, s járja azóta is az éjszaka sötétjét. A babonás emberek, hogy elűzzék Jacket egy lámpást raknak a házuk elé vagy az ablakukba.
Az ír néphagyományt követő Amerikában a legendában szereplő eredeti takarmányrépát a narancssárga színű látványosabb kivájt vigyorgó sütőtök forma váltotta fel, s ez terjedt el szerte a világon is.
Nem muszáj arc formája legyen, a gyakorlottak bármit belefaraghatnak a növénybe, legyen az akár egy macska
Fotó: Pixabay.com
Hogyan készül?
Kifaraghatjuk a töklámpást a megszokott háztartási eszközökkel, vagy vásárolhatunk egy kifejezetten erre alkalmas készletet is (egy ilyen faragásra alkalmas készlet általában két különböző méretű kis kézifűrészt, egy kaparót és egy hegyesebb szerszámot tartalmaz, a legtöbb pedig előre elkészített, különféle sablonokkal is el van látva). Gondosan válasszuk ki a faragásra szánt tököt, a közepes méretűekkel a leghatékonyabb a munka. Először is le kell faragnunk a sütőtök tetejét, hogy el tudjuk távolítani a magvakat és a húsos részt. Amikor a tök üres, kiválasztjuk a legszebb oldalát, majd rárajzoljuk a mintát, ezt egy előre elkészített papírsablonnal is megtehetjük. Kivághatjuk a megjelölt részeket egy éles késsel, vagy a szerszámos ládádban található speciális eszközök segítségével. Első lépésként szúrjunk egy lyukat a tökbe valamilyen hegyes szerszám segítségével – ez lesz a kiindulópont, majd vegyük a keskeny fűrészt vagy kést, és haladjunk a kijelölt vonal mentén. A végeredménynek nyilván csak a képzelet szab határt: a töklámpás lehet mosolygós, mérges, kedves, vagy akár gonosz is, sőt nem is muszáj arc formája legyen, a gyakorlottak bármit belefaraghatnak a növénybe, legyen az egy macska, denevér, vagy épp csillagok.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Ötven festmény a kerítésen: így költözött Nagy Imre művészete Csíkszereda utcáira
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
Ötven festmény a kerítésen: így költözött Nagy Imre művészete Csíkszereda utcáira
Sült paradicsomos salsa – videó
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Sült paradicsomos salsa – videó
Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot
Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere
Múzeumi sztorik: egy gyerekszoba retró kincsei a 80-as évekből
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Múzeumi sztorik: egy gyerekszoba retró kincsei a 80-as évekből
Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás
Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében
Életünk utolsó hét perce, avagy hogyan vált az Eufória egy véget nem érő lázálommá
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Életünk utolsó hét perce, avagy hogyan vált az Eufória egy véget nem érő lázálommá
A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története
Megfejteni a talányt: Lány zöld almával
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
Megfejteni a talányt: Lány zöld almával
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!