
Kállai Pál a nemrég kiásott gyökérzöldséget mutatja
Fotó: Makkay József
A főleg földieper termesztéséről híres Szatmár megyei gazdák egyre inkább több lábon állnak, többféle zöldséget termesztenek. A Mikolában gazdálkodó Kállai Pál családja tizenötféle portékával piacol. A Székelyhon legfrissebb számának Erdélyi Gasztró kiadványában róluk olvashatnak.
2020. november 25., 10:282020. november 25., 10:28
2020. november 25., 18:072020. november 25., 18:07
Erdélyi piacainkon a Szatmár megyei gazdákat elsősorban földieper-kínálatukról ismerjük meg. A híres epertermesztő Halmi példáján felbuzdulva az utóbbi harminc esztendőben több magyar település is felzárkózott a trendhez a Szatmárnémetihez közeli falvakból.
így állandó piacolás mellett a jobban elkelő portéka pótolja a dömpingáruk miatti kiesést. Kállai Pálnak a családi ház mögött fekvő, mintegy kéthektáros kertje az őszi betakarítás utáni arcát mutatja. Csupán a fekete fóliával bevont bakhátas eperföldek érintetlenek.
Bakhátas fólia alattiföldieper-termesztés
Fotó: Makkay József
A magyarországi szaporítóanyagból megbokrosodott eperpalántákkal két évig termelnek, utána ritkítják és szétültetik. A bakhátas technológiával termesztett eper nagy előnye, hogy jelentősen növeli a csepegtetős öntözés hatékonyságát és véd a gyomosodás ellen. „A tíz árnyi fóliasátor elengedhetetlen a primőrtermesztésben. Az egyikben epret ültetünk paradicsommal váltakozva, a másikat a primőrként piacra kerülő hagyma, retek, saláta és a korai gyökérzöldségek számára tartjuk fenn.
– magyarázza a mikolai gazda.
A teljes cikket a Székelyhon legfrissebb számának Erdélyi Gasztró kiadványában olvashatják el.
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
szóljon hozzá!