Hirdetés
Hirdetés

Szolgálat a búcsú bemondójának lenni. Stafétaváltás Csíksomlyón

Boldizsár Ágoston és Borsodi L. László. Stafétaváltás •  Fotó: Pinti Attila

Boldizsár Ágoston és Borsodi L. László. Stafétaváltás

Fotó: Pinti Attila

Minden felmerülő problémára tudjon eligazítást, megoldást adni, legyen türelmes, érthetően és röviden fogalmazzon, tudjon szót érteni az emberekkel, ismerjen nyelveket – ezeket tartja a legfontosabb feladatainak a csíksomlyói pünkösdi búcsús szentmisét megelőzően és követően a bemondói szerepet ellátó személynek Boldizsár Ágoston. A nyugalmazott magyar szakos tanár tizenhét évig látta el ezt a feladatkört, ettől az évtől fiatalabb kollégájának, Borsodi L. Lászlónak adja át a stafétát.

Péter Beáta

2022. június 03., 16:512022. június 03., 16:51

A csíksomlyói pünkösdi ünnepi körmenetet az 1949-es betiltása után 1990-ben lehetett újra megtartani. Ekkor még a kegytemplom kertjében volt a búcsús szentmise – itt Márk József ferences atya köszöntötte a keresztaljákat –, majd 1993-tól kezdték a Kis- és Nagysomlyó-hegy közötti nyeregben tartani a búcsús szentmisét. A kezdetekkor éveken keresztül Miklós József tanár volt a bemondó, halála után Boldizsár Ágoston, a Márton Áron Gimnázium magyar szakos tanára vette át ezt a feladatot.

Idézet
„Számomra, amit bemondóként csináltam, egyfajta tisztelet volt Jóska előtt, mert mi együtt voltunk aligazgatók is, és nagyon jó barátok voltunk. Ugyanakkor tisztelgés Borsodi tanár úr előtt is (a tavaly elhunyt Borsodi László biológia szakos tanár – szerk. megj.), mert ő volt az első ember, aki kollégának szólított a Márton Áron Gimnáziumban. A mai napig lekötelezettnek érzem magam nekik. Emlékszem, hogy Jóska még lengyelül is olvasott be imákat, ez külön érdekessége volt a búcsúnak, de beszélt németül, görögül, angolul, franciául, olaszul, mintegy tizenhárom nyelven”

– idézte fel Boldizsár Ágoston, amikor a két bemondóval leültünk beszélgetni a stafétaátadás kapcsán.

Hirdetés

Borsodi L. László, a Márton Áron Főgimnázium magyar szakos tanára úgy véli, ez egyfajta tiszteletet parancsoló funkció is. „Miklós József volt az elődünk, majd Boldizsár Ágoston, és ez egy bizonyos fajta teher is, ha rágondolok, mert utánuk kell folytatnom ezt a munkát teljesen kezdőként. Nyilván valahol el kell kezdeni, de bizonyosfajta jóérzés, tisztelet is ez. És egyfajta folytonosságot is látok abban, hogy a Márton Áron Főgimnázium egykori diákjaként és tanáraiként látjuk el ezt a feladatot.”

Hasznos információk

Boldizsár Ágoston kiemelte, a bemondandók között volt a keresztalják érkezése, a legfontosabb tudnivalók az egészséggel, a térben való elhelyezkedéssel, a szertartásokkal kapcsolatban. „Elmondtam, hogy milyen együttélési normákat kell betartani. Hogy a fő folyosót ne foglalják el, hogy ne akadályozzák másoknak a forgalmát, hogy az a szakrális tér, ami tulajdonképpen egy természetbeli templom, az úgy legyen értékelve, mintha a templomban lennének, hogy úgy kellene viselkedni, és aszerint eljárni. Tehát nem piknikezni, nem kártyázni, nem komolytalan dolgokkal foglalkozni, hanem az imahangulat, a Mária-tisztelet és az egymás iránti ragaszkodás hangulata uralkodjon.

Az egyik lényeges dolog, hogy az ima áhítatát ne zavarják, továbbá az, hogy gyerekek vesznek el, emberek lesznek rosszul, ez mind háttértörténetként értékelődjön a jelenlevőknél. A bemondó legfontosabb feladatának azt tartom, hogy minden dologban tudjon eligazítást adni, türelmes legyen, tudjon szót érteni az emberekkel, érthetően és röviden fogalmazzon, és legalább két nyelven beszéljen.”

Borsodi hozzátette,

az ő feladata valamivel szűkebb, mint a korábbi bemondóké, mert a búcsú szervezői kiiktatták a keresztalják köszöntését.

„Imaórák vannak, rózsafűzér, szentségimádás, és ezek között kell bizonyos hirdetéseket bemondani, a szentmise után eligazítani. Ha olyan problémák adódnak, hogy eltűnik egy gyerek például, akkor az a felállított információs sátorhoz érkezik be, nem direkt a bemondóhoz.”

Átadni és átvenni a stafétát

Borsodi L. László rámutatott, a közvetlen kiváltó oka, hogy ő veszi át a stafétát, az az, hogy Boldizsár, aki neki volt kollégája és kedves barátja, az utóbbi években már készült arra, hogy előbb-utóbb abba fogja hagyni. Arról viszont kevésbé volt szó, hogy ki veszi át ezt a feladatot, nem tudták, hogy a ferenceseknek mi az elképzelése. És hogy milyen gondolatokkal indul neki ennek az útnak? Az első, amit említett, az a szolgálat.

Idézet
„A zarándokok szolgálata, hogy biztonságban, jól érezzék magukat, és ahogy a tanár úr is fogalmazott, hogy eleget tudjanak tenni a zarándoklat feltételeinek, az áhítatnak, hogy a szentmisébe be tudjanak kapcsolódni, és ne zavarja őket semmi. Azért is mondtam a szolgálat kifejezést, mert ebben a folyamatban gyakorlatilag én gyerekkoromtól fogva benne vagyok. Azt is mondhatnám, hogy ez egy új szolgálat.

Ministránsként kezdtem, majd 1994-ben én voltam az egyik labarumvivő, utána rendezőként a kordon körül tevékenykedtem, 2019-ig a ferencesek sajtóreferense voltam, és most ez egy újabb szakasznak a kezdete.”

Boldizsár hozzátette, egészségügyi okokból nem szeretné tovább folytatni ezt a feladatot.

„Kényelmetlenül adom át a bemondást, és nem azért, mert nem bíznék meg Borsodi tanár úrban, a barátomban. Hanem azért, mert azt hihetik, hogy valami megmegmagyarázhatatlan dolog miatt teszem ezt. 

Idézet
De egyszerűen az van, hogy megöregedtem, és beszédhibáim adódnak. Időnként dadogok, nem tudok bizonyos gondolatokat szavakba önteni. Megtörténik, hogy négy-öt másodpercre megnémulok. És ezt a hibát mikrofon előtt nem lehet elkövetni, a búcsúra nem akarok szégyent hozni. Eddig ahogy tudtam, csináltam, és továbbra is csinálnám, ha úgy érezném.”

Az új bemondót Hugó ferences szerzetes, a csíksomlyói kegytemplom igazgatója kérte fel, hogy vállalja el a funkciót. Ő rövid gondolkodási időt kért, időközben egyeztetett Boldizsárral, aki részletesen elmondta, hogy ő hogyan végezte ezt a szolgálatot. „Első perctől azt mondta, hogy amit mond, semmi nem kötelező, de nyilván nekem szükségem van támpontokra, mert én mostanig mindig a kordon körül tevékenykedtem, és a kordonnal érkeztem ki a búcsúra. Annak a tevékenységnek, amit ő folytatott, csak bizonyos szakaszát láttam mindig. Így sűrűn jegyzeteltem a beszélgetésünk alatt, utána egyeztettem a templomigazgató úrral. Van egy-két alappillér, amit használni fogok, aztán a helyzet fogja adni. Itt rögtönözni is tudni kell majd, és megmondom őszintén, picit izgulok.”

A szervező mint zarándok

A korábbi bemondó visszaemlékezett, megható és tréfás esetek is voltak az elmúlt tizenhét évben, vagy azért, mert a szentmise végén a bemondónak szánt cédulákat nem volt idő leellenőrizni, mert annyi volt a hirdetnivaló, és első látásra kellett olvasni. De olyan is előfordult, hogy valaki kereste a keresztlányát a tömegben, és amikor a bemondó megkérte, hogy pontosítson, a válasz az volt: a küssebbiket. De végül minden helyzet megoldódott, és mindig különösebb incidens nélkül ért véget a búcsú. Boldizsár Ágoston kihangsúlyozta, a csíksomlyói búcsún a lényeg az áhítaton, az imádságon, a Szűzanya-tiszteleten és az együvé tartozáson van. Ide mindenki zarándokként érkezik, noha ő maga nem ismeri azt az oldalát, hiszen mindig szervező vagy bemondó volt.

„Számomra nagy élmény volt, kicsit fárasztó, de mindig jól éreztem magam abban, hogy a csíksomlyói búcsúnak vagyok a szervezője, bemondója, nem beszélve arról, hogy a falumbeliek nagyon büszkék voltak rám. Most nem fogják tudni, hogy milyen bűnt követtem el, hogy már nem én vagyok a bemondó” – mondta kacagva.

Korábban foglalkoztatta, majdhogynem zavarta is Borsodit, hogy nem tud úgy elmélyülni, mint egy átlagos zarándok.

„Aztán néhány év után eljutottam arra a pontra magamban, hogy ez az én zarándoklatom, ez a fajta cselekvő részvétel. Az egy külön kegyelem, hogy itt lakunk, hogy itt születtünk és akkor nyilván nekünk ez a dolgunk ebben a történetben. Úgyhogy, gondolom, ezt egy ernyő alá veszi a Jóisten.”

 

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. augusztus 23., vasárnap

„Mentsd meg a pomponlányt, mentsd meg a világot!” – ilyen volt a Hősök-sorozat

A 2000-es évek második felének meghatározó folytatásos története, a Peak Tv előtti korszak egyik, nálunk is ismert amerikai sorozata, az NBC-nél készült Heroes (Hősök) volt.

„Mentsd meg a pomponlányt, mentsd meg a világot!” – ilyen volt a Hősök-sorozat
Hirdetés
2026. augusztus 16., vasárnap

Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban

Nem hagyott akkora űrt bennünk, mint a második évad fináléja, de szorosabbra is vehették volna a tempót a Sárkányok háza harmadik évadában, ugyanis rengeteg történés maradt a negyedik és egyben utolsó évadra. Spoileres kibeszélő.

Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban
2026. augusztus 16., vasárnap

Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén

Rivière Zsuzsi marosvásárhelyi pszichoterapeuta tizenegy éve költözött Peruba, ahol az Ayahuasca-nevű hallucinogén főzet segítségével az őslakosok hagyományai szerint dolgozik, és egy esőerdei bungalóban él férjével, messze a nyugati kényelemtől.

Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén
2026. augusztus 15., szombat

Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat

Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.

Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
Hirdetés
2026. augusztus 13., csütörtök

A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott

Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.

A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
2026. augusztus 12., szerda

Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk

Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.

Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
2026. augusztus 09., vasárnap

Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja

Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.

Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
2026. augusztus 09., vasárnap

Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja

Hirdetés
2026. augusztus 06., csütörtök

A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban

A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.

A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban
2026. augusztus 06., csütörtök

Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket

Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.

Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket
2026. augusztus 05., szerda

Zöldséges tekercs – videó

A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.

Zöldséges tekercs – videó
Zöldséges tekercs – videó
2026. augusztus 05., szerda

Zöldséges tekercs – videó

Hirdetés