
Az óévbúcsúztatók is megszaporodtak idén, vannak városi, utcai szilveszterek
Fotó: 123RF
Évszázadok óta nem volt a világ olyan csendes szilveszterkor, mint tavaly ilyenkor. Sydney-től New York-ig épp úgy betiltották a közterületen zajló tűzijátékokat, a nyilvános összejöveteleket, mint minálunk. Idén már nincs ekkora szigor, lesznek városi szilveszterek, óévbúcsúztató bulik – legalábbis Romániában. Mi pedig arra voltunk kíváncsiak, tényleg szabad most a 2021-2022-es évforduló, vagy csak lassan térünk vissza a régi kerékvágásba.
2021. december 31., 16:072021. december 31., 16:07
Tavaly ilyenkor már hónapok óta tartott a világjárvány, még a COVID elleni oltást is éppen csak elkezdték beadni, és ez jócskán meglátszott ez az ünnepünkön is: az utcán maszkban jártunk, éjszakai kijárási tilalom volt, így a szokásos utcai szilveszteri bulik, vendéglői mulatságok is elmaradtak. Mivel éjjel 11 után hajnali 5 óráig kijárási tilalom volt, kézenfekvő volt, hogy
Az idei év is a világjárvány árnyékában telt, a koronavírus-járvány negyedik hulláma azonban Romániában már lecsengett az ősszel, így néhány hete enyhültek a korlátozások, ami azt jelenti, hogy az ünnepeink is lazábban telnek, mint múlt évben: nincs szükség maszkra az utcán, eltörölték az éjszakai kijárási tilalmat az oltatlanok számára is.
De mennyire más ez a szilveszterünk, mint a tavalyi? Erre voltunk kíváncsiak.
Eszter például míg az elmúlt két évben otthonában töltötte a szilvesztert, idén újra kimozdul. A kétgyerekes, székelyudvarhelyi származású családanya legjobban a hegyek között, nyaralókban, távol a világ zajától szereti köszönteni az újévet, s erre múlt évben nem volt lehetősége.
Mivel a gyerekeket amúgy is kellett fektetni, nem volt ebben olyan nagy áldozat. A tömbházban lakó barátaink tovább tudtak maradni, mivel nem kellett utcára menni a hazamenetel miatt” – meséli a családanya, aki idén is körülbelül ugyanazokkal ünnepel, csak már nem otthon.
Vidáman kezdeni az újévet
Fotó: Beliczay László
Kicsit késve kaptak észbe, így nem volt könnyű szállást találni: világjárvány ide vagy oda, a legtöbb nyaraló, kulcsos ház már foglalt volt, pedig ezer eurókban kérik az árakat – magyarázza Eszter. Végül Szovátán egy vendégházban kaptak szállást, ez annyiban más, mint amit szerettek volna, hogy nem csak magukban vannak, a barátaikkal, így idegenekkel osztozkodnak a konyhán, étkezőn, cserében azonban étkezésre is lesz lehetőségük.
A koronavírus-fertőzéstől nem tart nagyon, mert már a harmadik oltást is megkapták, a gyerekek pedig nemrég átestek a COVID-on.
Otthon búcsúztatta az óévet tavaly ilyenkor a Marosvásárhelyen élő Tünde is, férje és gyereke, valamint egy baráti házaspár társaságában. A kijárási korlátozást úgy hidalták át, hogy a barátaik náluk aludtak, így tudtak egy kis szilveszteri hangulatot csempészni a sokat korlátozott időszakba. Nem ők az egyedüliek, akik ezt a megoldást választották, hogy ne ünnepeljenek magukban – mondja Tünde, hozzáteszi, amúgy is olyanokkal találkoztak, akikkel máskor is maszk nélkül jártak össze. Idén nagyobb társasággal, víkendházban szerettek volna ünnepelni, de már októberben sem kaptak ehhez megfelelő házat.
– meséli Tünde, aki családjával végül Kolozsvárra utazik szilveszterkor, ugyanis egy különleges házibuliba kaptak meghívást, amely egyszerre házavató, kerek szülinap és szilveszteri mulatság. „Tudok olyanokat, akik külföldre mennek gyerekestől, vagy síelni mennek óévbúcsúztatóra, de azért aztán tényleg mélyen zsebe kell nyúlni” – fogalmazza meg Tünde, aki így is elégedett a december 31-ei programjukkal.
A székelyudvarhelyi Éva nyugdíjas évei elején jár, egyedül él, tavaly egyedül szilveszterezett, bár hasonló programra készülő barátnőjével tervezték, hogy összeülnek egy kicsit, végül a kijárási korlátozás miatt lemondtak róla. Éva sokakhoz hasonlóan akkor úgy érezte, nem akar üldögélni valakinél hajnali ötig, hogy a bírság megkockáztatása nélkül tudjon hazamenni. Inkább kihagyta az összejövetelt.
„Az egyik barátnőm meghívott az otthonába, mindenki visz ezt-azt, eszünk egy kis virslit, beszélgetünk, megnézzük, milyen program megy a tévében, éjfélkor koccintunk, esetleg tűzijátékot nézünk, s amikor megunjuk, hazamegyünk” – ecseteli Éva, aki meglepetésére idén több meghívást is kapott szilveszter estére, csendes, két-három fős összejövetelekre. Azt mondja, úgy tűnik, a tavalyi igen csendes ünneplés után idén mintha senki sem akarna magában ünnepelni.
Szilveszteri tűzijáték
Fotó: Beliczay László
Nagyobb házibuliban ünnepel idén a húszas éveit taposó Anita, aki tavaly két barátnőjével töltötte eléggé csendesen az év utolsó estéjét. Virsli, pezsgő és egyéb finomság volt akkor is, de a társaság szűkkörű volt.
Itthon már lecsengett a negyedik hullám, kicsit azért biztonságosabb most bulizni – véli a fiatal lány, aki egy nagyobb lélegzetvételű házibuliba készül több ismerőssel. Jó társaságra, jó beszélgetésekre és táncos óévbúcsúztatóra számít, reméli, hogy nem kell csalódnia.
A cikk először a Székelyhon napilap Liget című életmód-kiadványában jelent meg 2021. december 31-én.
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
szóljon hozzá!