
Inkább divatékszereket és ezüstöt vesznek erre az alkalomra a férfiak, aranyat kevésbé
Fotó: Haáz Vince
Bár sokan azt hinnék, hogy a szerelmesek napján történik a legtöbb lánykérés, a tapasztalat mást mond. Nálunk inkább karácsony, szilveszter környékén a legnagyobb a kereslet a foglalógyűrűkre, Bálint-napra meg inkább divatékszereket kapnak a nők. Beindul lassan ilyenkor a karikagyűrű-kereslet is, amely viszont nem feltétlenül karika, sőt, az sem biztos, hogy arany.
2018. február 13., 15:042018. február 13., 15:04
2018. február 14., 15:452018. február 14., 15:45
Az egyik marosvásárhelyi ékszerésznél jártunk szerelmes szokások után kutatva. Lüdke Zoltán lassan harminc éve van a szakmában. Ő úgy látja, nincs akkora divatja a Valentin-napi lánykérésnek nálunk,
aranyat kevésbé.
Lassan 30 éve van a szakmában Lüdke Zoltán
Fotó: Haáz Vince
„Két foglalógyűrűt adtam el januárban összesen, úgyhogy nem mondhatom, hogy a szerelmesek napja a legnagyobb lánykérő nap. Nálunk a legtöbb foglalógyűrű karácsony és szilveszter között kelt el, úgy látom, leginkább a szilveszteri bulin, egy évforduló apropóján kérik meg a lányok kezét általában” – mondja az ékszerész, miközben mutogatja is, hogy milyen lánykérő gyűrűk divatosak manapság.
Lánykérésre leginkább ilyen darabokat keresnek
Fotó: Haáz Vince
Általában egy vékony karika egyetlen kővel – természetesen ez a legnépszerűbb modell, de így is sokféle választék van. A többköves modellek már csak azért sem népszerűek, mert nem lehet nagyon változtatni azok méretét. Márpedig a férfiak általában tanácstalanul térnek be az ékszerészhez, nem tudják, milyen méretet vásároljanak, és megkérdezni sem tudják, mert a lánykérés meglepetés szokott lenni.
– tudjuk meg. „Kicsit nagyobb a kereslet a fehéraranygyűrűkre, mint mondjuk tíz évvel ezelőtt, de még mindig a sárga a nyerő legtöbb esetben. Külföldön például fele-fele az arány a sárga arany és fehérarany keresletének, s azt tapasztalom én is, hogy sok esetben pont a külföldről hazatérők keresik a fehéraranyat” – osztja meg tapasztalatait velünk az ékszerész.
Drágakő is kerülhet a cirkónium helyére
Fotó: Haáz Vince
Hozzáteszi, ezeknek a daraboknak 190 lej grammonkénti egységára, így az eljegyzési gyűrűket egy 350 lejtől 1000 lejig terjedő árskálán lehet megvásárolni. Leggyakrabban szintetikus kő kerül beléjük, cirkóna, de természetesen drágakövet is lehet tetetni egy kinézett darabba. „Általában egy kisebb gyémántkő kerül ilyenkor a gyűrűbe. A drágakövek ára sok mindentől függ, a tisztaságától, a nagyságától függően igen széles skálán mozog, de aki megengedi magának, az is egy olyan 200 euró körülit szokott választani. De ez sem olyan gyakori, hiszen egy további, akár másfél gyűrűnyi kiadást jelent” – teszi hozzá a szakember.
Az ékszerészetekben most kezdődik a jegygyűrűvásárlások időszaka
Fotó: Haáz Vince
Az ékszerészetekben most kezdődik a jegygyűrűvásárlások időszaka is. Nagyanyáink idejében a jegygyűrű vagy karikagyűrű egyet jelentett az egyszerű aranysárga karikával, szinte minden jegyességbe és házasságban élő ilyet hordott. Ma azonban már nem ilyen monoton a helyzet, a választék hatalmas, van igény a különlegességekre is. Míg azonban az eljegyzési gyűrű kiválasztása többnyire magányos feladat, a vőlegény egyedül dönti el, milyen ékszerrel kéri meg szerelme kezét, a karikagyűrű már közös ízlést tükröz.
Lehet domború vagy lapos, vésett, köves
Fotó: Haáz Vince
Lüdke Zoltán kérésre több száz típust is tud mutatni, vannak domborúak, féldomborúak, laposak, mintásak, vésettek, kövesek, fehéraranyból és sárga aranyból készültek, de kombinált darabok is. A választék hatalmas, és folyamatosan jönnek az új modellek is. Az ékszerész azt mondja, náluk
de bizony még a nagyanyáink kedvelt szimpla sárga aranyára is van kereslet. Nem csak a hagyomány tisztelete miatt választják azt a klasszikus darabot, hanem azért is, mert változtatható a mérete. Nagyon sok karikagyűrűben van kő, a férfiakéba ritkábban kerül, de akár azokban is előfordul, márpedig azoknak a daraboknak a mérete nem változtatható, ha a viselőjük meghízik, lefogy, már nem lesz jó a gyűrűje – magyarázza az ékszerész. Majd megmutatja az egyik bestseller darabot: egy fehérarany csík a sárga aranyban. A mutatós gyűrűpárt már csak azért is szeretik, mert elég kis súlyban kijön, így az olcsóbb kategóriába tartozik.
A legtrendibb a Szahara-mintázat
Fotó: Haáz Vince
– mutat rá az ékszerész, majd kérésünkre elmagyarázza, hogy ezt a mintázatot egy bizonyos lézervéső géppel tudják elérni, s amellett, hogy a gép működtetése is drága, nagy a veszteség is, amit kivésnek belőle, azt nem lehet visszanyerni. Annak a típusnak 270 lej grammja, így egy jegygyűrűpár 3500-4000 lejbe is kerülhet, míg a szimplább párost 2000 lej körül is meg lehet vásárolni, a nagyon vékony, nagyon egyszerű gyűrűk pedig már 1500 lejből is kijönnek.
Kérdésünkre Lüdke Zoltán azt is elárulja, hogy bizony nem egyszerű általában egy jegyespárnak kiválasztani a jegygyűrűt, átlagosan egy órát biztosan eltöltenek az ékszerészetben, de van eset, amikor háromszor-négyszer visszajönnek.
Egy egyszerű, de népszerű darab: arany és fehér arany kombinációja
Fotó: Haáz Vince
„Mindenki úgy jön be, hogy a nőnek kell tetsszen a gyűrű, a férfinak úgyis mindegy, de bizony van, amikor éppen a férfival nehezebb zöld ágra vergődni, ő az, aki köti az ebet a karóhoz” – meséli. Hozzáteszi: az ő ékszerészetükben
volt olyan is, amikor két teljesen különböző gyűrűt rendeltek meg, de az is megtörtént, hogy a nő náluk rendelte meg a karikagyűrűjét, a férfi pedig valahol máshol. „Én megértem őket is, sok van, nehéz választani, s jó esetben egy életre választ az ember jegygyűrűt, fontos, hogy tetsszen mindkét félnek” – véli a szakember.
Újabb és újabb modellek jelennek meg
Fotó: Haáz Vince
Karátok és ötvözetek
Az arany tiszta állapotban igen nyújtható, lágy fém, akár 0,0001 mm vékony fólia is készíthető belőle (aranyfüst), ez 24 karátos, írja a Goldwear.hu. Az ékszerészetek viszont különböző fémekkel készített ötvözeteit használják: ezüst vagy réz hozzáadásával 18 (75% arany) és 14 (58.33% arany) karátos ötvözeteket készítenek, ezek szilárdabbak, kopásállóbbak, megmunkálhatóbbak. Az arany palládiummal készített ötvözete a könnyű fehérarany, a platinával alkotott ötvözete pedig a nehéz fehérarany.
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
szóljon hozzá!