Ha kora tavasz, akkor hóvirág, gondolhatnánk, de azért ennél szerencsére változatosabb a természet. A Felső-Nyárádmentén haladva igencsak látványos ebben az időszakban a tavaszi tőzike virágzása.
2020. március 17., 17:432020. március 17., 17:43
Fotó: Rédai Attila
Ha kora tavasz, akkor hóvirág, gondolhatnánk, de azért ennél szerencsére változatosabb a természet. A Felső-Nyárádmentén haladva igencsak látványos ebben az időszakban a tavaszi tőzike virágzása.
2020. március 17., 17:432020. március 17., 17:43
Fotó: Rédai Attila
Szakadát patakának partján, tehát a Nyárád forrásától is kissé feljebb a tavasz érkezésének egyik első hírnöke a tavaszi tőzike, vagy ahogy ezen a vidéken mondják, a kankósi virágzása. Ezekben a napokban a virágzási periódusnak az első felében járunk, még csak a vizesebb, zsombékosabb részeken látni a virágot, ami a virágzási időszak teljében olyannyira látványosan ellepi az itteni mezőket, hogy az útról is tisztán látni a kankósi-mezőket, sok erre utazót késztetve megállásra, virágszedésre.
A tavaszi tőzike amúgy nem veszélyeztetett, de védett virág, így nem is nagyon javallott a szedése ennek a hagymás, évelő növénynek. Ezen a vidéken őshonosnak számít, bár vannak olyan források, amelyek Dél-Európából származtatják. A kankósi elnevezés Győrffy István etnográfus (1884–1939) gyűjteményében megjelenik a tavaszi tőzike és a hóvirág helyi elnevezéseként is, de van, ahol a nárciszt is ezzel a névvel illetik. A szépségükön azonban ez nem ejt csorbát: idén a kikericcsel kombinálva is fotózható.
Fotó: Rédai Attila
Fotó: Rédai Attila
Fotó: Rédai Attila
Fotó: Rédai Attila
Fotó: Rédai Attila
Fotó: Rédai Attila
Fotó: Rédai Attila
Fotó: Rédai Attila
Fotó: Rédai Attila
Fotó: Rédai Attila
Fotó: Rédai Attila
Fotó: Rédai Attila
Fotó: Rédai Attila
Fotó: Rédai Attila
Fotó: Rédai Attila
Fotó: Rédai Attila
Fotó: Rédai Attila
Fotó: Rédai Attila
Fotó: Rédai Attila
Fotó: Rédai Attila
Fotó: Rédai Attila
Fotó: Rédai Attila
A zene, a vers szeretete hozta őket össze, s noha volt idő, hogy nem zenéltek együtt, évek múltán is elő tudtak húzni egy-egy dalt a „bőröndből”. A Bőröndös zenekar tagjaival, Bíró Hunorral, Székely Norberttel és Moldován Balázzsal beszélgettünk.
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
szóljon hozzá!