Gyergyóalfalvi szentsírőrzők 1988-ban
Fotó: Archív felvétel: Gyergyóalfalvi Önkéntes Tűzoltók Egyesülete
A szentsír állítása és őrzése az egész magyar nyelvterületen szokás volt, Székelyföldön ma is több településen élő hagyomány. A gyergyóalfalvi szentsírőrzés különlegessége, hogy a helyi önkéntes tűzoltók egymást váltva őrzik Krisztus sírját a templomban a nagypénteki szentmisétől a nagyszombati feltámadási miséig: székelyruhában, monarchiabeli rézsisakban.
2022. április 15., 16:022022. április 15., 16:02
Molnár Vencel önkéntes tűzoltó negyvenkét éve tagja a szentsírőrzők csoportjának, 1986-tól pedig ő az őrzők vezetője. Mint visszaemlékezett, annak idején, amikor a katonaságtól leszerelt, az önkéntes tűzoltóalakulatnak hatvan tagja volt, és ki kellett érdemelni azt, hogy valaki bekerüljön a huszonnégy szentsírőrző közé. „Olyan is volt, aki nem vállalta, de függött a jelenléttől, a magatartástól, fegyelemtől, mindenféle hordozója volt ennek, hogy ki kerül be a testőrségbe. A katonaságtól leszereltem, a tűzoltóalakulatban voltunk hatvanan. Ki kellett érdemelni azt, hogy bekerüljön az ember a csapatba, a testőrségbe. Én, ahogy a katonaságtól leszereltem, nyomban a következő évben bekerültem, és attól errefelé benne vagyok, 1986-tól pedig én vezetem.”
És hogy miért éppen 24 tagja van a gyergyóalfalvi testőrségnek? Mert huszonnégy olyan rézsisakot őriztek meg a faluban, amelyet az Osztrák-Magyar Monarchia idejében viseltek az önkéntes tűzoltók.
És azóta itt maradtak, szanaszét a faluban. Az idősebb emberek szedték össze az 1930-as években, olyan is volt, hogy úgy kapták meg valahol, hogy tyúkitatóként használták. Huszonnégy csákó került elő, állítólag ennél több volt, azt mondták az idősebbek. Most már én vagyok a legidősebb a csapatban.”
Molnár Vencel vezeti be az őrzőket a templomba
Fotó: Hunyadi János/Gyergyóalfalvi Önkéntes Tűzoltók Egyesülete
Molnár Vencel azt is elmesélte, hogy a kommunizmusban nem nézték jó szemmel a csákó használatát a hatalom emberei, kabát alatt, lopva tudták bevinni a templomba, és csak ott tették fel. „Aztán a 80-as évek elején volt egy bérmálkozás, és a szekusok annyira körülvettek és figyeltek, hogy kinél van csákó, hogy csináltunk egy leltárt, és átadtuk az egyház leltárába, hogy ne tudjanak piszkálni. Amiután az egyház tulajdonába kerültek, már bátrabban tudtunk előállni. Attól errefelé minden évben őrt állunk, kivéve az elmúlt két évet, de örökké jelen voltunk.”
Volt idő, amikor félóránként cserélték egymást, az utóbbi években húszpercenként van az őrségváltás. Van, hogy négy őrt, van, hogy kettőt vezet be. „A félórát kicsit hosszúnak találtuk, mert úgy kell állni, hogy éppenséggel elereszkedni nem lehet, formája kell legyen annak, aki áll. Mikor nincs olyan nagy zsúfoltság a templomban, akkor kettőt viszek be, amikor már nagyobb tömeg jön, akkor négyet, mert négy őrzővel szebb a váltás. Csoportonként vannak, nagyság szerint felállva az őrök, mint a katonaságnál, de ha egy magasabb személy bekerül, akkor változtatni kell a csoportokon” – magyarázta.
A csákókat réztisztító folyadékkal szokták kifényezni, az őrzők pedig meg kell tanulják a díszlépést tartani. „Sajnos a katonaság hiányzik a fiataloknak, mert nem tudnak lépni. Egy-egy úgy megy, mint egy fakatona, a kezét a lábával egyszerre emeli. Aztán attól is függ, hogy kinek milyen az idegalapja, mert volt olyan, hogy nem bírta. Amikor például a misére kellett bemenjünk, rizgett, kisápadt, mondtam is, hogy maradjon kint. Hiába jön be, mert rosszul lesz. Mostanig örökké a tűzoltók voltak az őrségben. Most már úgy vagyunk járva, hogy meg vagyunk szűkülve. Hatvanan voltunk, amikor én átvettem az alakulatot, most vagyunk szűkösen harmincan. Egy-egy fiatal külföldre ment, van, amikor hazajönnek húsvétra, de nem biztos” – mutatott rá a tűzoltóparancsnok.
Szentsírőrzők monarchiabeli sisakokban. További képek bármelyik fotóra rákattintva!
Fotó: Hunyadi János/Gyergyóalfalvi Önkéntes Tűzoltók Egyesülete
Mint mondta, az elmúlt két évben hiányzott, hogy nem őrizték a templomban Krisztus sírját, mert az évtizedek alatt megszokta, hogy ha Húsvét, akkor őrt állnak. „Már az idén nem akartam vállalni, az idővel is ott vagyok, hogy a fiatalok csinálják, de hát mindenik hívott, hogy még az idén menjek, csináljuk.
Volt, aki rosszul lett, mert nem bírta, a másiknak tömegiszonya volt, kipirosodott, csak azt láttam, hogy a víz két oldalt az arcán folyik le. A jelzés az, hogy egymást könyökkel megbökjük, amikor térdet kell hajtani. Én elöl vagyok, csak intem, hogy mikor van térdhajtás, de a többiek könyökkel megbökik egymást, mert egy-egy úgy elgondolkodik, hogy nem veszi észre, és úgy szép, ha egyszerre, egy mozdulattal van minden” – hangsúlyozta a szentsírőrzők vezetője.
Márika néni, Fábián Mária 1934 szilveszterén született Kézdikőváron, amikor a harangok az ó- és újévet összekötötték. Azóta kilenc évtized telt el. De mindvégig őrizte a hitet, a szeretetet, és a múlt emlékeit ma is szívesen meséli tovább.
A vargabéles tökéletes választás, ha egy hagyományos, laktató és felejthetetlen desszertre vágysz!
Ha ősz, akkor befőzés. Szinte látom, ahogy ebben az időszakban hány nő logisztikázza a nemlétező szabadidejét a munka, háztartás, gyerekek mellett, hogy beleférjen egy kis zakuszkafőzés, vinetesütés, szilvalekvár, savanyú káposzta eltevése.
Siklódy Fruzsina gyerekkora óta a művészetek világában él, de csak később választotta hivatásának a grafikát. Fekete-fehér munkáiban az érzelmek intenzitása, a hiány lenyomata és a szakrális tér inspirálja. Új kiállítása ezt érzékenyen mutatja meg.
Egyszerűen elkészíthető, mégis ünnepi megjelenésű desszert, ami garantáltan a család kedvence lesz a hidegebb napokon.
A galagonya tavaszi és őszi felhasználását mutatjuk be, változatos módokon tudjuk vele támogatni az egészségünket. Terméséből ketchup-szerű szósz is készülhet, mutatjuk a receptet is.
A húsos raguk azért nagyon jók, mert bármilyen zöldséggel vagy akár gombával is gazdagíthatjuk a szaftos ételt.
A Pszichószereda idén is a lélek finom hangjaira hangol: előadások, workshopok és művészeti programok várják a közönséget, hogy közérthetően, mégis tudományos alapokon közelítsenek a mentális egészséghez – tabuk nélkül, nyitottan, emberközelből.
A sültkrumpli-leves krumplihéjcsipsszel nemcsak elképesztően finom, de egy olyan kreatív fogás, ami megmutatja, hogyan hasznosíthatjuk a konyhai maradékokat is.
szóljon hozzá!