Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

08:37

Baleset miatt áll a forgalom Szejkefürdőn

08:26

Fagyos reggelre ébredt Székelyföld

07:57

Ingatlanadó: mennyit fizetünk januártól?

22:35

Döntetlen a tengerparton, emberelőnyös FCSB-siker (videóval)

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Már ma este több százan tüntetni vonultak az oknyomozó dokumentumfilmben feltárt visszaélések miatt

Verekedés az egyik udvarhelyi fenyőfaárus helyszínnél: két férfit szúrt sebekkel vittek kórházba

Elütötték a szelíd szarvasünőt Csíkszereda közelében – állatorvos vizsgálja a sérüléseit

Nyomás alá helyeznek, és már viszik is a pénzed – így vernek át a Revolut nevében

Gyimesfelsőlok gyöngyszeme – ünnepélyesen átadták az új SkiGyimes Hotelt

Nem mindenki elégedett a csíkszeredai városháza fekvőrendőrös igyekezetével

Váljon divattá a hazaköltözés – elindult az RMDSZ Hazaváró programja

Bekapcsolva maradtak a mikrofonok, kínos helyzetben rögzítették a suttogást a bírók között

Adóügyek: a régi tömbházakban élők rosszul járnak az új törvény miatt

Pályáznak a vasút felett átívelő híd felépítésére Csíkszeredában

Szentsírőrzők rézsisakkal: újra tartják a hagyományt Alfaluban

Gyergyóalfalvi szentsírőrzők 1988-ban

Fotó: Archív felvétel: Gyergyóalfalvi Önkéntes Tűzoltók Egyesülete

A szentsír állítása és őrzése az egész magyar nyelvterületen szokás volt, Székelyföldön ma is több településen élő hagyomány. A gyergyóalfalvi szentsírőrzés különlegessége, hogy a helyi önkéntes tűzoltók egymást váltva őrzik Krisztus sírját a templomban a nagypénteki szentmisétől a nagyszombati feltámadási miséig: székelyruhában, monarchiabeli rézsisakban.

Péter Beáta

2022. április 15., 16:022022. április 15., 16:02

Molnár Vencel önkéntes tűzoltó negyvenkét éve tagja a szentsírőrzők csoportjának, 1986-tól pedig ő az őrzők vezetője. Mint visszaemlékezett, annak idején, amikor a katonaságtól leszerelt, az önkéntes tűzoltóalakulatnak hatvan tagja volt, és ki kellett érdemelni azt, hogy valaki bekerüljön a huszonnégy szentsírőrző közé. „Olyan is volt, aki nem vállalta, de függött a jelenléttől, a magatartástól, fegyelemtől, mindenféle hordozója volt ennek, hogy ki kerül be a testőrségbe. A katonaságtól leszereltem, a tűzoltóalakulatban voltunk hatvanan. Ki kellett érdemelni azt, hogy bekerüljön az ember a csapatba, a testőrségbe. Én, ahogy a katonaságtól leszereltem, nyomban a következő évben bekerültem, és attól errefelé benne vagyok, 1986-tól pedig én vezetem.”

A huszonnégyek

És hogy miért éppen 24 tagja van a gyergyóalfalvi testőrségnek? Mert huszonnégy olyan rézsisakot őriztek meg a faluban, amelyet az Osztrák-Magyar Monarchia idejében viseltek az önkéntes tűzoltók.

„Egész Erdélyben nincs ilyen, hogy tűzoltócsákót viseljenek a szentsírőrzők. Az önkéntes tűzoltóalakulat 1849-ben alakult, a csákók valamikor az 1870-es években kerültek ide, az akkori tűzoltóságnak voltak a díszcsákói.

És azóta itt maradtak, szanaszét a faluban. Az idősebb emberek szedték össze az 1930-as években, olyan is volt, hogy úgy kapták meg valahol, hogy tyúkitatóként használták. Huszonnégy csákó került elő, állítólag ennél több volt, azt mondták az idősebbek. Most már én vagyok a legidősebb a csapatban.”

Molnár Vencel vezeti be az őrzőket a templomba

Fotó: Hunyadi János/Gyergyóalfalvi Önkéntes Tűzoltók Egyesülete

Molnár Vencel azt is elmesélte, hogy a kommunizmusban nem nézték jó szemmel a csákó használatát a hatalom emberei, kabát alatt, lopva tudták bevinni a templomba, és csak ott tették fel. „Aztán a 80-as évek elején volt egy bérmálkozás, és a szekusok annyira körülvettek és figyeltek, hogy kinél van csákó, hogy csináltunk egy leltárt, és átadtuk az egyház leltárába, hogy ne tudjanak piszkálni. Amiután az egyház tulajdonába kerültek, már bátrabban tudtunk előállni. Attól errefelé minden évben őrt állunk, kivéve az elmúlt két évet, de örökké jelen voltunk.”

A szentsírőrzők a nagypénteki misén kezdik az őrséget, és egészen a feltámadásig, a körmenetig, egymást váltva őrzik Jézus jelképes sírját.

Volt idő, amikor félóránként cserélték egymást, az utóbbi években húszpercenként van az őrségváltás. Van, hogy négy őrt, van, hogy kettőt vezet be. „A félórát kicsit hosszúnak találtuk, mert úgy kell állni, hogy éppenséggel elereszkedni nem lehet, formája kell legyen annak, aki áll. Mikor nincs olyan nagy zsúfoltság a templomban, akkor kettőt viszek be, amikor már nagyobb tömeg jön, akkor négyet, mert négy őrzővel szebb a váltás. Csoportonként vannak, nagyság szerint felállva az őrök, mint a katonaságnál, de ha egy magasabb személy bekerül, akkor változtatni kell a csoportokon” – magyarázta.

Fizikai és lelki megpróbáltatás

A csákókat réztisztító folyadékkal szokták kifényezni, az őrzők pedig meg kell tanulják a díszlépést tartani. „Sajnos a katonaság hiányzik a fiataloknak, mert nem tudnak lépni. Egy-egy úgy megy, mint egy fakatona, a kezét a lábával egyszerre emeli. Aztán attól is függ, hogy kinek milyen az idegalapja, mert volt olyan, hogy nem bírta. Amikor például a misére kellett bemenjünk, rizgett, kisápadt, mondtam is, hogy maradjon kint. Hiába jön be, mert rosszul lesz. Mostanig örökké a tűzoltók voltak az őrségben. Most már úgy vagyunk járva, hogy meg vagyunk szűkülve. Hatvanan voltunk, amikor én átvettem az alakulatot, most vagyunk szűkösen harmincan. Egy-egy fiatal külföldre ment, van, amikor hazajönnek húsvétra, de nem biztos” – mutatott rá a tűzoltóparancsnok.

Szentsírőrzők monarchiabeli sisakokban. További képek bármelyik fotóra rákattintva!

Fotó: Hunyadi János/Gyergyóalfalvi Önkéntes Tűzoltók Egyesülete

Mint mondta, az elmúlt két évben hiányzott, hogy nem őrizték a templomban Krisztus sírját, mert az évtizedek alatt megszokta, hogy ha Húsvét, akkor őrt állnak. „Már az idén nem akartam vállalni, az idővel is ott vagyok, hogy a fiatalok csinálják, de hát mindenik hívott, hogy még az idén menjek, csináljuk.

Leginkább az állással van gondom, mert én még többet kell álljak, és ha a hosszúváltást elkapjuk a mise alatt, az 45-55 perc. S éppenséggel az ember biccent, mint ahogy van a díszőrségben a katonaságnál, biccent, biccent, de ki kell bírni.

Volt, aki rosszul lett, mert nem bírta, a másiknak tömegiszonya volt, kipirosodott, csak azt láttam, hogy a víz két oldalt az arcán folyik le. A jelzés az, hogy egymást könyökkel megbökjük, amikor térdet kell hajtani. Én elöl vagyok, csak intem, hogy mikor van térdhajtás, de a többiek könyökkel megbökik egymást, mert egy-egy úgy elgondolkodik, hogy nem veszi észre, és úgy szép, ha egyszerre, egy mozdulattal van minden” – hangsúlyozta a szentsírőrzők vezetője.