Székely menekültek a falvakban, kisvárosokban
Erdélyi menekültek útra készen
Fotó: Digitális képarchívum – Országos Széchényi Könyvtár
Az 1916-os román betörés alkalmával székelyek tízezrei menekültek a biztonságosabb belső-magyarországi részekre. Az udvarhelyieknek Jász-Nagykun-Szolnok megyét jelölték ki ideiglenes tartózkodási helyéül, ahol a menekültek istápolásában a kisebb helységek is szerepet vállaltak.
Kápolnási Zsolt
2018. április 25., 15:002018. április 25., 15:00
2018. április 25., 16:282018. április 25., 16:28
Az Erdélyből menekült székelyek száma október elején Mezőtúr városában már meghaladta a 2100-at. Többségük gyermek és asszony volt. A 12 éven aluliak száma megközelítette az ezret. Mezőtúron a menekült gyermekek iskoláztatásának szervezését Hatvaniné Bordács Róza, Horváth András és Siketes Sándor menekült tanítók vállalták fel. A kis település sajtója pedig a helyi asszonyok figyelmét hívta fel a menekült gyermekek szomorú helyzetére.
„Vegyék fel a szegény, fészkükből elűzött piciny, megriadt székely gyermekek gondját, s ne forduljanak el tőlük, ha most szurtosak, ha most nyafogók is, mert olyanok azok most, mint azok a pehelytelen madár fiacskák, amelyek a puha, meleg fészekből zivatar által kidobattak s reá vannak szorulva, hogy melengessük, édesgessük, erősítgessük, ezt pedig igazán csak a fogékony női lélek tudja megtenni. Ne engedjétek hát elveszni, elcsenevésződni ezeket a szegény madárkákat, ezeket a szerencsétlen székely gyermekeket!” – biztatott a Mezőtúr és vidéke.
A biztatásra szükség is volt, hiszen jó néhány sokgyerekes menekült család került reménytelen helyzetbe. Több helyen 18-20 embert, három-négy családot zsúfoltak össze, kevés szalma volt a fekvőhelyük. És még hátra volt a tél. Az említett újság felrótta a mezőtúriaknak, hogy igyekeznek olyan családokat „vállalni”, ahol kevés a gyermek, a több gyerekesek nem szívesen látott vendégek.
– vette célba a helyiek érzelmeit a kis vidéki lap.
Sepsiszentgyörgyi menekült ideiglenes békéscsabai személyi igazolványa
Fotó: József Álmos tulajdona
Ezen vészterhes idők tanulmányozásánál sajnos a gyászjelentések is fontos adatokat szolgáltathatnak. Egy elhunyt gyergyói menekült családja a Törökszentmiklós és vidéke című lapban adta ki a következő gyászjelentést:
„Strul Segal Herskó mélységes fájdalommal, de a Mindenható Úr akaratában való megnyugvással tudatja, hogy szeretett hitvestársa, 57 éven át minden örömében és fájdalmában hűséges szerető osztályosa, Strul Segal Herskóné, született Ábrahám Rebeka, Törökszentmiklóson – távol gyergyótölgyesi ellenség járta otthonától – visszaadta Teremtőjének lelkét. Szíve, mely 74 esztendőn keresztül oly meleg szeretetet árasztott családjára és embertársaira, örökre kihűlt, de a jótékonyságban fáradhatatlan Megboldogultnak emlékét kegyelettel megőrzik, gyászoló férje, gyermekei, unokái, dédunokái és mindazok, kik az Elköltözöttnek életében egy érző lélek szép földi pályafutását láthatták.”
Közülük Udvarhely vármegyéből származott Andrási Ilona 13 éves nagygalambfalvi kislány, a homoródszentpáli Csáki Lajos, a vargyasi Dúnár Ferenc, az atyhai Tóth Ferenc és a mindössze 7 éves fiúcska, Péter Sanyika Székelyudvarhelyről.
Udvarhelyi cigány menekültek
Bár a Belügyminíszter úr és a kormánybiztos úr beosztása szerint Szabolcs vármegye területére kizárólag csak Marostorda vármegyei lakosok irányítattak volna, mégis a menekülőket Szolnokon szétosztó vármegye alispánjának megkeresése alapján készségesen vettem a Csik és Udvarhely vármegyékből ide irányított menekülőket is. (…) Midőn azonban azt kellett tapasztalnom, hogy e két utóbb említett vármegyéből jóformán csak cigány irányíttatott ide, a szolnoki alispánhoz táviratoztam, hogy e két vármegyéből több cigány rnenekültet elfogadni nem fogok, hanem azokat kénytelen leszek visszaküldetni. (…) Megérkezésük után azonnal számbavétettek és orvosi vizsgálat alá helyeztettek és sajnos a Dombrád és Szabolcsveresmart községekben elhelyezett menekülő cigányok között több fekete himlős eset fordult elő, sőt három közülük meg is halt. Az ottan elhelyezett 130 cigány elkülöníttetett, azok csendőr őrizet alá vétettek s mindannyian beoltattak.
(Alispáni jelentés Szabolcs vármegye 1916. évi közigazgatásának állapotáról – részlet)
Voltak menekültek, akik a kunsági újságok hirdetési rovatait hozzátartozóik keresésére használták. Így tett a homoródalmási Szabó Áron is:
„Szabó Áron őrmester keresi feleségét, szül. Józsa Lidit, és két gyermekét, kik Székelyudvarhely megyéből, Homoródalmásról Jász-Nagykun-Szolnok megyébe menekültek. A menekültek jelentsék be lakásukat lapunk szerkesztőségénél, avagy Szathmáry József kir. közjegyző úrnál, hogy tudathassuk azt Szabó Áron őrmesterrel.”
Felhívás
A székelyudvarhelyi agyagipari, a brassói állami faipari és a nagydisznódi szövőipari szakiskolák elmenekült tanulóinak oktatásáról gondoskodás fog történni, miért is az érdekelt tanulók tartózkodási helyüket az újpesti m. kir. állami faipari szakiskola igazgatóságánál levélben jelentsék be. A továbbiakról a tanulók névre szóló értesítést kapnak.
Az udvarhelyi menekültek „nyomába eredve” meglepő információval találkoztunk egy felvidéki újságban. A Nyitramegyei Szemle azt közölte ugyanis, hogy „a vallás és közoktatásügyi minisztérium a székelyudvarhelyi áll. főreáliskolát az 1916/17. tanévre Szakolcára helyezte át.” További kutatásokat feltételez viszont, hogy elmesélhessük, hogy hogyan alakult az 1916-os nehéz esztendőben az udvarhelyi reáliskola tanulóinak sorsa, remélhetőleg jövőbeni cikkeinkből az olvasók ezt is megtudhatják.
Székely menekültek Kolozsvár mellett 1916-ban
Fotó: József Álmos tulajdona
Erdélyi menekültek hirdetései
Csíkszentmárton-Jakabfalváról Benke András keresi feleségét és János fiát, ha valaki tud róluk valamit küldjön értesítést a Gazdák sütődéjébe.
*
Gyimesfelsőlokról Tankó Imréné keresi férjét, ki a 82. gyalogezrednél, mint közember szolgál.
*
Szállásért tej. Erdélyi menekült 3 tehenével szállást keres oly formán, hogy a szállásért tejet ad.
*
Gyimesfelsőlokról Tankó Péter Jánosné keresi édesanyját és fiát.
*
Gyimesfelsőlokról Gergely József katona keresi feleségét, szül. Gercuj Terézt.
*
Erdélyi menekült V. realistai tanuló házi tanítást elvállal.
*
Erdélyi menekült 6 lovat és 3 szekeret, lovak gondozóival teleltetésre munka ellenében kiadnak.
(Debreceni Újság, 1916. október 5.)
Tanulmányunkhoz felhasználtuk az Udvarhelyi Híradó 1916. október 15-i., november 5-i., valamint a Törökszentmiklós és vidéke, a Mezőtúr és vidéke és a Haladás 1916. augusztus-szeptemberi lapszámait
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Ötven festmény a kerítésen: így költözött Nagy Imre művészete Csíkszereda utcáira
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
Ötven festmény a kerítésen: így költözött Nagy Imre művészete Csíkszereda utcáira
Sült paradicsomos salsa – videó
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Sült paradicsomos salsa – videó
Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot
Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere
Múzeumi sztorik: egy gyerekszoba retró kincsei a 80-as évekből
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Múzeumi sztorik: egy gyerekszoba retró kincsei a 80-as évekből
Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás
Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében
Életünk utolsó hét perce, avagy hogyan vált az Eufória egy véget nem érő lázálommá
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Életünk utolsó hét perce, avagy hogyan vált az Eufória egy véget nem érő lázálommá
A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története
Megfejteni a talányt: Lány zöld almával
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
Megfejteni a talányt: Lány zöld almával
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!