Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

10:10

A kedd esti kormánydöntés után sem veti el a tiltakozás lehetőségét a Sanitas

09:39

Meghirdették a roncsjárművek árverését Kézdivásárhelyen

09:33

DEAC–BJAHC döntő lesz a magyar hokibajnokságban

09:08

A nyugdíjkorhatár emelését tervezik bizonyos ágazatokban

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Filmekbe illő autós üldözés zajlott szombat éjjel Csíkszeredában

Biztonsági okokból visszafordult és közel egy órát Bukarest felett körözött egy Hurghadába tartó repülőgép

Hajtépésről beszélnek a szemtanúk, a rendőrség bántalmazás miatt vizsgálódik az áruházban történt eset után

Több mint kétszáz elpusztult állat, és egy félholt szarvas, amit végül nem tudtak megmenteni

Kapunyitás az államosításnak? Rendkívül magas az erdők és legelők adója

Hajtépésről beszélnek a szemtanúk, a rendőrség bántalmazás miatt vizsgálódik az áruházban történt eset után

Filmekbe illő autós üldözés zajlott szombat éjjel Csíkszeredában

Már Székelyföldön is kitették a 8,2 lej fölötti gázolajárat – íme egy friss elemzés, hogy meddig mehet

Elfogadta a kormány a közigazgatási reformról és a gazdaságélénkítésről szóló sürgősségi rendeleteket

Adókedvezményekről állapodott meg a kormánykoalíció

Székely menekültek a falvakban, kisvárosokban

Erdélyi menekültek útra készen

Fotó: Digitális képarchívum – Országos Széchényi Könyvtár

Az 1916-os román betörés alkalmával székelyek tízezrei menekültek a biztonságosabb belső-magyarországi részekre. Az udvarhelyieknek Jász-Nagykun-Szolnok megyét jelölték ki ideiglenes tartózkodási helyéül, ahol a menekültek istápolásában a kisebb helységek is szerepet vállaltak.

Kápolnási Zsolt

2018. április 25., 15:002018. április 25., 15:00

2018. április 25., 16:282018. április 25., 16:28

Az Erdélyből menekült székelyek száma október elején Mezőtúr városában már meghaladta a 2100-at. Többségük gyermek és asszony volt. A 12 éven aluliak száma megközelítette az ezret. Mezőtúron a menekült gyermekek iskoláztatásának szervezését Hatvaniné Bordács Róza, Horváth András és Siketes Sándor menekült tanítók vállalták fel. A kis település sajtója pedig a helyi asszonyok figyelmét hívta fel a menekült gyermekek szomorú helyzetére.

„Vegyék fel a szegény, fészkükből elűzött piciny, megriadt székely gyermekek gondját, s ne forduljanak el tőlük, ha most szurtosak, ha most nyafogók is, mert olyanok azok most, mint azok a pehelytelen madár fiacskák, amelyek a puha, meleg fészekből zivatar által kidobattak s reá vannak szorulva, hogy melengessük, édesgessük, erősítgessük, ezt pedig igazán csak a fogékony női lélek tudja megtenni. Ne engedjétek hát elveszni, elcsenevésződni ezeket a szegény madárkákat, ezeket a szerencsétlen székely gyermekeket!” – biztatott a Mezőtúr és vidéke.

A biztatásra szükség is volt, hiszen jó néhány sokgyerekes menekült család került reménytelen helyzetbe. Több helyen 18-20 embert, három-négy családot zsúfoltak össze, kevés szalma volt a fekvőhelyük. És még hátra volt a tél. Az említett újság felrótta a mezőtúriaknak, hogy igyekeznek olyan családokat „vállalni”, ahol kevés a gyermek, a több gyerekesek nem szívesen látott vendégek.

„Gondoljanak arra, hogy ma, amikor a székely katona a harctéren vérzik, az otthonához elszakíthatatlanul ragaszkodó székely pedig a hitszegő oláh horda alatt pusztul, ezekkel a székely gyermekekkel szemben a legkisebb kötelesség az, hogy ne engedjük őket éhezni, fázni, elpusztulni!”

– vette célba a helyiek érzelmeit a kis vidéki lap.

Sepsiszentgyörgyi menekült ideiglenes békéscsabai személyi igazolványa

Fotó: József Álmos tulajdona

Ezen vészterhes idők tanulmányozásánál sajnos a gyászjelentések is fontos adatokat szolgáltathatnak. Egy elhunyt gyergyói menekült családja a Törökszentmiklós és vidéke című lapban adta ki a következő gyászjelentést:

„Strul Segal Herskó mélységes fájdalommal, de a Mindenható Úr akaratában való megnyugvással tudatja, hogy szeretett hitvestársa, 57 éven át minden örömében és fájdalmában hűséges szerető osztályosa, Strul Segal Herskóné, született Ábrahám Rebeka, Törökszentmiklóson – távol gyergyótölgyesi ellenség járta otthonától – visszaadta Teremtőjének lelkét. Szíve, mely 74 esztendőn keresztül oly meleg szeretetet árasztott családjára és embertársaira, örökre kihűlt, de a jótékonyságban fáradhatatlan Megboldogultnak emlékét kegyelettel megőrzik, gyászoló férje, gyermekei, unokái, dédunokái és mindazok, kik az Elköltözöttnek életében egy érző lélek szép földi pályafutását láthatták.”

Szolnok város halotti anyakönyveit böngészve megállapítható, hogy a vármegyeszékhelyen elhunyt 21 erdélyi menekült.

Közülük Udvarhely vármegyéből származott Andrási Ilona 13 éves nagygalambfalvi kislány, a homoródszentpáli Csáki Lajos, a vargyasi Dúnár Ferenc, az atyhai Tóth Ferenc és a mindössze 7 éves fiúcska, Péter Sanyika Székelyudvarhelyről.

Udvarhelyi cigány menekültek
Bár a Belügyminíszter úr és a kormánybiztos úr beosztása szerint Szabolcs vármegye területére kizárólag csak Marostorda vármegyei lakosok irányítattak volna, mégis a menekülőket Szolnokon szétosztó vármegye alispánjának megkeresése alapján készségesen vettem a Csik és Udvarhely vármegyékből ide irányított menekülőket is. (…) Midőn azonban azt kellett tapasztalnom, hogy e két utóbb említett vármegyéből jóformán csak cigány irányíttatott ide, a szolnoki alispánhoz táviratoztam, hogy e két vármegyéből több cigány rnenekültet elfogadni nem fogok, hanem azokat kénytelen leszek visszaküldetni. (…) Megérkezésük után azonnal számbavétettek és orvosi vizsgálat alá helyeztettek és sajnos a Dombrád és Szabolcsveresmart községekben elhelyezett menekülő cigányok között több fekete himlős eset fordult elő, sőt három közülük meg is halt. Az ottan elhelyezett 130 cigány elkülöníttetett, azok csendőr őrizet alá vétettek s mindannyian beoltattak.
(Alispáni jelentés Szabolcs vármegye 1916. évi közigazgatásának állapotáról – részlet)

Voltak menekültek, akik a kunsági újságok hirdetési rovatait hozzátartozóik keresésére használták. Így tett a homoródalmási Szabó Áron is:

„Szabó Áron őrmester keresi feleségét, szül. Józsa Lidit, és két gyermekét, kik Székelyudvarhely megyéből, Homoródalmásról Jász-Nagykun-Szolnok megyébe menekültek. A menekültek jelentsék be lakásukat lapunk szerkesztőségénél, avagy Szathmáry József kir. közjegyző úrnál, hogy tudathassuk azt Szabó Áron őrmesterrel.”

Felhívás
A székelyudvarhelyi agyagipari, a brassói állami faipari és a nagydisznódi szövőipari szakiskolák elmenekült tanulóinak oktatásáról gondoskodás fog történni, miért is az érdekelt tanulók tartózkodási helyüket az újpesti m. kir. állami faipari szakiskola igazgatóságánál levélben jelentsék be. A továbbiakról a tanulók névre szóló értesítést kapnak.

Az udvarhelyi menekültek „nyomába eredve” meglepő információval találkoztunk egy felvidéki újságban. A Nyitramegyei Szemle azt közölte ugyanis, hogy „a vallás és közoktatásügyi minisztérium a székelyudvarhelyi áll. főreáliskolát az 1916/17. tanévre Szakolcára helyezte át.” További kutatásokat feltételez viszont, hogy elmesélhessük, hogy hogyan alakult az 1916-os nehéz esztendőben az udvarhelyi reáliskola tanulóinak sorsa, remélhetőleg jövőbeni cikkeinkből az olvasók ezt is megtudhatják.

Székely menekültek Kolozsvár mellett 1916-ban

Fotó: József Álmos tulajdona

Erdélyi menekültek hirdetései

Csíkszentmárton-Jakabfalváról Benke András keresi feleségét és János fiát, ha valaki tud róluk valamit küldjön értesítést a Gazdák sütődéjébe.
*
Gyimesfelsőlokról Tankó Imréné keresi férjét, ki a 82. gyalogezrednél, mint közember szolgál.
*
Szállásért tej. Erdélyi menekült 3 tehenével szállást keres oly formán, hogy a szállásért tejet ad.
*
Gyimesfelsőlokról Tankó Péter Jánosné keresi édesanyját és fiát.
*
Gyimesfelsőlokról Gergely József katona keresi feleségét, szül. Gercuj Terézt.
*
Erdélyi menekült V. realistai tanuló házi tanítást elvállal.
*
Erdélyi menekült 6 lovat és 3 szekeret, lovak gondozóival teleltetésre munka ellenében kiadnak.

(Debreceni Újság, 1916. október 5.)

Tanulmányunkhoz felhasználtuk az Udvarhelyi Híradó 1916. október 15-i., november 5-i., valamint a Törökszentmiklós és vidéke, a Mezőtúr és vidéke és a Haladás 1916. augusztus-szeptemberi lapszámait