Szabó T. Anna: „ne bántsuk egymást, ne huzakodjunk”
Fotó: Beliczay László
Noha decemberben mindig „nagyüzem” van munka szempontjából, hangsúlyosan figyelnek arra, hogy megéljék az adventi időszakot. A karácsonyhoz hozzátartozik a gyertyaláng, az éneklés, a könyv és a családi libamáj-recept elkészítése. Szabó T. Anna mesélt az adventi készülődésről és a családi karácsonyokról.
Péter Beáta
2021. december 27., 14:082021. december 27., 14:08
2021. december 27., 14:082021. december 27., 14:08
Minden évben van adventi koszorú az otthonukban, és különböző ceremóniákkal hangolódnak rá az ünnepre. Főként, amíg a gyerekek kicsik voltak, nagyon ünnepélyes volt az adventi időszak – emlékezett vissza Szabó T. Anna. „Amíg kicsik voltak a gyerekek, addig minden nap énekeltünk, és ez nagyon jó volt. Ezt édesapámtól tanultam, aki annak idején Kolozsváron úgy altatott minket, hogy énekelt nekünk, amit nagyon szerettem és továbbvittem a gyerekeimmel. A férjem (Dragomán György író – szerk. megj.) ritkán énekelt, ő felolvasott, és én énekeltem. Év közben népdalokat és reneszánsz dalokat, decembertől pedig előkerült a karácsonyi repertoár. Fiaim vannak – egy tizenhat és egy tizenkilenc éves –, ők egy idő után nem akartak énekelni, de szívesen hallgatták.
Fotó: Beliczay László
Az adventi időben gyakrabban gyújtanak otthon gyertyát, és még a legnagyobb hajtás közepette is belefér, hogy mézest süssenek. „Most is, hogy csak egy gyerek van itthon, vettem egy nagyon szép mécsest, és beviszem reggel a szobájába, bekapcsolom, hogy tudjon jól felébredni. Illatokat is szoktam használni, illatmécsest. Az utóbbi két évben Gyuri írta a főzős könyvet, és rengeteg narancsot rendelt. És valahogy ez a decemberi hónaphoz hozzátartozik, hogy megjön egy láda narancs, belépek a házba, érzem a narancsillatot, és esszük és esszük, nagyon varázslatos” – elevenítette fel.
Karácsonyra hangolódni májusban
A József Attila-díjas költő, műfordító több adventi tematikájú könyvet is fordított, és ő maga is írt adventi mesekönyvet. „Ezt eredetileg egy Reader's Digest kinyitható naptárnak írtam, Szőcs Édua rajzolta, egy nagyon szép kiadás volt: egy hatalmas adventi naptár, amelyben könyvecskék voltak, és fel lehetett aggatni a karácsonyfára. De már nem lehet beszerezni sehol, ezért aztán kiadta a Pagony Rofusz Kinga rajzaival, és Molnár Emese elkezdte megzenésíteni.
Érdekessége, hogy amikor írtam, akkor épp május volt, és nagyon nehéz volt karácsonyi hangulatba kerülni a tomboló tavaszban.
Hozzátette, több adventi könyvet is fordított, tavaly a Nyúl Péter adventi kalendáriumát, előtte manós könyveket, még előtte a gyerekek Bibliáját, tehát mindig volt egy adventhez kapcsolódó könyv, amelytől még intimebb lett a viszonya a téli ünnepkörhöz.
Szabó T. Anna örömét leli az angyalkodásban
Fotó: Beliczay László
Káposzta, hal, libamáj
Szabó T. Anna elmondta, töltött káposztát az édesanyja szokott készíteni ilyenkor. Férje, György pedig különleges menüvel jelentkezik,
A karácsonyi menü része a finn lazacleves, de többnyire hideg ételek kerülnek az asztalra. „Szokott lenni meleg étel is, de mivel régebben az egész nagy család nálunk gyűlt össze, és nem tudtuk ki mikor érkezik, általában hideg étel volt az asztalon. A tavaly csak digitális karácsony volt, mert nem mertük áthívni a szülőket, és idén is ilyen lesz. Nagy szomorúság van bennem ezért. De felneveltük úgy a gyerekeket, hogy mindig jött az angyal, az angyalkodás öröme az nagyon jó.”
Fotó: Beliczay László
Itt egy szép könyv, ott egy labda
Azt is megosztotta velünk, hogy egy kedves barátjuk, Géher István László költő volt régebb náluk a Mikulás, aki mindig énekelt is ilyenkor. Karácsonykor is fel szokta hívni őket, hogy elénekeljen egy-két dalt, és ez is része az ünnepkörnek.
És hogy mit hoz az angyal? Az többnyire meglepetés, de olyan nincs, hogy könyvet ne hozzon – mutat rá Anna. Egy időben labda is bekerült a fa alá, az „itt egy szép könyv, ott egy labda” dalsorra válaszolva játékból. Ugyanakkor nem hiányozhatott a hangszer sem, a muzsika is hozzátartozik a karácsonyhoz.
– mondja mosolyogva.
A József Attila-díjas költő, műfordító több adventi tematikájú könyvet is fordított, és ő maga is írt adventi mesekönyvet
Fotó: Beliczay László
Megtartani egymás megbecsülését
Kérdésünkre, hogy mit kérne az angyaltól, kiemelte, azt szeretné, hogy ne legyen ekkora szakadék a szívekben, ekkora megosztottság. Az nem baj, ha mást gondolnak az emberek, de ne legyen agresszió, ezt szeretné elsimítani. „Én egy nagyon erősen békéltető hajlamú ember vagyok.
Értem, mert nagyon sok frusztráció felgyűlt az emberekben, de most kellene a legjobban odatérdelni a jászolhoz. A karácsony olyan szép, tulajdonképpen egy magatehetetlen pici sziromgyermeket szeretünk, aki erősebb, mint mi. A karácsony olyan tiszta! Ott van mögötte az egész Heródes-történet, a sötétség, a fájdalom és a menekülés, de a karácsony egy olyan ünnep, amely tényleg arról szól, hogy engedjük el az agressziót, mert az halálos, és egy gyerekkel nem lehet agresszív lenni. Mindenki gyöngéden szól hozzá, ajándékot ad neki. És ezt az ajándékozó szívet várnám el, mert ezt jelenti a gyöngéd szív, hogy nem akarunk kapni tőle semmit, hanem adni akarunk.”
A cikk először a Székelyhon napilap Liget című életmód-kiadványában jelent meg 2021. december 24-én.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Ötven festmény a kerítésen: így költözött Nagy Imre művészete Csíkszereda utcáira
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
Ötven festmény a kerítésen: így költözött Nagy Imre művészete Csíkszereda utcáira
Sült paradicsomos salsa – videó
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Sült paradicsomos salsa – videó
Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot
Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere
Múzeumi sztorik: egy gyerekszoba retró kincsei a 80-as évekből
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Múzeumi sztorik: egy gyerekszoba retró kincsei a 80-as évekből
Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás
Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében
Életünk utolsó hét perce, avagy hogyan vált az Eufória egy véget nem érő lázálommá
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Életünk utolsó hét perce, avagy hogyan vált az Eufória egy véget nem érő lázálommá
A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története
Megfejteni a talányt: Lány zöld almával
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
Megfejteni a talányt: Lány zöld almával
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!