
Fotó: Beliczay László
Noha decemberben mindig „nagyüzem” van munka szempontjából, hangsúlyosan figyelnek arra, hogy megéljék az adventi időszakot. A karácsonyhoz hozzátartozik a gyertyaláng, az éneklés, a könyv és a családi libamáj-recept elkészítése. Szabó T. Anna mesélt az adventi készülődésről és a családi karácsonyokról.
2021. december 27., 14:082021. december 27., 14:08
2021. december 27., 14:082021. december 27., 14:08
Minden évben van adventi koszorú az otthonukban, és különböző ceremóniákkal hangolódnak rá az ünnepre. Főként, amíg a gyerekek kicsik voltak, nagyon ünnepélyes volt az adventi időszak – emlékezett vissza Szabó T. Anna. „Amíg kicsik voltak a gyerekek, addig minden nap énekeltünk, és ez nagyon jó volt. Ezt édesapámtól tanultam, aki annak idején Kolozsváron úgy altatott minket, hogy énekelt nekünk, amit nagyon szerettem és továbbvittem a gyerekeimmel. A férjem (Dragomán György író – szerk. megj.) ritkán énekelt, ő felolvasott, és én énekeltem. Év közben népdalokat és reneszánsz dalokat, decembertől pedig előkerült a karácsonyi repertoár. Fiaim vannak – egy tizenhat és egy tizenkilenc éves –, ők egy idő után nem akartak énekelni, de szívesen hallgatták.
Fotó: Beliczay László
Az adventi időben gyakrabban gyújtanak otthon gyertyát, és még a legnagyobb hajtás közepette is belefér, hogy mézest süssenek. „Most is, hogy csak egy gyerek van itthon, vettem egy nagyon szép mécsest, és beviszem reggel a szobájába, bekapcsolom, hogy tudjon jól felébredni. Illatokat is szoktam használni, illatmécsest. Az utóbbi két évben Gyuri írta a főzős könyvet, és rengeteg narancsot rendelt. És valahogy ez a decemberi hónaphoz hozzátartozik, hogy megjön egy láda narancs, belépek a házba, érzem a narancsillatot, és esszük és esszük, nagyon varázslatos” – elevenítette fel.
A József Attila-díjas költő, műfordító több adventi tematikájú könyvet is fordított, és ő maga is írt adventi mesekönyvet. „Ezt eredetileg egy Reader's Digest kinyitható naptárnak írtam, Szőcs Édua rajzolta, egy nagyon szép kiadás volt: egy hatalmas adventi naptár, amelyben könyvecskék voltak, és fel lehetett aggatni a karácsonyfára. De már nem lehet beszerezni sehol, ezért aztán kiadta a Pagony Rofusz Kinga rajzaival, és Molnár Emese elkezdte megzenésíteni.
Érdekessége, hogy amikor írtam, akkor épp május volt, és nagyon nehéz volt karácsonyi hangulatba kerülni a tomboló tavaszban.
Hozzátette, több adventi könyvet is fordított, tavaly a Nyúl Péter adventi kalendáriumát, előtte manós könyveket, még előtte a gyerekek Bibliáját, tehát mindig volt egy adventhez kapcsolódó könyv, amelytől még intimebb lett a viszonya a téli ünnepkörhöz.
Szabó T. Anna örömét leli az angyalkodásban
Fotó: Beliczay László
Szabó T. Anna elmondta, töltött káposztát az édesanyja szokott készíteni ilyenkor. Férje, György pedig különleges menüvel jelentkezik,
A karácsonyi menü része a finn lazacleves, de többnyire hideg ételek kerülnek az asztalra. „Szokott lenni meleg étel is, de mivel régebben az egész nagy család nálunk gyűlt össze, és nem tudtuk ki mikor érkezik, általában hideg étel volt az asztalon. A tavaly csak digitális karácsony volt, mert nem mertük áthívni a szülőket, és idén is ilyen lesz. Nagy szomorúság van bennem ezért. De felneveltük úgy a gyerekeket, hogy mindig jött az angyal, az angyalkodás öröme az nagyon jó.”
Fotó: Beliczay László
Azt is megosztotta velünk, hogy egy kedves barátjuk, Géher István László költő volt régebb náluk a Mikulás, aki mindig énekelt is ilyenkor. Karácsonykor is fel szokta hívni őket, hogy elénekeljen egy-két dalt, és ez is része az ünnepkörnek.
És hogy mit hoz az angyal? Az többnyire meglepetés, de olyan nincs, hogy könyvet ne hozzon – mutat rá Anna. Egy időben labda is bekerült a fa alá, az „itt egy szép könyv, ott egy labda” dalsorra válaszolva játékból. Ugyanakkor nem hiányozhatott a hangszer sem, a muzsika is hozzátartozik a karácsonyhoz.
– mondja mosolyogva.
A József Attila-díjas költő, műfordító több adventi tematikájú könyvet is fordított, és ő maga is írt adventi mesekönyvet
Fotó: Beliczay László
Kérdésünkre, hogy mit kérne az angyaltól, kiemelte, azt szeretné, hogy ne legyen ekkora szakadék a szívekben, ekkora megosztottság. Az nem baj, ha mást gondolnak az emberek, de ne legyen agresszió, ezt szeretné elsimítani. „Én egy nagyon erősen békéltető hajlamú ember vagyok.
Értem, mert nagyon sok frusztráció felgyűlt az emberekben, de most kellene a legjobban odatérdelni a jászolhoz. A karácsony olyan szép, tulajdonképpen egy magatehetetlen pici sziromgyermeket szeretünk, aki erősebb, mint mi. A karácsony olyan tiszta! Ott van mögötte az egész Heródes-történet, a sötétség, a fájdalom és a menekülés, de a karácsony egy olyan ünnep, amely tényleg arról szól, hogy engedjük el az agressziót, mert az halálos, és egy gyerekkel nem lehet agresszív lenni. Mindenki gyöngéden szól hozzá, ajándékot ad neki. És ezt az ajándékozó szívet várnám el, mert ezt jelenti a gyöngéd szív, hogy nem akarunk kapni tőle semmit, hanem adni akarunk.”
A cikk először a Székelyhon napilap Liget című életmód-kiadványában jelent meg 2021. december 24-én.
A 2000-es évek második felének meghatározó folytatásos története, a Peak Tv előtti korszak egyik, nálunk is ismert amerikai sorozata, az NBC-nél készült Heroes (Hősök) volt.
Nem hagyott akkora űrt bennünk, mint a második évad fináléja, de szorosabbra is vehették volna a tempót a Sárkányok háza harmadik évadában, ugyanis rengeteg történés maradt a negyedik és egyben utolsó évadra. Spoileres kibeszélő.
Rivière Zsuzsi marosvásárhelyi pszichoterapeuta tizenegy éve költözött Peruba, ahol az Ayahuasca-nevű hallucinogén főzet segítségével az őslakosok hagyományai szerint dolgozik, és egy esőerdei bungalóban él férjével, messze a nyugati kényelemtől.
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
szóljon hozzá!