
A csíkszeredai Bajkó Eszter steppelt anyagból varr táskákat
Fotó: Veres Nándor
Azt is mondhatnánk, hogy a csíki csípős hideghez alkalmazkodva kezdett steppelt anyagból táskákat varrni Bajkó Eszter. Nyilván ez az állítás ez így nem igaz, Esztert csupán a szerencsés véletlen hozta össze a szóban forgó anyaggal, de ez a találkozás elég is volt, hogy megszülessenek a Palacsi táskák.
2022. május 27., 17:452022. május 27., 17:45
Eszter húszas évei elején jár, tele van vágyakkal, tervekkel, égszínkék tekintettel mosolyogva mesél az első táskája megvarrásáról, és arról, hogy az őszt már Budapesten köszönti. Tanulni fog.
Ugyan érdekelte korábban is a kézműveskedés, de tizedik osztályig nem foglalkoztatta a varrás – mondja. Ekkor azonban arra kérte nagymamáját, aki korábban varrónő volt, hogy tanítsa meg varrni. Így került elő a régi pedálos varrógép, és így került át a varrás, a varrógép szeretete nagymamáról unokára.
Eszter a nagymamájától tanult meg varrni néhány évvel ezelőtt
Fotó: Veres Nándor
„Innen és ekkor indult minden. Nagymamám a varrógépet nekem adta, s azon kezdtem varrogatni. Bár tizenegyedikes koromban gondolkodtam azon, hogy divattervezői szakra felvételizzek, ez végül nem történt meg, itthon maradtam Csíkszeredában, és munkát kerestem. Így találkoztam a bőrtáskákat varró Miklós Katával, aki saját műhelyében keresett segítséget” – eleveníti fel.
„Megtetszett Kata ötlete, aki saját műhelyében adott helyet nekem, és tavaly ősztől már csak a saját táskáimat varrom. Nagyon hálás vagyok Katának, mert ő segített elindulni, motivált, segített amiben tudott” – mondja.
Praktikus és látványos
Fotó: Veres Nándor
Eszter azt mondja, szereti a különleges tapintású, feleletű anyagokat, a nem szokványos textúrákat, ezért ha ilyennel találkozik, sosem hagyja ki a vásárlást. Ezen belül is – jegyzi meg – a steppelt anyag számára a legkülönlegesebb.
„Amikor varrni kezdtem, Oláh Gyárfás divattervező azzal segített engem, hogy adott négy zsáknyi anyagot, amiben nagyon sok volt a steppelt anyag. Így barátkoztam meg ezzel az anyaggal, s kezdtem egyre bátrabban használni” – fűzi hozzá.
Nevetve mondja, a márkanéven sokat gondolkodott, fülbemászó, egyszerű, jól csengő nevet szeretett volna, és egy baráti közös gondolkodás során tulajdonképpen a palacsinta szócskát rövidítették le, és született meg a Palacsi márkanév.
Előszeretettel dolgozik különleges textúrájú anyagokkal
Fotó: Veres Nándor
Nem titkolja, hogy a későbbiekben a táskavarrás mellett a divattervezés fele is szívesen kacsingatna. Ehhez azonban még tanulni kell, s éppen ezért ősszel Budapestre költözik, ahol elkezd egy kétéves divatszabó képzést.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
A hatalmas kontyoktól és lakkozott hullámoktól hosszú út vezetett a mai könnyed, természetes menyasszonyi frizurákig. Császár Edith mesterfodrász szerint a modern menyasszony már önmagát szeretné látni a tükörben az esküvő napján is.
szóljon hozzá!