
A Jazz bisztró konyhafőnöke hat éve Bajzát Attila.
Fotó: Jazz Bistro
Székelyföld egyik legigényesebb étterme a kézdivásárhelyi Jazz bisztró. Az étterem konyhafőnöke hat éve Bajzát Attila. Korábban olyan éttermekben dolgozott, mint a Szépasszony-völgyi Ködmön csárda, a szilvásváradi Lovas étterem, valamint az egri Imola udvarház. Bajzát Attila séffel kedvenc ételeiről, a Székelyföld konzervativizmusáról s az éttermi kultúra alakulásáról beszél az Erdélyi Napló legfrissebb számában.
2021. április 15., 11:422021. április 15., 11:42
Bajzát Attila elmondta, már kisiskolás kora óta foglalkoztatta a gondolat, hogy szakács legyen. Falusi gyermek lévén a természet bűvöletében nőtt fel, ekkor ismerkedett meg a konyhában használatos fűszernövényekkel, zöldségekkel és gyümölcsökkel, a ház körüli állatokkal, s betekintést kapott a főzés rejtelmeibe is. „Előszeretettel néztem végig a háziállatok feldolgozását, gyerekként is sokat segítettem. Minden munkafolyamat érdekelt, amelynek során a disznóból vagy baromfiból ínycsiklandó étel készült. Innen egyenes út vezetett a szakács szakma felé.
– magyarázza a vele készült interjúban.
Salátakülönlegesség a séf tálalásában
Fotó: Dorozsmai Endre
Székelyföldi megbízatását illetően elmondta,
megtartva a hagyományokat és előtérbe helyezve az erdélyi alapanyagokat.
„Egy elhivatott séf nem állhat meg a fejlődésben, mert elrohan a világ mellette. Életünk végéig tanulnunk kell! „ – vallja. A teljes interjút az Erdélyi Napló legfrissebb számában találják meg.
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
szóljon hozzá!