Hirdetés
Hirdetés

Sajtkészítés mesterfokon: akire a svájci mester is büszke (videóval)

Elsősorban érlelt, ezen belül is inkább félkemény sajtokat készít saját gazdaságból származó tehéntejből Bálint Attila. Az alig harminc éves fiatalember hét évvel ezelőtt végezte el a sajtkészítő tanfolyamot, tavaly pedig ő lett Kárpát-medence legjobb sajtkészítője. A Bálint-portán jártunk, kézműves sajtokat kóstoltunk, és benéztünk a kulisszák mögé is.

D. Balázs Ildikó

2019. február 28., 16:162019. február 28., 16:16

2019. február 28., 16:192019. február 28., 16:19

Bálint Attila, tekerőpataki sajtkészítő. Tavaly ő lett a Kárpát-medence legjobb sajtkészítő mestere •  Fotó: Rédai Attila

Bálint Attila, tekerőpataki sajtkészítő. Tavaly ő lett a Kárpát-medence legjobb sajtkészítő mestere

Fotó: Rédai Attila

Elsősorban érlelt, ezen belül is inkább félkemény sajtokat készít saját gazdaságból származó tehéntejből Bálint Attila. Az alig harminc éves fiatalember hét évvel ezelőtt végezte el a sajtkészítő tanfolyamot, tavaly pedig ő lett Kárpát-medence legjobb sajtkészítője. A Bálint-portán jártunk, kézműves sajtokat kóstoltunk, és benéztünk a kulisszák mögé is.

D. Balázs Ildikó

2019. február 28., 16:162019. február 28., 16:16

2019. február 28., 16:192019. február 28., 16:19

Bálint Attila, tekerőpataki sajtkészítő. Tavaly ő lett a Kárpát-medence legjobb sajtkészítő mestere •  Fotó: Rédai Attila

Bálint Attila, tekerőpataki sajtkészítő. Tavaly ő lett a Kárpát-medence legjobb sajtkészítő mestere

Fotó: Rédai Attila

Hét évvel ezelőtt egy harminc literes fazékban készültek még a sajtok, akkor három tehén tejét használták fel erre a célra. Ma már a kis sajtkészítő műhelyben két méretes vörösrézüstben készül a sajt, alkalmanként mintegy 250 liter tejből. A sajtkészítés Bálintéknak megélhetést biztosít, életforma, önmegvalósítás. A kis családi vállalkozásban ízletes kézműves sajtok készülnek, van itt szalagsajt vagy ismertebb nevén parenyica, készülnek fűszeres – medvehagymás, vargányás, foghagymás, köménymagos – sajtok, camembert típusú készítmények, valamint különböző érlelésű félkemény illetve kemény sajtok. A gazdaság nagy, munka is akad, a Bálint portán hajnali ötkor van az ébresztő.

Hirdetés

Hogyan is készül a sajt?

Jókor érkezünk a tekerőpataki kis sajtkészítő műhelybe, magunk is figyelemmel kísérhetjük, ahogyan az ifjú sajtkészítő mester és párja, Erzsébet rutinos mozdulatokkal, úgymond egymás keze alá dolgozva készítik a finomságokat.

Videó: Rédai Attila

„A lefejt tejet felmelegítjük oltási hőmérsékletre, mi 32-33 fokon szoktuk beoltani. Egy fél óra alatt megalszik a tej, innen kezdődik a sajtkészítés. Az üstben felvágjuk a sajthárfával a kívánt méretű alvadékrögökre, ez egy körülbelül tíz perces művelet. Ha érlelt sajt készül akkor aprókra, kukoricaszem nagyságúra, ha frissebb, lágy sajtot készítünk, akkor nagyobbak maradhatnak az alvadékrögök.

Idézet
Mi inkább a félkemény sajtokra vagyunk ráállva, ez az a típus, amit tudunk tartósítani akár egy évig is.

Amikor az alvadékot felvágtuk, az alvadékrögöt utómelegítjük 40-45 fokra annak függvényében, hogy milyen sajt készül. Az utómelegítést követi a formázás, sajtruhával kivesszük az üstből az alvadékrögöt, és a sajtformába helyezzük. Az érett sajtot jobb, ha nagy formában készítjük, mert így az ízek jobban érvényesülnek. Megkapja a sajt a formáját, kicsepeg belőle a savó, és másnap reggel belekerül a sós vízbe, ahol mérettől függően tölt egy, kettő vagy akár három napot. Innen bekerül az érlelőbe, ahol kétnaponta átforgatjuk, kenegetjük sós vízzel, érleljük, majd eladásra kínáljuk” – magyarázza Bálint Attila.

Kukoricaszem nagyságú alvadékrög, ebből készül az érlelt sajt •  Fotó: Rédai Attila

Kukoricaszem nagyságú alvadékrög, ebből készül az érlelt sajt

Fotó: Rédai Attila

Persze az érlelőpincébe is benézünk, itt télen 11-12 fokban, nyáron 17 fokban érlelődnek a sajtok a polcokon. Minél beljebb haladunk, egyre hosszabb érlelésű sajtok kerülnek elő, mutatja is a fiatal gazda, van, amelyik tavaly júniustól érlelődik.

További bővítésben gondolkodnak

Az elmúlt hét év alatt sokat bővült a gazdaság. Induláskor három fejőstehene volt a családnak, most a tehenek száma tízre növekedett, de egyébként 18 jószágnak kell nyáron takarmányt készíteni. Tünde, Szobor, Tutus, Csilla, Imola, Bianka, Lídia, Szegfű, Gyöngyvirág és még sorolhatnánk: sok nevet kell észben tartani. A munkatársak – jegyzi meg viccesen Attila. További bővítésben, építkezésben gondolkodnak, de csak olyan mértékben, hogy a kézműves sajtkészítést ne kelljen feladni, azaz a mennyiség ne menjen a minőség rovására. A kis családi vállalkozásban mindenkinek megvan a dolga, Attila szülei az állatok körüli teendőket látják el, a fiatalok pedig a sajtokat készítik és vásárokban értékesítik. De mind mondják, mindenki besegít ott ahol éppen szükség van. Télen többnyire kétnaponta készítik a sajtokat, nyáron, amikor több a tej, naponta.

Bálint Attila  sajtruhával veszi ki  az üstből az alvadékrögöt •  Fotó: Rédai Attila

Bálint Attila sajtruhával veszi ki az üstből az alvadékrögöt

Fotó: Rédai Attila

„Attilának is jól jön a támogatás a szülei részéről elsősorban, de az is jó, hogy én is itt vagyok mellette. Szereti és látom, hogy szíve-lelke benne van, akkor miért ne támogassam. Persze én is szeretem csinálni s amikor vissza – vissza térnek a vásárlók, érzem van értelme a munkánknak.

Idézet
Nem csak megélünk belőle, hanem másoknak is örömet szerzünk ”

– mondja Erzsébet, a sajtkészítő párja.

A sajtruhával kiszedett alvadékrög a sajtformába kerül •  Fotó: Rédai Attila

A sajtruhával kiszedett alvadékrög a sajtformába kerül

Fotó: Rédai Attila

A sajtkészítő is szereti a sajtokat, ő inkább az érlelteket, de úgy látja, a vásárlók többsége is az érettebb sajtokat preferálja. És nem csak a sajtot, hanem a sajtkészítést, az állattokkal való foglalkozást is szereti. „Hét évvel ezelőtt nem gondoltam volna, hogy ide fogunk jutni” – mondja nevetve. Hét éve végezte el ugyanis az első sajtkészítő tanfolyamot és évek óta tartja a kapcsolatot azzal a svájci sajtkészítő mesterrel, akitől sokat tanult és aki mind a mai napig ellátja tanácsokkal, biztatja és nem utolsósorban igen elégedett a székely sajtkészítő munkájával.

A sajt sós vízbe kerül... •  Fotó: Rédai Attila

A sajt sós vízbe kerül...

Fotó: Rédai Attila

...majd az érlelőpincébe •  Fotó: Rédai Attila

...majd az érlelőpincébe

Fotó: Rédai Attila

•  Fotó: Rédai Attila

Fotó: Rédai Attila

•  Fotó: Rédai Attila

Fotó: Rédai Attila

•  Fotó: Rédai Attila

Fotó: Rédai Attila

•  Fotó: Rédai Attila

Fotó: Rédai Attila

•  Fotó: Rédai Attila

Fotó: Rédai Attila

•  Fotó: Rédai Attila

Fotó: Rédai Attila

•  Fotó: Rédai Attila

Fotó: Rédai Attila

•  Fotó: Rédai Attila

Fotó: Rédai Attila

•  Fotó: Rédai Attila

Fotó: Rédai Attila

•  Fotó: Rédai Attila

Fotó: Rédai Attila

•  Fotó: Rédai Attila

Fotó: Rédai Attila

•  Fotó: Rédai Attila

Fotó: Rédai Attila

•  Fotó: Rédai Attila

Fotó: Rédai Attila

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. június 18., csütörtök

Ötven festmény a kerítésen: így költözött Nagy Imre művészete Csíkszereda utcáira

Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.

Ötven festmény a kerítésen: így költözött Nagy Imre művészete Csíkszereda utcáira
Hirdetés
2026. június 17., szerda

Sült paradicsomos salsa – videó

A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.

Sült paradicsomos salsa – videó
Sült paradicsomos salsa – videó
2026. június 17., szerda

Sült paradicsomos salsa – videó

2026. június 16., kedd

Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot

Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.

Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot
2026. június 14., vasárnap

Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere

Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.

Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere
Hirdetés
2026. június 14., vasárnap

Múzeumi sztorik: egy gyerekszoba retró kincsei a 80-as évekből

Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.

Múzeumi sztorik: egy gyerekszoba retró kincsei a 80-as évekből
2026. június 12., péntek

Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás

Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.

Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás
2026. június 10., szerda

Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében

Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.

Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében
Hirdetés
2026. június 06., szombat

Életünk utolsó hét perce, avagy hogyan vált az Eufória egy véget nem érő lázálommá

Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.

Életünk utolsó hét perce, avagy hogyan vált az Eufória egy véget nem érő lázálommá
2026. június 01., hétfő

A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története

Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.

A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története
2026. május 31., vasárnap

Megfejteni a talányt: Lány zöld almával

Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.

Megfejteni a talányt: Lány zöld almával
Megfejteni a talányt: Lány zöld almával
2026. május 31., vasárnap

Megfejteni a talányt: Lány zöld almával

Hirdetés