Elsősorban érlelt, ezen belül is inkább félkemény sajtokat készít saját gazdaságból származó tehéntejből Bálint Attila. Az alig harminc éves fiatalember hét évvel ezelőtt végezte el a sajtkészítő tanfolyamot, tavaly pedig ő lett Kárpát-medence legjobb sajtkészítője. A Bálint-portán jártunk, kézműves sajtokat kóstoltunk, és benéztünk a kulisszák mögé is.
2019. február 28., 16:162019. február 28., 16:16
2019. február 28., 16:192019. február 28., 16:19
Bálint Attila, tekerőpataki sajtkészítő. Tavaly ő lett a Kárpát-medence legjobb sajtkészítő mestere
Fotó: Rédai Attila
Elsősorban érlelt, ezen belül is inkább félkemény sajtokat készít saját gazdaságból származó tehéntejből Bálint Attila. Az alig harminc éves fiatalember hét évvel ezelőtt végezte el a sajtkészítő tanfolyamot, tavaly pedig ő lett Kárpát-medence legjobb sajtkészítője. A Bálint-portán jártunk, kézműves sajtokat kóstoltunk, és benéztünk a kulisszák mögé is.
2019. február 28., 16:162019. február 28., 16:16
2019. február 28., 16:192019. február 28., 16:19
Bálint Attila, tekerőpataki sajtkészítő. Tavaly ő lett a Kárpát-medence legjobb sajtkészítő mestere
Fotó: Rédai Attila
Hét évvel ezelőtt egy harminc literes fazékban készültek még a sajtok, akkor három tehén tejét használták fel erre a célra. Ma már a kis sajtkészítő műhelyben két méretes vörösrézüstben készül a sajt, alkalmanként mintegy 250 liter tejből. A sajtkészítés Bálintéknak megélhetést biztosít, életforma, önmegvalósítás. A kis családi vállalkozásban ízletes kézműves sajtok készülnek, van itt szalagsajt vagy ismertebb nevén parenyica, készülnek fűszeres – medvehagymás, vargányás, foghagymás, köménymagos – sajtok, camembert típusú készítmények, valamint különböző érlelésű félkemény illetve kemény sajtok. A gazdaság nagy, munka is akad, a Bálint portán hajnali ötkor van az ébresztő.
Jókor érkezünk a tekerőpataki kis sajtkészítő műhelybe, magunk is figyelemmel kísérhetjük, ahogyan az ifjú sajtkészítő mester és párja, Erzsébet rutinos mozdulatokkal, úgymond egymás keze alá dolgozva készítik a finomságokat.
• Videó: Rédai Attila
„A lefejt tejet felmelegítjük oltási hőmérsékletre, mi 32-33 fokon szoktuk beoltani. Egy fél óra alatt megalszik a tej, innen kezdődik a sajtkészítés. Az üstben felvágjuk a sajthárfával a kívánt méretű alvadékrögökre, ez egy körülbelül tíz perces művelet. Ha érlelt sajt készül akkor aprókra, kukoricaszem nagyságúra, ha frissebb, lágy sajtot készítünk, akkor nagyobbak maradhatnak az alvadékrögök.
Amikor az alvadékot felvágtuk, az alvadékrögöt utómelegítjük 40-45 fokra annak függvényében, hogy milyen sajt készül. Az utómelegítést követi a formázás, sajtruhával kivesszük az üstből az alvadékrögöt, és a sajtformába helyezzük. Az érett sajtot jobb, ha nagy formában készítjük, mert így az ízek jobban érvényesülnek. Megkapja a sajt a formáját, kicsepeg belőle a savó, és másnap reggel belekerül a sós vízbe, ahol mérettől függően tölt egy, kettő vagy akár három napot. Innen bekerül az érlelőbe, ahol kétnaponta átforgatjuk, kenegetjük sós vízzel, érleljük, majd eladásra kínáljuk” – magyarázza Bálint Attila.
Kukoricaszem nagyságú alvadékrög, ebből készül az érlelt sajt
Fotó: Rédai Attila
Persze az érlelőpincébe is benézünk, itt télen 11-12 fokban, nyáron 17 fokban érlelődnek a sajtok a polcokon. Minél beljebb haladunk, egyre hosszabb érlelésű sajtok kerülnek elő, mutatja is a fiatal gazda, van, amelyik tavaly júniustól érlelődik.
Az elmúlt hét év alatt sokat bővült a gazdaság. Induláskor három fejőstehene volt a családnak, most a tehenek száma tízre növekedett, de egyébként 18 jószágnak kell nyáron takarmányt készíteni. Tünde, Szobor, Tutus, Csilla, Imola, Bianka, Lídia, Szegfű, Gyöngyvirág és még sorolhatnánk: sok nevet kell észben tartani. A munkatársak – jegyzi meg viccesen Attila. További bővítésben, építkezésben gondolkodnak, de csak olyan mértékben, hogy a kézműves sajtkészítést ne kelljen feladni, azaz a mennyiség ne menjen a minőség rovására. A kis családi vállalkozásban mindenkinek megvan a dolga, Attila szülei az állatok körüli teendőket látják el, a fiatalok pedig a sajtokat készítik és vásárokban értékesítik. De mind mondják, mindenki besegít ott ahol éppen szükség van. Télen többnyire kétnaponta készítik a sajtokat, nyáron, amikor több a tej, naponta.
Bálint Attila sajtruhával veszi ki az üstből az alvadékrögöt
Fotó: Rédai Attila
„Attilának is jól jön a támogatás a szülei részéről elsősorban, de az is jó, hogy én is itt vagyok mellette. Szereti és látom, hogy szíve-lelke benne van, akkor miért ne támogassam. Persze én is szeretem csinálni s amikor vissza – vissza térnek a vásárlók, érzem van értelme a munkánknak.
– mondja Erzsébet, a sajtkészítő párja.
A sajtruhával kiszedett alvadékrög a sajtformába kerül
Fotó: Rédai Attila
A sajtkészítő is szereti a sajtokat, ő inkább az érlelteket, de úgy látja, a vásárlók többsége is az érettebb sajtokat preferálja. És nem csak a sajtot, hanem a sajtkészítést, az állattokkal való foglalkozást is szereti. „Hét évvel ezelőtt nem gondoltam volna, hogy ide fogunk jutni” – mondja nevetve. Hét éve végezte el ugyanis az első sajtkészítő tanfolyamot és évek óta tartja a kapcsolatot azzal a svájci sajtkészítő mesterrel, akitől sokat tanult és aki mind a mai napig ellátja tanácsokkal, biztatja és nem utolsósorban igen elégedett a székely sajtkészítő munkájával.
A sajt sós vízbe kerül...
Fotó: Rédai Attila
...majd az érlelőpincébe
Fotó: Rédai Attila
Fotó: Rédai Attila
Fotó: Rédai Attila
Fotó: Rédai Attila
Fotó: Rédai Attila
Fotó: Rédai Attila
Fotó: Rédai Attila
Fotó: Rédai Attila
Fotó: Rédai Attila
Fotó: Rédai Attila
Fotó: Rédai Attila
Fotó: Rédai Attila
Fotó: Rédai Attila
Fotó: Rédai Attila
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
szóljon hozzá!