
Aki a képeslapokban tud úgy gyönyörködni, mintha a mennyország egy szeletét látná
Fotó: Balázs Katalin
Ha valaki örömet akar szerezni a gyergyószárhegyi plébánosnak, képeslapot vigyen neki ajándékba. György Balázs minden karácsonykor szentképkiállítást készít a hittanteremben, és ha senki sem méltatná, akkor is gyönyörködne benne.
2018. január 03., 16:002018. január 03., 16:00
Hajdanán a gyergyószentmiklósi Csiky-kertben, a mostani tanulmányi házban a betlehemes és énekverseny díszleteként készült el az első karácsonyi képeslap-kiállítás Kastal László segédletével, György Balázs gyűjteményéből. Szárhegyi plébánosként minden esztendőben a hittantermet díszíti ki a világ számos helyéről származó képekkel. Amióta az angyal színes nyomtatót hozott a plébánosnak, azóta nem csak képeslapok, hanem ívpapír nagyságú szentképek is kerekítik a kiállítás anyagát. Minden évben más a tárlat, hiszen gazdag a készlet, mindegyik darabja fel sem férne a falakra.
„Gyermekkorom óta gyűjtöm a szentképeket öcsémmel együtt, ő is pap. Volt nagymamánknak egy testvére, rendőr volt, kimenekült Magyarországra, onnan mindig szentképet hozott nekünk, de megőriztem az üdvözlőlapokat is.
– meséli a gyűjtőszenvedély kezdetéről György Balázs.
A gyergyószentmiklósi születésű lelkipásztor a vincés nővéreket is ismerte, Petronella nővértől kapott testvérével közösen egy teljes albumot szentképekkel. Megfelezték, és ma is keserűen említi György Balázs, hogy sajnos testvére az ő részét elosztogatta.
Ma már nem számolja György Balázs, hány darabos a gyűjteménye
Fotó: Balázs Katalin
Az internet világával kibővült a szentképkeresési lehetőség, és ma már nem számolja a plébános, hány darabos a gyűjteménye. A falakon a világ minden tájáról szebbnél szebb karácsonyi jelenetek köszönnek vissza, de több dosszié is tele van Jézus születésének jelenetével, kategorizálva szerző és tematika szerint is, így egy teljes gyűjtemény például a csillagos ábrázolásokat őrzi.
Ország-világ megcsodálhatja a hittanteremben a gyűjteményt
Fotó: Balázs Katalin
Mesevilág, a mai emberhez szóló üzenettel. Köztük van a székely Madonna is, a világ legnagyobb székely betleheméből való, mely éveken át Szárhegyen volt látható. Már nem rendezi be a betlehemi állóképet György Balázs, azt mondja, megöregedett. De mégsem érezheti magát aggastyánnak, hiszen tervezget: azt, hogy
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
szóljon hozzá!