Öregkor: az elmagányosodás a legnagyobb veszély
Az időskor számos kihívást rejt
Fotó: Haáz Vince
Míg régen együtt éltek nagy családban, s megvolt a maguk jól körül határolt feladatuk, manapság legtöbbször kénytelenek egyedül élni az idős emberek. Az anyagi nehézségek, egészségügyi problémák tarkította időszaknak így nem csoda, hogy az elmagányosodás, az elszigetelődés a legfőbb problémája.
Szász Cs. Emese
2018. október 01., 16:292018. október 01., 16:29
2018. október 02., 17:242018. október 02., 17:24
Az öregedés témája egyre inkább az érdeklődés középpontjába kerül, többek közt azért is, mert a népesség korösszetételében jelentős változás történt az időskorúak javára. Az átlagéletkor növekedik, gyerek pedig egyre kevesebb születik – főleg a nyugati társadalmakban. Az ENSZ statisztikája szerint 2017-ben a bolygó 7,55 milliárd lakosának 9 százaléka, azaz közel 680 millió ember tartozott a 65 év feletti korosztályhoz, a becslések szerint számuk 2025-re akár meg is kétszereződhet. Az ENSZ közgyűlése 1991-ben nyilvánította október 1-jét az idősek világnapjának, ezzel akarják felhívni a figyelmet a méltóságteljes időskorra, és felvetni az idősek problémáinak kérdéskörét.
Kihívások, buktatók
Marosvásárhelyen évről évre megünneplik a világnapot a Caritas keretében működő Teréz Anya Idősek Nappali Foglalkoztató Központja szervezésében. A központ vezetője, Kiss Gyöngyvér szerint a világnap legfontosabb célja tudatosítani, hogy bármennyire is úgy tűnhet, hogy az időseké egy olyan generáció, amelyik nem tud felzárkózni a fejlődés felgyorsult tempójához, az öregek olyan élettapasztalatot gyűjtöttek össze, amelyek szükségesek és fontosak a mai társadalomban is.
– fogalmazott Kiss Gyöngyvér. Az idősekkel foglalkozó központ vezetője úgy véli, az, hogy a társadalmunk elöregedési tendenciát mutat, nagy kihívás elé állítja a társadalmat, de magukat az érintetteket is. „Régen élt három generáció egy háztartásban, ahol mindenkinek tiszta feladatköre volt, ma már ez a rendszer teljesen megszűnt létezni, az idősek egyedül vannak, és meg kell találják a helyüket a társadalomban” – mutatott rá a szakember, aki szerint az öregedés számos kihívást, buktatót, problémát és nehézséget is rejt magában, amiket nem lehet nem létezőnek tekinteni.
Anyagi, egészségi gondok
A mai időskorúak számos problémával küszködnek – emelte ki az időskorúakkal foglalkozó központ tapasztalataiból Kiss Gyöngyvér. Nagyon sokan anyagi gondokkal küszködnek, nagyon sokan olyan kevés nyugdíjból tengődnek, hogy szinte hihetetlen, hogy abból meg lehet élni és még gyógyszereket is beszerezni, ugyanis legtöbbjüket már krónikus betegséggel is kezelik.
Legtöbben nagyon kevés pénzből kénytelenek élni
Fotó: Gecse Noémi
„Az anyagi nehézségek egyik közvetlen következménye pedig az elszigetelődés, az idős ember nem engedi meg magának, hogy eljárjon otthonról, és olyan tevékenységeket folytasson, mint aktív korában, például színházba járjon, mert nincsen hozzá anyagi lehetősége. A másik probléma az egészségi állapot, lehet meg tudná engedni magának, hogy kijárjon, de nem tud konkrétan felülni egy autóbuszra. Ez is elszigetelődéshez vezet, mert megint bezárkózik az ő kis kuckójába, s szépen lassan lekopnak a régi társak, mert ő mindig otthon van” – mutatott rá a szakember.
Nem találják a helyüket
Az időskorúak másik problémája, hogy sokan nem találják a helyüket: amíg aktívak voltak, azt érezték, hogy fontosak, van helyük a társadalomban, most meg nem sikerül újraértékelni a szerepüket. Bár vannak, akiknek megadatik, hogy a család szorosan felkarolja, feladatokat bízzon rá az unokák vigyázása, az őszi eltevések vagy bármi más terén, de nagyon soknak nem adatik meg ez, többek közt azért, mert rengeteg idős embernek külföldön vannak a gyerekei, unokái, akikkel sokszor még a számítógép segítségével is nehéz a kapcsolatot tartani, feladatot azonban végképp nem jelentenek. „Ez is elszigetelődéshez vezet, gyakorlatilag minden probléma az elmagányosodáshoz vezet vissza, ami a legfőbb gondja az időseknek” – összegezte a központ vezetője.
Az a jó, ha megkapják új szerepüket, például a családban
Fotó: Pixabay.com
Kiss Gyöngyvér szavait pedig a számok is alátámasztják, egy tavalyi – igaz, Amerikában végzett – felmérés szerint az idősek 17 százaléka átlagban heti egy alkalomnál is ritkábban találkozik barátaival, rokonaival, szeretteivel, míg minden tizedik csak havonta egyszer. Az Egyesült Államokban élő idős emberek kétötöde a televíziót tudhatja fő társaságának, ez az szám azonban mifelénk is hasonló lehet.
A fiatalok nem szívesen laknak az öregekkel
Magyarországi felmérés például azt mutatja, hogy a 80 éven felüliek több mint negyven százaléka egyedül él, a többség megözvegyült. Ilyen helyzetben van a 78. életévét taposó Bajnóczy Ildikó is: egyedül lakik egy garzonban, és úgy véli, régen könnyebb lehetett idősnek lenni, mint manapság.
– mondja a marosvásárhelyi néni, aki úgy véli, az időseknek két nagy gondjuk van, az egyik, hogy kevés pénzből kell kijönniük, a másik pedig, hogy egyedül vannak, ami akkor a legrosszabb, amikor még betegek is.
A 78 éves nyugdíjas asszonynak még azzal van szerencséje, hogy a városban laknak a gyerekei, az unokái, mert sokaknak ez sem adatik meg. Ildikó néni nem is hagyja magát, minden nap keres valamilyen célt, ami miatt kimozdulhat a házból. Ilyenek a Teréz Anya Idősek Nappali Foglalkoztató Központjának a programjai is, ahol tea mellett klubbeszélgetések zajlanak, römizni lehet, minden nap van szépkorúak tornája, de aki igényli, az nyelvet tanulhat vagy a számítógéppel ismerkedhet meg, hogy ne maradjon le a világ dolgairól és tarthassa a kapcsolatot a távolba szakadt családtagokkal.
Egyedül lenni senkinek sem jó
Fotó: 123RF
Az idősekkel foglalkozó központ heti 130 idős embert mozgat meg, de szinte kizárólag nőket. Kiss Gyöngyvérnek az a tapasztalata, hogy
s ha már bekerültek a „csak otthon vagyok” állapotba, nagyon nehéz kimozdítani őket. A jövőben erre szeretnének fókuszálni majd, hogy olyan programokat valósítsanak meg majd, amellyel az elmagányosodó idős férfiak helyzetét javíthatnák.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
„Mentsd meg a pomponlányt, mentsd meg a világot!” – ilyen volt a Hősök-sorozat
A 2000-es évek második felének meghatározó folytatásos története, a Peak Tv előtti korszak egyik, nálunk is ismert amerikai sorozata, az NBC-nél készült Heroes (Hősök) volt.
„Mentsd meg a pomponlányt, mentsd meg a világot!” – ilyen volt a Hősök-sorozat
Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban
Nem hagyott akkora űrt bennünk, mint a második évad fináléja, de szorosabbra is vehették volna a tempót a Sárkányok háza harmadik évadában, ugyanis rengeteg történés maradt a negyedik és egyben utolsó évadra. Spoileres kibeszélő.
Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban
Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén
Rivière Zsuzsi marosvásárhelyi pszichoterapeuta tizenegy éve költözött Peruba, ahol az Ayahuasca-nevű hallucinogén főzet segítségével az őslakosok hagyományai szerint dolgozik, és egy esőerdei bungalóban él férjével, messze a nyugati kényelemtől.
Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén
Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban
Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket
Zöldséges tekercs – videó
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
Zöldséges tekercs – videó
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!