Öregkor: az elmagányosodás a legnagyobb veszély
Az időskor számos kihívást rejt
Fotó: Haáz Vince
Míg régen együtt éltek nagy családban, s megvolt a maguk jól körül határolt feladatuk, manapság legtöbbször kénytelenek egyedül élni az idős emberek. Az anyagi nehézségek, egészségügyi problémák tarkította időszaknak így nem csoda, hogy az elmagányosodás, az elszigetelődés a legfőbb problémája.
Szász Cs. Emese
2018. október 01., 16:292018. október 01., 16:29
2018. október 02., 17:242018. október 02., 17:24
Az öregedés témája egyre inkább az érdeklődés középpontjába kerül, többek közt azért is, mert a népesség korösszetételében jelentős változás történt az időskorúak javára. Az átlagéletkor növekedik, gyerek pedig egyre kevesebb születik – főleg a nyugati társadalmakban. Az ENSZ statisztikája szerint 2017-ben a bolygó 7,55 milliárd lakosának 9 százaléka, azaz közel 680 millió ember tartozott a 65 év feletti korosztályhoz, a becslések szerint számuk 2025-re akár meg is kétszereződhet. Az ENSZ közgyűlése 1991-ben nyilvánította október 1-jét az idősek világnapjának, ezzel akarják felhívni a figyelmet a méltóságteljes időskorra, és felvetni az idősek problémáinak kérdéskörét.
Kihívások, buktatók
Marosvásárhelyen évről évre megünneplik a világnapot a Caritas keretében működő Teréz Anya Idősek Nappali Foglalkoztató Központja szervezésében. A központ vezetője, Kiss Gyöngyvér szerint a világnap legfontosabb célja tudatosítani, hogy bármennyire is úgy tűnhet, hogy az időseké egy olyan generáció, amelyik nem tud felzárkózni a fejlődés felgyorsult tempójához, az öregek olyan élettapasztalatot gyűjtöttek össze, amelyek szükségesek és fontosak a mai társadalomban is.
– fogalmazott Kiss Gyöngyvér. Az idősekkel foglalkozó központ vezetője úgy véli, az, hogy a társadalmunk elöregedési tendenciát mutat, nagy kihívás elé állítja a társadalmat, de magukat az érintetteket is. „Régen élt három generáció egy háztartásban, ahol mindenkinek tiszta feladatköre volt, ma már ez a rendszer teljesen megszűnt létezni, az idősek egyedül vannak, és meg kell találják a helyüket a társadalomban” – mutatott rá a szakember, aki szerint az öregedés számos kihívást, buktatót, problémát és nehézséget is rejt magában, amiket nem lehet nem létezőnek tekinteni.
Anyagi, egészségi gondok
A mai időskorúak számos problémával küszködnek – emelte ki az időskorúakkal foglalkozó központ tapasztalataiból Kiss Gyöngyvér. Nagyon sokan anyagi gondokkal küszködnek, nagyon sokan olyan kevés nyugdíjból tengődnek, hogy szinte hihetetlen, hogy abból meg lehet élni és még gyógyszereket is beszerezni, ugyanis legtöbbjüket már krónikus betegséggel is kezelik.
Legtöbben nagyon kevés pénzből kénytelenek élni
Fotó: Gecse Noémi
„Az anyagi nehézségek egyik közvetlen következménye pedig az elszigetelődés, az idős ember nem engedi meg magának, hogy eljárjon otthonról, és olyan tevékenységeket folytasson, mint aktív korában, például színházba járjon, mert nincsen hozzá anyagi lehetősége. A másik probléma az egészségi állapot, lehet meg tudná engedni magának, hogy kijárjon, de nem tud konkrétan felülni egy autóbuszra. Ez is elszigetelődéshez vezet, mert megint bezárkózik az ő kis kuckójába, s szépen lassan lekopnak a régi társak, mert ő mindig otthon van” – mutatott rá a szakember.
Nem találják a helyüket
Az időskorúak másik problémája, hogy sokan nem találják a helyüket: amíg aktívak voltak, azt érezték, hogy fontosak, van helyük a társadalomban, most meg nem sikerül újraértékelni a szerepüket. Bár vannak, akiknek megadatik, hogy a család szorosan felkarolja, feladatokat bízzon rá az unokák vigyázása, az őszi eltevések vagy bármi más terén, de nagyon soknak nem adatik meg ez, többek közt azért, mert rengeteg idős embernek külföldön vannak a gyerekei, unokái, akikkel sokszor még a számítógép segítségével is nehéz a kapcsolatot tartani, feladatot azonban végképp nem jelentenek. „Ez is elszigetelődéshez vezet, gyakorlatilag minden probléma az elmagányosodáshoz vezet vissza, ami a legfőbb gondja az időseknek” – összegezte a központ vezetője.
Az a jó, ha megkapják új szerepüket, például a családban
Fotó: Pixabay.com
Kiss Gyöngyvér szavait pedig a számok is alátámasztják, egy tavalyi – igaz, Amerikában végzett – felmérés szerint az idősek 17 százaléka átlagban heti egy alkalomnál is ritkábban találkozik barátaival, rokonaival, szeretteivel, míg minden tizedik csak havonta egyszer. Az Egyesült Államokban élő idős emberek kétötöde a televíziót tudhatja fő társaságának, ez az szám azonban mifelénk is hasonló lehet.
A fiatalok nem szívesen laknak az öregekkel
Magyarországi felmérés például azt mutatja, hogy a 80 éven felüliek több mint negyven százaléka egyedül él, a többség megözvegyült. Ilyen helyzetben van a 78. életévét taposó Bajnóczy Ildikó is: egyedül lakik egy garzonban, és úgy véli, régen könnyebb lehetett idősnek lenni, mint manapság.
– mondja a marosvásárhelyi néni, aki úgy véli, az időseknek két nagy gondjuk van, az egyik, hogy kevés pénzből kell kijönniük, a másik pedig, hogy egyedül vannak, ami akkor a legrosszabb, amikor még betegek is.
A 78 éves nyugdíjas asszonynak még azzal van szerencséje, hogy a városban laknak a gyerekei, az unokái, mert sokaknak ez sem adatik meg. Ildikó néni nem is hagyja magát, minden nap keres valamilyen célt, ami miatt kimozdulhat a házból. Ilyenek a Teréz Anya Idősek Nappali Foglalkoztató Központjának a programjai is, ahol tea mellett klubbeszélgetések zajlanak, römizni lehet, minden nap van szépkorúak tornája, de aki igényli, az nyelvet tanulhat vagy a számítógéppel ismerkedhet meg, hogy ne maradjon le a világ dolgairól és tarthassa a kapcsolatot a távolba szakadt családtagokkal.
Egyedül lenni senkinek sem jó
Fotó: 123RF
Az idősekkel foglalkozó központ heti 130 idős embert mozgat meg, de szinte kizárólag nőket. Kiss Gyöngyvérnek az a tapasztalata, hogy
s ha már bekerültek a „csak otthon vagyok” állapotba, nagyon nehéz kimozdítani őket. A jövőben erre szeretnének fókuszálni majd, hogy olyan programokat valósítsanak meg majd, amellyel az elmagányosodó idős férfiak helyzetét javíthatnák.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Ötven festmény a kerítésen: így költözött Nagy Imre művészete Csíkszereda utcáira
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
Ötven festmény a kerítésen: így költözött Nagy Imre művészete Csíkszereda utcáira
Sült paradicsomos salsa – videó
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Sült paradicsomos salsa – videó
Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot
Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere
Múzeumi sztorik: egy gyerekszoba retró kincsei a 80-as évekből
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Múzeumi sztorik: egy gyerekszoba retró kincsei a 80-as évekből
Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás
Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében
Életünk utolsó hét perce, avagy hogyan vált az Eufória egy véget nem érő lázálommá
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Életünk utolsó hét perce, avagy hogyan vált az Eufória egy véget nem érő lázálommá
A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története
Megfejteni a talányt: Lány zöld almával
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
Megfejteni a talányt: Lány zöld almával
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!