
Balázs Áron, Balázs István és a kerékpárok
Akár télen is használhatók azok az elektromos kerékpárok, amelyek egy gyergyószentmiklósi fiatal ötletéből válnak hozzáférhetővé a Gyilkos-tónál. A kétkerekű járgányok jelenlegi formájukban saját fejlesztésnek számítanak, és ezzel új, eddig ismeretlen szolgáltatást kínálnak a turistáknak.
2019. február 08., 15:592019. február 08., 15:59
A Balázs család által kifejlesztett járgányok igazából csak megjelenésükben hasonlítanak a közönséges kerékpárokra. A kerekük jóval szélesebb a megszokottnál, ami nagyon is alkalmassá teszi őket arra, hogy sárban, hóban, hegyi terepen is haladni lehessen velük, és még pedálozni sem kell. Elektromosság hajtja őket és teszi őket kényelmes közlekedési eszközzé. A Bikkla márkanév mögött egy kínai gyártmányú elektromos kerékpár „székely verziója” található.
Nem kell túl sok magyarázat, könnyen kezelhetők a járgányok
A gyergyószentmiklósi Balázs Áron sok más fiatalhoz hasonlóan külföldre készült, hogy a jobb megélhetésért itthon hagyjon mindent, de közben sokszor töprengett azon, hogy mihez lehetne itthon kezdeni, hogy mégse kelljen elhagyni az otthont. Éppen egy éve, 2018 februárjában pattant ki az ötlet a fejéből, hogy
Az ötletből családi vállalkozás lett, Áron elképzelését az édesapa, Balázs István is nagyszerűnek tartotta. Az alapötlet kezdett konkretizálódni: legyen olyan kerékpár, amely a gyakorlatlan, edzetlen turistát is képes körbevinni a tó körül, és amely hegyi terepen is használható. Itthon nem találtak megfelelőt, így egy kínai gyár által forgalmazott modellre esett a választás. Az eredeti típust azonban lényegesen áttervezték, fejlesztették saját elképzelés szerint. A váz felépítésén is változtattak, erősebb motor, tartósabb akkumulátor került rá. Az így készült „Bikklák” júliusban álltak szolgálatba Gyilkostón.
„Édesapámmal közösen vágtunk bele, pénzünkből éppen annyira futotta, hogy beszereztük a kerékpárokat. Reméltük, hogy lesz igény a kölcsönzőnkre, ha pedig rosszabb esetben mégsem jönne be, akkor veszteség nélkül el tudjuk adni őket. Szerencsére bejött az elképzelés, sokan kölcsönzik a kerékpárjainkat” – mondja Balázs Áron.
A Gyilkos-tó körbekerülése negyven percbe kerül
A tavalyi tapasztalat mutatja, érdemes tovább lépni. Napelemes akkumulátortöltő állomást is terveznek a kölcsönzőhöz, amely hosszabb távon egy másik új szolgáltatást, elektromos autók töltését is biztosítani tudja. Addig is a járgányokat, negyvenperces, órás vagy hosszabb túrákra lehet igénybe venni, kijelölt útvonalakon. Negyven perc alatt lehet körbebiciklizni a Gyilkos-tót. A tapasztalat az, hogy akinek ideje van, az a tó körüli túra után is folytatni akarja a fáradtságmentes bringázást. Balázsék tervei szerint a következő szezontól már Szovátán is megtalálható lesz a szolgáltatásuk.
Nem fárasztó, és nyugodtan lehet közben nézelődni
Nem nevezhető sportnak, hiszen az elektromos motor dolgozik az ember helyett, viszont egy remek kikapcsolódási lehetőség a turistáknak. Fáradtság nélkül, könnyedén juthatnak el olyan helyekre, amelyeket másként csak bizonyos edzettséggel rendelkező személyek láthatnak – mondja el Balázs Áron.
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
szóljon hozzá!