
Olajfából készült töltőtoll
Fotó: Veres Nándor
Sokan ugyan már temetik a kézírást, ám ennek dacára van, aki nem adja fel. Na, nem a kézírást, hanem az írószer készítését. Egy olyan székelyföldi kis családi manufaktúrában jártunk, ahol ékszerszámba menő íróeszközök készülnek egzotikus fából, nemesfémborítással.
2019. február 08., 14:232019. február 08., 14:23
2019. február 09., 08:572019. február 09., 08:57
Háromdimenziós gravírozás és swarowski kristály, ródium, króm, titán, arany borítás, acél tollhegy irídium csúccsal és arany bevonattal – íme csak néhány ismertetője a csíkszeredai Both Attila által kézzel készített fa tinta- és golyóstollaknak.
A csíksomlyói asztalosmester közel két éve készíti az egyedi fa tollakat, bár mint meséli az ötlet már legalább 15-20 éve érlelődik benne. Évekig eleget tett a megrendelőknek, készítette az igényes bútorokat, közben dokumentálódott a világhálón és egyszer csak meghozta élete nagy döntését. „Majdnem mindig a fejemben járt, de más volt a prioritás, hiszen az ember meg is kell éljen. Két évvel ezelőtt aztán döntöttem: felhagytam az asztalos szakmával, amit harminc éve művelek és hozzáláttam a tollak készítéséhez. Aztán egy évvel ezelőtt az utolsó olyan gépeket is eladtam, amelyek a bútorkészítéshez szükségeltettek” – meséli, miközben a különleges fa íróeszközök az asztalra kerülnek.
Készül a különleges, egyedi írószer Csíksomlyón
Fotó: Veres Nándor
Mint szavaiból kiderül, a dokumentálódás sem volt egyszerű, hiszen
Sikerült. Precízen kidolgozott, csodaszép íróeszközt vehet kézbe az, aki rászánja magát és Penna-tollat használ. A szükséges alapanyagot szerte a nagyvilágból rendeli. Több mint húszféle fából dolgozik, toll készül többek között cocobolo fából, cédrusból, bethlehemi olajfából, zebrafából, borsmentagyökérből, amerikai cédrusból, tujából, tujagyökérből, rózsafából, afrikai ébenfából, trópusi makaszárból, juharfából, cédrusból, bodzafából.
A fa tinta- és golyóstollak fém tartozákai
Fotó: Veres Nándor
Munka van velük
Fotó: Veres Nándor
Különleges gépek is segítik a végeredményt
Fotó: Veres Nándor
Nem mindegyik faanyag kezelhető egyformán, az afrikai ébenfákkal például nehezebb dolgozni – derül ki a mesterember szavaiból. Aztán a nyersanyag is előkerül és már ez is ad némi okot a csodálkozásra: 2x2 centi széles, 13 centi hosszú fadarabokat látok, és számomra szinte hihetetlen, hogy ezek a méretre vágott fadarabok rövid időn belül elegáns, igényes íróeszközökké vállnak. „Méretre vágják, leszárítják. A gyökéranyagok például műgyantába, majd két órára vákuumkamrába kerülnek, jól kiszárítják, hogy minden apró pórusba bekerüljön a gyanta, aztán felcímkézik és így érkeznek hozzánk ” – meséli Attila. Van, amelyik illatos, van világos vagy sötét színű, fényes vagy matt, van magában mintás. Aztán a csíksomlyói kis műhelyben az asztalosmester két részre vágja és indul a munka: fúrja, esztergálja, csiszolja, lakkozza, legalább öt réteg lakk és két réteg polír anyag kerül egy-egy darabra.
A tinta- vagy golyóstollakat kérésre gravírozzák, vagy UV-nyomtatóval nyomtatják rá a leendő tulajdonos nevét. A már elkészült termék pedig igény szerint saját készítésű fából készült díszdobozba kerül. Megtudom, nagyon sokan ajándéknak szánják az igényes kivitelezésű írószereket, de nem kis számban rendelnek saját használatra is.
Királyfából készült töltőtoll. A nyersanyag és a végtermék
Fotó: Veres Nándor
A két évvel ezelőtt elkészült első tintatoll Attila felesége, Irénke tulajdonában került, aki féltve őrzi, nagy becsben tartja és büszkén is mutatja. A Both házaspár méltán büszke a végtermékre. Ez egy igazi családi vállalkozás – mesélik. Együtt találták ki a logót, a nevet. Attila készíti az írószereket, majd átadja a feleségének, ugyanis Irénke tartja a kapcsolatot a megrendelőkkel. Hozzá érkeznek a lelkes visszajelzések is, amelyekből mindketten sok erőt merítenek.
– meséli lelkesen Irénke.
Penna kollekció egzotikus fákból
Fotó: Veres Nándor
Igény a tökéletességre
Fizikai munka szempontjából könnyebb, mint a bútorkészítés, viszont maximális odafigyelést és szakértelmet igényel.
Both Attila büszkén mutatja két keze munkáját
Fotó: Veres Nándor
„Nekünk is megvan az igényünk arra, hogy tökéleteset készítsünk. Ha csak kis hibát is ejtek, lehet egy kívülálló nem látja, de azt már nem küldöm tovább. Azt szoktam mondani, nem tollat készítek, hanem életérzést. Talán az a legfontosabb az egészben, hogy örömmel és szeretettel csinálom” – mondja Attila és ahogy a kezében tartja az írószert, érzem, nem üres szavak ezek.
(A cikk először a Székelyhon napilap Liget mellékletében jelent meg.)
Nem hagyott akkora űrt bennünk, mint a második évad fináléja, de szorosabbra is vehették volna a tempót a Sárkányok háza harmadik évadában, ugyanis rengeteg történés maradt a negyedik és egyben utolsó évadra. Spoileres kibeszélő.
Rivière Zsuzsi marosvásárhelyi pszichoterapeuta tizenegy éve költözött Peruba, ahol az Ayahuasca-nevű hallucinogén főzet segítségével az őslakosok hagyományai szerint dolgozik, és egy esőerdei bungalóban él férjével, messze a nyugati kényelemtől.
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
A költségvetési nehézségek ellenére idén is megrendezik a Csíki Jazz Nemzetközi Jazzfesztivált. A fesztivál világszínvonalú fellépőkkel, sokszínű programmal és a közösség összefogásával bizonyítja: a jazznek Csíkszeredában is otthona van.
szóljon hozzá!