
A terapeuta nagy hangsúlyt fektet a mindennapos életegyensúly elérésére, a baj megelőzésére, a női egészség megtartására
A huszonegyedik század emberének egyik legnagyobb kihívása talán az, hogy hogyan találja meg mindennapjaiban az egyensúlyt, az összhangot ahhoz, hogy felgyorsult életritmusa ne váljon ellenségévé. Az élet minden területe ugyanis tele van egészségünkre káros anyagokkal, amelyek hormonegyensúlyunk felbomlásához vezethetnek. „Nem az az enyém, amit megeszek, hanem ami fel is szívódik bennem”– fogalmazta meg a Liget olvasói számára a modernkor nagy igazságát Magdás Emese hormonegyensúly-terapeuta és intimtorna tréner.
2017. szeptember 27., 17:282017. szeptember 27., 17:28
A jelenleg Bukarestben élő Magdás Emesével beszélgettünk a munkájáról, de főként arról, hogy mit is jelent az a kifejezés, hogy hormonegyensúly, amellyel ritkán találkozunk, mégis létfontosságú az ember életében. A terapeuta nagy hangsúlyt fektet a mindennapos életegyensúly elérésére, a baj megelőzésére, a női egészség megtartására. Mint mondja, a mai világban, aki nem tudja ezt, könnyen belefuthat a veszélyforrásokba, amelyek minden területen jelen vannak – legyen szó élelmiszerről, vegyiparról, kozmetikumokról – és tele vannak olyan új hormonokkal, amelyek egyáltalán nem egészségesek.
Az étel nemcsak az energiát és testünk építőköveit adja számunkra, hanem hormonszerű hatásainál fogva szervezetünk működésének számos aspektusát módosítja, például ki- vagy bekapcsolja anyagcserénket.
Vajon tudjuk-e hogyan volt felnevelve az adott csirke, amelyből az étel készült?
Fotó: Pixabay.com
„Fontos odafigyelni arra, hogy hogyan táplálkozunk mindennapjainkban, ismernünk kell az alapokat, amelyekkel megerősíthetjük az egyensúlyt. Sok nutricionista például nagy hangsúlyt fektet a makroélelmiszerekre, a fehérjék, zsírok, szénhidrátok fogyasztásával kapcsolatos tudnivalókra, miközben nem nézi meg az ember típusát, és sokan nem figyelnek oda a mikrotáplálkozásra” – fogalmaz a terapeuta. Mikrotáplálkozás alatt azt érti Magdás Emese, hogy például
Fontos ugyanis, hogy minél kevésbé legyen feldolgozva, hogy benne maradjon a tápanyag, az étel értéke. A felőrölt magok például oxidálódnak, és így sokat veszítenek a tápértékükből. „Az emberek többsége túltáplált kalória szempontjából, de testük alultáplált mikróanyagok – például vitaminok, ásványi anyagok – szempontjából, és ilyenkor a hormonegyensúly sem úgy működik, ahogy kellene” – hangsúlyozza a hormonegyensúly-terapeuta, akivel egyébként október 7-én és 8-án találkozhatnak a marosvásárhelyiek is egy tanfolyamon, amelyet női egészség hétvégének nevez Magdás Emese. Mindkét napon a találkozó első egy óráján bárki ingyen részt vehet, a tanfolyam résztvevőinek pedig egy olyan listát is ad majd, amely összegzi azt, hogy milyen káros anyagokra kell figyelni, amikor megvásárolunk egy terméket, legyen az kozmetikai árucikk, vagy bármilyen műanyagtárgy. Ilyen káros anyagok például a ftalátok, amelyek szerves vegyületek, és a műanyagipar használja előszeretettel az olyan anyagok lágyítására, mint például a vékony falú, kávés műanyagpohár. Xenobiotikumnak nevezünk minden olyan vegyi anyagot, amely az ember (vagy más élő szervezet) anyagcseréjéhez nem szükséges, és annak normális működésében nem vesz részt. A hormonegyensúly felbomlását eredményezhetik azáltal, hogy azt az érzetet keltik, hogy női hormont kapott a szervezet, és extra-ösztrogén termeléshez vezet – magyarázza a terapeuta.
Sok kozmetikum a hormonegyensúly felbomlását eredményezheti
Fotó: Pixabay.com
A mindennapi „feketénkkel” kapcsolatos szokásainkra is felhívta a figyelmet a hormonegyensúly-terapeuta, aki hangsúlyozta, a kávé az egyik leginkább és legtöbbet gyomirtózott növény a világon, ezért fontos, hogy csak biokávét fogyasszunk, azaz olyant, amely kezelt ugyan, de nem vegyszerezett.
– magyarázza a szakember. Egy érdekes példával is alátámasztja mondanivalóját: fáradtan kávét inni olyan, mintha az elfáradt lovainkat jól megkorbácsolnánk, ahelyett, hogy kifognánk egy félórára, és pihenni hagynánk őket. Továbbá a kávézással összefüggő rossz szokásaink közé tartozik az is, hogy közvetlenül az étkezéssel kötjük össze a kávé fogyasztást, és ezzel gátoljuk a táplálék nagy részének felszívódását. Magdás Emese szerint legalább fél órával étkezés előtt, és egy órával étkezés után igyunk csak kávét.
Fáradtan kávét inni olyan, mintha az elfáradt lovainkat jól megkorbácsolnánk, ahelyett, hogy kifognánk egy félórára, és pihenni hagynánk őket
Fotó: Pixabay.com
„A régi mondás helyett, miszerint az az enyém, amit megeszek, időszerűbb úgy fogalmazni, hogy nem az az enyém, amit megeszek, hanem ami fel is szívódik bennem. A mikrotápanyag óriási érték” – hangsúlyozza a Bukarestben dolgozó terapeuta.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
A hatalmas kontyoktól és lakkozott hullámoktól hosszú út vezetett a mai könnyed, természetes menyasszonyi frizurákig. Császár Edith mesterfodrász szerint a modern menyasszony már önmagát szeretné látni a tükörben az esküvő napján is.
szóljon hozzá!