
Az alkotás során felszínre kerülnek a pozitív és negatív érzések, és ez a legfontosabb
Fotó: Pixabay.com
Nem kell tehetségesnek, jól rajzolónak lenni ahhoz, hogy valaki beiratkozzon egy művészetterápiás csoportba. Hogy mégis mire jó, és kiknek szól? Tőke-Mátéffy Noémi a fiatal csíkszeredai pszichológus magyarázza el, aki a Katarzisz Komplex Művészetterápiás módszer alapján szervez képzőművészeti terápiás önismereti csoportot felnőtteknek.
2019. október 24., 16:192019. október 24., 16:19
2019. október 24., 17:152019. október 24., 17:15
A művészetterápiás foglalkozás bárki számára nyitott, a fogalom tulajdonképpen a foglalkozásokon zajló tevékenységre utal – tudjuk meg indulásból. A művészetterápiás foglalkozásokon ugyanis a résztvevők alkotnak, rajzolnak, agyagoznak, montázsokat készítenek, tulajdonképpen a képzőművészet segítségével indulnak el az önismeret útján. Ez a módszer egyaránt alkalmazható gyermekek és felnőttek esetében is. És talán az egyik legfontosabb dolog a tévhitek tisztázására: nem kizáró jellegű a rajztudás. Sőt nem is szükséges.
„A Katarzisz Komplex Művészetterápiát dr. Antalfai Márta pszichológus alkotta meg, ő még ma is tart Magyarországon képzéseket erről a sajátos és komplex módszerről. Azért összetett, mert azok a technikák, módszerek, amelyeket használunk, eléggé sajátosak. A foglalkozás – legyen egyéni vagy csoportos – relaxációval, ellazulással, az adott témára való ráhangolódással kezdődik. Mindezt segíti a választott témához kapcsolódó vers és zene. Ezek egysége pedig segíti az alkotófolyamatot. Többféle tematika mentén dolgozunk, egyik nagyon fontos tematika a természetre, az ünnepekre való ráhangolódás. Tulajdonképpen azért is tartja fontosnak az elméletalkotó ezt, mert
de hogy mi történik a természetben, mi történik bennünk és körülöttünk, az háttérbe szorul. Szintén kiemelt tematika az életünkben fontos szerepet játszó kapcsolatok, valamint az életút krízishelyzeteinek, fontosabb állomásainak feldolgozása” – magyarázza Tőke-Mátéffy Noémi.
Tőke-Mátéffy Noémi csíkszeredai pszichológus
Fotó: Dobos Eszter
A foglalkozás során természetesen a legnagyobb szerepet maga az alkotási folyamat kapja. „Az, hogy éppen milyen technikát alkalmazunk, azt meghatározza a téma. Dolgozunk akvarell technikával, pasztell krétával, tussal, szénnel és van agyagozás is, illetve az adott tematikához kapcsolódó montázs is készül. Ilyenkor az ember rájön, hogy milyen sok jó dologra képes, olyanokra, amit nem is sejtett.
– fűzi hozzá a szakember. Az alkotásokat pedig – jegyzi meg – nem minősítik, hanem megbeszélik, hogy kinek mit sugallnak.
Lényeges – hangsúlyozza ki –, hogy nem képzőművészeket képez, hanem előcsalogatja a jelenlévőkben lévő alkotói tehetséget. Az alkotás során felszínre kerülnek a pozitív és negatív érzések, és ez a legfontosabb. Nincsenek jól vagy rosszul sikerült alkotások, hanem azon van a hangsúly, ami a téma kapcsán éppen kikívánkozik a részvevőből.
„Az alkotás számomra is mindig jó élmény, ilyenkor az ember kicsit kiemelkedik a mindennapok zűrzavarából, nyer egyfajta életörömet, összhangba kerül környezetével és önmagával. Sikerélményt ad, motiváló hatása van. Sokszor mi magunk is meglepődünk, hogy mi minden van bennünk, és érdekes, hogy az alkotások sokszor azt is megmutatják, amiről talán nem is tudunk, ami mélyen el van rejtve. Ezért is van az, hogy
– magyarázza.
Nem kell rajztehetségnek lenni a részvételhez
Fotó: Pixabay.com
Tőke-Mátéffy Noémitől egyébként nem is esik távol az alkotás – derül ki beszélgetésünk során. A fiatal csíkszeredai nő divattervezőnek tanult, és mivel időközben a pszichológia is kezdte érdekelni, Kolozsváron elvégezte a Babeș-Bolyai Tudományegyetem pszichológia szakát is. A későbbiekben Magyarországon képezte tovább magát, illetve dolgozott pszichológusként, és több éves távollét után tért haza nemrégiben szülővárosába.
A zene, a vers szeretete hozta őket össze, s noha volt idő, hogy nem zenéltek együtt, évek múltán is elő tudtak húzni egy-egy dalt a „bőröndből”. A Bőröndös zenekar tagjaival, Bíró Hunorral, Székely Norberttel és Moldován Balázzsal beszélgettünk.
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
szóljon hozzá!